Aranysárkány fejléc kép
This document is missing rdf:Description
 

Levél (kézzel írott):


Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder
  Kedves
Zsigám
Móricz Zsigmond
!  
  E vevényt
n
Jegyzet A Vasárnapi Ujság átvételi elismervényéről van szó, melyben nyugtázza Pallagi Gyula küldeményét,
Anatole France
France Anatole
a Le chanteur de Kymé   című művének fordítását. A mellékelt elismervény nincs a levél mellett.
küldöm neked – mint láthatod. Elmondom azt is, miért, hogy tudjad, s hogy tudásodnak szerinte írányozhasd ezzel kapcsolatos cselekedetedet.  
  Nevezetesen:  
 
France
France Anatole
A kymaei lantos   című igazán szép míve
n
Jegyzet
Anatole France
France Anatole
(1844–1924)
Homéroszról
szóló Le chanteur de Kymé   c. elbeszélése 1900-ban jelent meg négy másik elbeszéléssel együtt a Clio   c. kötetben (Anatole France, "Le Chanteur de Kymé", in. Anatole France, Clio, [Paris: C. Lévy, 1900] 1–38.).
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
a Vasárnapi Ujságnak küldte be A kymaei lantos   címmel fordításának kéziratát, azonban az nem jelent meg a lapban. Forrás: Lakatos Éva, Magyar irodalmi folyóiratok, 15 köt. (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1972–2000), 15:3434–3471.; Galambos Ferenc, szerk., A Vasárnapi Ujság repertóriuma: 1854–1921, 8 köt. (Budapest: 1978–1979).
Móricz Miklóstól
Móricz Miklós
tudjuk, hogy
Pallagi
Pallagi Gyula
Tennyson
LOK:00813
és
Longfellow
LOK:00855
-fordításai kéziratának visszakérésére is unokaöccsét kérte meg. Lásd: Móricz Miklós, Móricz Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 31.
kűldetett bé ezzel annak idején a
Vas. Ujság-nak.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
Vasárnapi Ujságnak.
n
Jegyzet A Vasárnapi Ujság (1854–1921) széles közönséget megszólítani kívánó, ismeretterjesztő, illusztrált hetilap volt.
De
Nagy Miklós
Nagy Miklós
n
Jegyzet
Nagy Miklós
Nagy Miklós
(1840–1907) újságíró, lapszerkesztő. 1867-ben vette át a Vasárnapi Ujság szerkesztését az abban az évben elhunyt
Pákh Alberttől
Pákh Albert
, és egészen 1905-ig állt a lap élén.
ur füle botját se hajtá.  
  Keresd fel
őt
Nagy Miklós
. (A Franklin társulatnál
n
Jegyzet A Vasárnapi Ujságot 1854-es megindulásától kezdve a Landerer és Heckenast nyomda- és kiadóvállalat adta ki, mely 1873-ban felvette –
Benjamin Franklin
után – a Franklin-Társulat nevet, és részvénytársasággá alakult. Forrás: Magyar Nagylexikon, főszerk. (I–X:) Élesztős László, (XI–XIX:) Bárány Lászlóné, 19 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó–Magyar Nagylexikon Kiadó, 1993–2004), 8:295.
megkapod), s mond meg neki, hogy a juniusi Bpesti Szemle egész
et
France Anatole
ugyan, de
kiváltkép
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
kiváltképp
e Lantost   rettentően megdicsérte.
n
Jegyzet Lásd: Hatvany Lajos, "France Anatol legujabb munkája", Budapesti Szemle 28, 282. sz. (1900): 102:443–452.
Ez okon én a Bp. Szemlének
n
Jegyzet A Budapesti Szemle 1840 és 1944 között megjelenő tudományos és irodalmi folyóirat volt. Első,
Eötvös József
Eötvös József
által szerkesztett folyama – olyan szerzők írásaival, mint
Toldy Ferenc
Toldy Ferenc
vagy
Trefort Ágoston
Trefort Ágoston
– még az indulás évében megszűnt. 1857–1864-ig, majd két év szünet után 1865–1869-ig
Csengery Antal
Csengery Antal
volt a főszerkesztője (1865 és 1867 között
Lónyay Menyhért
Lónyay Menyhért
társszerkesztővel). Utolsó folyama 1873-ban indult a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, ezt 1909-ig
Gyulai Pál
Gyulai Pál
, utána az 1944-es megszűnésig
Voinovich Géza
Voinovich Géza
szerkesztette.
akarom átadni a fordítást közlés végett, szedje meg tehát kegyességgel önönmagát ő kigyelme, keresse elő ez ántik ügydarabot, s adja oda néked.
n
Jegyzet A lapban összesen öt munka jelent meg
Anatole France-tól
France Anatole
,
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
fordítása nincs ezek között. Forrás: Lakatos Éva, Magyar irodalmi folyóiratok, 15 köt. (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1972–2000), 1:55–63.; Galambos Ferenc, szerk., A Budapesti Szemle írói és írásai: 1840, 1857–1864, 1865–1869, 1873–1944, 2 köt. (Budapest: 1978–1979), 1:66.
 
  Te pedig haza fogod azt küldeni; én átnézem, s ugy megy még egyszer
Pestre
, a Szemlének. –  
  Ha jobbik észbe kapna netalán
Nagy M
Nagy Miklós
. ur, s azt mondaná: – kiadja ő, akkor hadd adja, az is jó –  
  De ugy emlékszem, mintha vele küldtem volna
Bret Harte
Harte Bret
Calevarasi Brownját   is
Békési
Békési Gyula
n
Jegyzet
Békési Gyula
Békési Gyula
(1871–1914) a Kisújszállási Főgimnázium tanára,
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
időnkénti fordítótársa. Közös munkájuk
Thomas Hardy
The Return of the Native   c. 1878-ban megjelent regényének fordítása Otthon, a szülőföldön   címmel: Hardy Tamás [Thomas Hardy], Otthon, a szülőföldön, ford. Békési Gyula és Pallagi Gyula, Olcsó könyvtár [Budapest: Franklin, 1898].
szép fordításában; azt is követeld ki.
n
Jegyzet
Bret Harte
Harte Bret
Brown of Calaveras   c. elbeszélése 1870-ben jelent meg először a szerző által szerkesztett Overland Mounthly-ban (Bret Harte, "Brown of Calaveras", Overland Monthly 4, no. 3 [1870]: 284–290.). Magyarul a Vasárnapi Újság 1894-es évfolyama közölte "S. V." fordításában (Bret Harte, "A játékos vége", ford. S. V. [Tipula Gyula], Vasárnapi Újság, 1894. máj. 13., 315–316.). Az "S. V." monogramot
Gulyás Pál
Gulyás Pál
Tipula Gyulához
Tipula Gyula
kapcsolja. Forrás: Gulyás Pál, Magyar írói álnév lexikon: A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei [Budapest: Akadémiai Kiadó, 1978], 408, 640. Mivel a Vasárnapi Újság egyszer már közölte
Bret Harte
Harte Bret
művét,
Békési Gyula
Békési Gyula
fordítása nem jelenhetett meg a lapban. A
Bret Harte
Harte Bret
magyar recepcióját illető adatok forrása: Gergely Gergely, "Bret Harte és a magyar irodalom", Filológiai Közlöny 17, 1–2. sz. (1971): 188–201.
Megmondhatnád neki hogy annak a közlése se válnék nagyon szégyenére magas szinvonalu ujságjának. –  
 
NB.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
Nota Bene
n
Jegyzet Megjegyzendő (latin).
A vevényt azért küldöm, hogy tudja az öreg ur, mely tájon kereskedjék.–  
 
Apád
Móricz Bálint
2 dolgot ir. – Az egyik, hogy most tudta meg a béhivattatásodat,
n
Jegyzet
Móricz Zsigmondnak
Móricz Zsigmond
1900. október 23-án kellett megjelennie kötelező katonai szolgálatra
Szatmárnémetiben
. Lásd
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Ács Emmának
és
Vilmának
Ács Vilma
szóló 1900. október 23-án kelt verses levelét.
s természetesen megijedt rajta. –  
  Remélem, ezóta ott van a megnyugtató leveled.
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Móricz Bálintnak
Móricz Bálint
szóló levelét nem ismerjük. Egyetemi tanulmányaira hivatkozva feltehetően
Móricz
Móricz Zsigmond
halasztási kérelmet nyújtott be, s ezt a hírt osztotta meg szüleivel.
 
  A másik, hogy őt megválasztották tanítónak valamely
Törölt
« sopr
 [?]
[unclear1]
»
Borsod megyei faluba;
n
Jegyzet
Móricz Bálint
Móricz Bálint
tanítói állásáról vagy megválasztásáról más forrásból nincsenek információink.
tanácsot kér tőlem, elfogadhatja-é. Hát persze: jogilag, igen.  
  Isten veled! Kuszán írok mint látszik
is
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
– talán.  
  Csókol számtalanszor bátyád
Gyula
Pallagi Gyula
Aláírás
 
 
Kisujszállás
, 1900. okt. 27.  
 

Útmutató

Utólag tett rájegyzések:

161.
Purgstaller
Purgstaller József
I.
[kézváltás] Móricz Zsigmond
n
Jegyzet Bibliográfiai hivatkozás
Purgstaller József
Purgstaller József
A bölcsészet elemei   c. munkájának első, Lélektan c. kötetének 161. oldalára. (1806–1867) bölcseleti és teológiai doktor, egyetemi tanár, akadémikus munkái a 19. sz. második felének népszerű egyetemi tankönyvei voltak, több kiadást is megértek. A hivatkozás nem az 1843-ban napvilágot látott, Budán jegyzett első kiadásra vonatkozik, hanem annak egyik későbbi, átdolgozott variánsára, mint ahogy ez a Móricz által lejegyzett szövegrészlet alapján megállapítható. A
Móricz
Móricz Zsigmond
által forgatott példány bibliográfiai adatait nem tudtuk azonosítani.

Az asszonyoknak a tetszésvágyat, beszédességet és színlést tulajdonítják gyöngéül. A
tetsz-t
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
tetszésvágyat
magok a férfiak táplálják bennök, kikben többnyire csak testi szépséget kedvelnek. Mi a
besz.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
beszédességet
illeti, az részint természetes hajlamuk, mivel az anyának hivatása gyermekét beszédre tanítani, részint a rájok bízott családi kormánynak és otthóni társalkodásnak eredménye. Végre a színlést a férfiak kegyurasága szüli, mi ellen a gyöngébb fél az alattomosságot és tettetést használja terveinek kivitelére.
[kézváltás] Móricz Zsigmond
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
a Budapesti Tudományegyetem Jogi Karának másodéves hallgatója, 1900 őszétől azonban a Bölcsész Kar előadásait is látogatta. Jegyzete feltehetően nem jogi vizsgáihoz kapcsolódik, hanem bölcseleti érdeklődéséhez. Móricz Miklós, Móricz Zsigmond indulása (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1959), 480.

A sírra gyertyát szegényről
 [?]
[unclear1]
azt
nem
 [?]
[unclear1]
Gyorsírás
őrzik.
[kézváltás] Móricz Zsigmond
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
gyorsírású rövidítéseinek egyike, az aláhúzott n betű, kétféle olvasatban értelmezhető: nem vagy nagyon. A feljegyzett mondat esetében a rövidítés itt közölt olvasata esetleges.

1900 okt. 27.
[kézváltás] Móricz Zsigmond

 
image
image
image
image