Aranysárkány fejléc kép
This document is missing rdf:Description
 

Levél (kézzel írott):


Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder
  Kedves
Gyula
Pallagi Gyula
bátyám!  
  …„A Nagytiszteletü Ur morog valamit romlott ifjuságról, mely lábbal tiporja apái erényét; 100 éve már hogy K-ban megérték a „Sötét századok zordon fergetegei…”-vel s most egy siheder itt… ily predikáczio…
Sziláditól
Szilády János
n
Jegyzet
Szilády János
Szilády János
(1839–1889) református lelkész. Prédikáció az Egyházi beszédek   című gyűjteményes kötetben jelentek meg.
… nem is szószerint…”
n
Jegyzet Az idézet helyét nem tudtuk azonosítani.
 
  Ez akadt a kezembe véletlenül – talán
Gyula
Pallagi Gyula
bátyám is olvasta valaha – talán –.  
  „Mindazáltal, vagy
épen
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
éppen
ezért, vagy végre függetlenül ettől…”
n
Jegyzet Idézet
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
1900. nov. 14-i leveléből.
szóval én is irok. Hogy nem ilyenkor ültem még az
egyh.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
egyház
kerület kebelében, de ilyenkor ültem
Koncz
Koncz Ákos
ur előtt, – a ki azóta megszűnt a
D. E.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
Debreczeni Ellenőr
szerkesztője lenni, – mint a lapnak egy munkatársa írja –
Szini Péter
Szini Péter
, a ki azt írja, hogy ha lennék szives egy tárczát küldeni ugy örömmel fogadná.
n
Jegyzet
Szini Péter
Szini Péter
Móricz Zsigmondnak
Móricz Zsigmond
szóló, 1900. november 16-i leveléről van szó.
 
  Milyen telhetetlen az ember. Tavaly ilyenkor, – már mint befogadott és jegyes tagja a
D. E.nek
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
Debreczeni Ellenőrnek
– husszor elmentem a kapuja előtt, mig végre rászántam magam arra hogy bemenjek – törik-szakad. És reszketve vártam a hatást, a mit egy napihir, a melyet rám bíztak ugy közönyösen hogy írjak meg,
n
Jegyzet A napi hír címét nem tudtuk azonosítani.
– elérhet. És másnap négy drága krajczárt vettem el az ebédtől, hogy megvegyem a lapot a miben az a napihir megjelent. – És most egy cseppet se lelkesit tettre ez a felszólítás. Mi nekem Macedonia?  
  Ámbár most is csak olyan gyáva vagyok én bizonyos tekintetekben, mint most esztendeje. – Mikor ezt a levelet irni kezdtem igen jó hangulatban valék, mig most nem vagyok. A háziaknak nem igen tudom mi bajuk, de nagyon könnyedén bánnak el velem, s most ugy tetszik fel kellene mondanom. De elmult elseje, nekem pedig semmi kedvem egy hónapig kutya-macska barátságban élni velök.  
   
  Ma reggel megtudtam, hogy vasárnap van. Igen meglepett a hír, mert péntekre számítottam legfeljebb.  
  Ha vasárnap van, menjünk
Törölt
« dolgoz »
gyönyörködni. Felmentem az Akadémiá
n a
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
képtárba
n
Jegyzet A Szépművészeti Múzeum gyűjteményének alapját képező Esterházy-gyűjteményből származó műtárgyak 1871-ben kerültek állami tulajdonba, így alakult meg az Országos Képtár, mely a Magyar Tudományos Akadémia épületében volt elhelyezve.
s az I. termet kitanultam könyvnélkül. Egy kép van benne összesen:
Correggio
LOK:00014
: Madonnája   ,
n
Jegyzet Antonio da Correggio, Szoptató Madonna (Mária a gyermek Jézussal és egy angyallal), 1522–1525 k., olaj, fa, 68,5 × 56,5 cm, Szépművészeti Múzeum, Régi Képtár.
– remek; és egy, a melyik
Törölt
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: 1.
Ok: olvashatatlan.
Egység: char.
»
a többihez képest érdekes, egy lombardi festő Magdolnája   ,
n
Jegyzet Észak-itálai festő, Bűnbánó Magdolna, 17. század, olaj, vászon, 102,5 × 83 cm, Szépművészeti Múzeum, Régi Képtár.
a melynél hasonlíthatatlanul nagyobb lelki megrendülést –
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: 1.
Ok: olvashatatlan.
Egység: szó.
mutat a II. terem
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
Correggio
LOK:00014
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
: Magdolnája – melyet azon a címen
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
hogy
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
Gyorsírás
csak másolat, sötétbe dugtak, sok rongy másolás
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
Törölt
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: 1.
Ok: olvashatatlan.
Egység: szó.
»
kedveért.
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
n
Jegyzet
Franz Hillner
LOK:00810
, Bűnbánó Magdolna   , 1780, olaj, fa, 33,2 × 17,7 cm, Szépművészeti Múzeum, Régi Képtár.
– Különben ezeket
Gy
Pallagi Gyula
. b. ismeri jól.  
  Tizenegy órakor kezdődött a díszteremben, ugy hiszem a Petőfi Társaság rendezte ünnepély
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
100 éves születésnapja emlékére.
n
Jegyzet A Petőfi Társaság 1900. november 18-án délelőtt tartotta meg az Akadémia dísztermében Vörösmarty Mihály születése századik évfordulójának ünnepét, mely az ünnepségsorozat nyitó eseménye volt. A rendezvényen a család, a kormány, a főrendiház, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, az Otthon-kör, a Vörösmarty-kör és az egyetemi ifjúság nevében tartottak beszédeket. Forrás: "Vörösmarty emlékezete: Budapest, november 18.", Budapesti Napló, 1900. nov. 19, 1–2, 1.; "Hétről-hétre", Magyar Szemle,, 1900. nov. 25, 564.
– Ünnepély volt, – s mint minden efféle alkalmatosság – értéktelen. – Én legalább nem tudom méltányolni a mi ünnepélyeinket; egyébb eredménye soha sincs azoknak, mint hogy egy pár ember egy nagy rakás üres értéktelen frázist elpuffogtasson; pl. sem nekem, sem a tömeg legalább is igen nagy részének semmivel se gyarapodott sem az ismeretünk
Vörösmartyról
Vörösmarty Mihály
, sem az iránta való lelkesedésünk, sem a szoborra való adakozási kedvünk,
n
Jegyzet Elsőként a Budapesti Katolikus Kör, majd 1900 októberében a
Rákosi Jenő
Rákosi Jenő
vezette Otthon írók és hírlapírók köre indított gyűjtést egy Vörösmarty-szobor felállítása érdekében, előbbi kezdeményezés később beolvadt az utóbbiba. A végül
Kallós Ede
Kallós Ede
,
Márkus Géza
Márkus Géza
és
Telcs Ede
Telcs Ede
által megtervezett Vörösmarty-szoborcsoportot 1908. május 24-én adták át. Forrás: "A Vörösmarty-emlék", Budapesti Hírlap, 1900. okt. 21., 12–13.; "A Vörösmarty-szobor leleplezése", Budapesti Hírlap, 1908. máj. 26., 4–7.; Erdey Aladár, "A Vörösmarty-szobor", Budapesti Szemle 135, 379. sz. (1908): 135–137.
– és mégis olyan rakás nép gyűlt össze, hogy alig fért zsufolva a teremben. Igaz, hogy kicsi rakás ahhoz képest,
Törölt
« hogy »
a mennyi eljöhetett volna; s igaz hogy a megjelentek igen tekintélyes perczentje (
kb.
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
75%) zsidó volt.  
  Okosabban tenném
ugyan
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
, ha szorgalmasabban tanulnám az Institutiókat   ,
n
Jegyzet Valószínűleg
Vécsey Tamás
Vécsey Tamás
tankönyvéről van szó, melyből
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
vizsgára készült római jogból: Vécsey Tamás, A római jog institutiói: jogtörténeti bevezetéssel (Budapest: Franklin-Társulat, 1896). A könyvet
Móricz
Móricz Zsigmond
1900. december 27-i levelében említi, mely
Pallagi Gyulának
Pallagi Gyula
szól.
mert látom, hogy a tandijat én ugyan meg nem keresem, s ilyen silány okok is csak arra bíztatnak, – de nem bírok szabadulni attól az érthetetlen aggodalomtól, hogy a magyar-nak meg vannak számlálva a napjai. Az iparban, kereskedésben, nagygazdaságban, az irodalomban, a közéleti tevékenységben a mit
eredménykép
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
eredményképp
fel tudunk mutatni – mind zsidó, – német, – és német-zsidó. A technika hallgatói közt a zsidók uralkodnak, az egyetemen a zsidópárt liberáliskodik, és szemtelenkedik. S a magyarok – pusztulunk – veszünk, mint oldott kéve széthull nemzetünk,
n
Jegyzet Idézet
Tompa Mihály
Tompa Mihály
A gólyához   (1850) c. verséből ( Tompa Mihály, "A gólyához", in Tompa Mihály, Összes költeményei, szerk. Madarász Imre, bev. Alexa Károly, 2 köt. (Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994), 1:181.).
– olyan közönyösen néz ifju és agg erre a dologra, mint egy magyar, a ki nem tartja érdemesnek az ellenfelet, hogy szóba álljon vele.  
  Van abban valami, hogy a
Szemerék
Szemere Miklós
a névmagyarositástól megijednek.
n
Jegyzet Valószínűleg
Szemere Miklósra
Szemere Miklós
utal, aki például Fiatal véreim   c. röpiratában is kritikával illette a névmagyarosítás szokását: Szemere Miklós, Fiatal véreim (Budapest: Athenaeum, 1897).
Hiszen nem tudja az ember miféle szerzet áll elibe egy rokonszenves név paizsa alatt. Mert igen sok faji jellemvonása van
pl.
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
a zsidónak,
Törölt
« pl. »
a mi tőlünk idegen s nekünk ellenszenves, és a mit mi becsmérlünk. Egy uj tatárjárás folyik most, a mely kiöli a régi magyart és
ujjal
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
újjal
telepíti be; s ha
a
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
régi pusztuló faj feljajgat, hogy – érdemes-é a mi nevünk alatt megtartani az országot, hogy egy mindenben más nép uralkodjék aztán benne? – akkor azt a jajgatót nem neveti ki, a ki gondolkozik.  
  De abban is van valami, ha azt mondják, hogy ugy kipusztult a magyar
már
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
, hogy
Törölt
« valószínűleg »
nincs
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
egy család sem, a mely az Árpád népe véréből származott légyen, – és mégis az ősi virtus száll firól-fira, és a keleti, ős magyar jellemvonások megmaradnak,
th.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
tehát
a magyar nép él: így lesz ezután is, mert azok a vonások, a mik magyarrá teszik a magyart igen erősek s képesek az idegent is aszimilálni, – akkor csak jó, ha felfrissülünk, s
Jókainak
Jókai Mór
hálával tartozunk a példaadásért.
n
Jegyzet Vélhetően
Jókai Mór
Jókai Mór
és
Nagy Bella
Nagy Bella
1899 szeptemberében kötött kései házasságára utal, amely a feleség zsidó származása miatt is nagy feltűnést keltett.
 
  Bár igy lenne. De haj, szebb volna, ha a meglevő magyarok, hisz elegen vagyunk, – mi számra nézve hozzánk a zsidó? – maradnának kormányon.
n
Jegyzet A Magyar Királyság miniszterelnöke 1899 és 1903 között a
Széll Kálmán
Széll Kálmán
volt, kormánya a Szabadelvű Párt politikáját képviselte.
– De
Törölt
« ugy látszik »
meghalt
Cátóval
Cato Marcus Porcius
az eszme;
n
Jegyzet Az idősebb
Cato
Cato Marcus Porcius
(Marcus Porcius Cato Maior, kr. e. 234–kr. e. 149) már hiába küzdött a római kultúra önállóságáért: a Birodalom terjeszkedése a görög műveltség megismeréséhez és elterjedéséhez vezetett. Forrás: Szerb Antal, A világirodalom története (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1962), 71.; Tegyey Imre, "Cato Censorius, Marcus Porcius", in Világirodalmi lexikon, főszerk. (I–XI:) Király István, (XII–XIX:) Szerdahelyi István, felelős szerk. (I–XI:) Szerdahelyi István, (XIII–XIX:) Juhász Ildikó, 19 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970–1996), 2:107.
Törölt
« »
Itália
legyen a világon uralkodó, s Itálián. – Bizony
Rómának
is a provincziák adták a legkiválóbb embereket – és
Rómában
ekkor is az ős római vonások jellemezték a beolvadtakat is, a mi hajdan a tiszta fajt.  
 
Magyarországnak
a lehető legkitűnőbb helyzete van
Európában
. Ő a szive. Földje, éghajlata, természeti viszonyai mind, alkalmassá teszik rá, hogy fővárosa legyen
Európának
és szegények, élhetetlenek vagyunk. De nyugat órszágai már kimerülnek, kiélték magukat, tul vannak a tetőponton, – a magyarra még ezután jöhetnek a szebb napok. –  
  Azt mondja
Eötvös
Eötvös József
: Szeretnek ugy beszélni egy idő óta történetéről,
hogy
Gyorsírás
bebizonyítsák
hogy
Gyorsírás
a műveltsége emelkedésével folyvást haladt a sülyedés felé. Mintha a műveltség, a végczél romlás okozó volna, a mitől óvni kell magunk.
n
Jegyzet Valószínűleg
Eötvös József
Eötvös József
A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az államra   c. művéből származó gondolatok.
 
  Igen ám, de azt hiszem a műveltség megítélésénél csalódik ő is, mint mások is. alapításakor nem volt olyan művelt ember mint
Scipió Aemilianus
LOK:00206
,
n
Jegyzet
P. Cornelius Scipio Aemilianus
LOK:00206
(i. e. 185–i. e. 129) római politikus és hadvezér, Scipio Africanus fogadott fia, a görög irodalom és filozófia kiváló ismerője volt. Baráti köre, a Scipio-kör, sokat tett a görög műveltség terjesztéséért, és támogatta a kor jeles költőit. Forrás: Sarkady János, "Scipio-kör", in Világirodalmi lexikon, főszerk. (I–XI:) Király István, (XII–XIX:) Szerdahelyi István, felelős szerk. (I–XI:) Szerdahelyi István, (XIII–XIX:) Juhász Ildikó, 19 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970–1996), 12:701–702.
de nem volt olyan vad és erkölcsileg tökéletesen elzüllött proletár csőcselék se, mint a Grachusok népgyülése, a becsületes, világhódító utra induló
Cátói
Cato Marcus Porcius
jellemű rómainak, a köztársaság kezdetén nem voltak
Horatiusai
Horatius Flaccus Quintus
, sem
Augustusi
Augustus
tanácsa, de nem is volt olyan műveletlen, fekélyes erkölcsű társadalma mint ennek a kornak.  
  A művelt ember, mert művelt könyen megérti ellenfelét, a műveletlen nem is képes erre. A művelt ezért engedékeny, emberséges – a másik vad és kegyetlen.  
  De a művelt ember akármire nézve könyen meg is alkuszik aztán a saját nézeteivel, s mivel reá az ősi hagyomány stb. nem kötelező, csak egy érdek marad fenn – az önzés – a melylyel nem alkudozik, sőt a mely uralkodik
felette
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
, ez pedig az erkölcsi lazaságra, – az erkölcstelenségre vezet, – pedig – "
amelynek
Gyorsírás
erkölcse megvész" –
n
Jegyzet Utalás
Berzsenyi Dániel
Berzsenyi Dániel
A magyarokhoz   c. ódájának nyolcadik versszakára: "Így minden ország támasza, talpköve / A tiszta erkölcs, melly ha megvész: / Róma ledűl, s rabigába görbed." Lásd: Berzsenyi Dániel, "A magyarokhoz", in Berzsenyi Dániel, Költői művei, kiad. Merényi Oszkár, Berzsenyi Dániel összes művei 1 (Budapest: Akadémiai, 1979), 104–105, 104.
 
  És az a baj, hogy ez az alapjában véve művelt emberre még nem igen volna baj, – de a félműveltek
épen
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
éppen
ezt tanulják el hamar, s mikor általános lesz az erkölcsi szabadság – szabadosság – utját vágja a műveltség összes jó hatásának a mit pedig
Eötvös
Eötvös József
elérendő célnak tart.  
  Nagyjából, hiányosan, és szabatlanul ez a gondolatmenetem, a mivel indokolhatom, mért félek attól, hogy ezek a beolvadó mindenféle népek károsak lehetnek, s a helyett hogy elősegítenék a pihent erő kifejlődését, – majd
Törölt
« erk »
a „műveltség átkát” hozzák rá.  
  De bizzunk abban, hogy a magyarnak egyszerű józan ész az egyik legfőbb jellemvonása, a mivel nem fér össze sem a
római
proletár
n
Jegyzet Az ókori
Rómában
a proletárok a legszegényebb, vagyontalan, szabad társadalmi csoport voltak, akik sem katonai szolgálatot nem teljesíthettek, sem pedig adót nem fizettek. Az elnevezés a latin proles (gyermek) szóból ered, miszerint utódok nemzésével lehettek az állam hasznára. A Népszava az 1890-es években többször is közölt tárcájában hívja fel a figyelmet – a lapban gyakran használt fogalom tisztázása céljából – a római és az újkori proletár közötti különbségre: "A proletár hajdan és most", Népszava, 1890. júl. 6., 1.
észjárás, sem a nyugati
sociálista
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
gyári munkásoké.  
  A kormánynak kellene odahatni, hogy valami, a mi nemzetünk jellemével jobban megegyező iparos és kereskedő élet fejlődjék. Mert az élet fejleszti a jellemet, jobban mint ez amazt. Pl. ha a magyar fiukat beállítanák csapatosan egy
Törölt
« hollandus »
belga gyárba, – ott azt hiszem csakolyan socilista lenne mint azok; viszont a nálunk letelepedő német stb. családok olyan magyarok lesznek, mint mi vagyunk.  
  De tán elég volt már
Gyula
Pallagi Gyula
bátyámnak enyit hallani? Erről is jobban lehetne beszélni. A verset  
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Pua   című verséről van szó. Kéziratát nem ismerjük. A verset először
Pallagi
Pallagi Gyula
említi
Móricznak
Móricz Zsigmond
írott levelében, ő is úgy véli, hogy jobb lenne személyesen megbeszélniük.
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
azonban mégis elküldte véleményét 1900. november 18. utánra tehető levelében , ennek köszönhető, hogy a versből egy részlet fennmaradt.
pedig tessék szíves lenni hevertetni az asztalfiában.  
  Én pedig minek utána megemlítem, hogy ma láttam
Jókait
Jókai Mór
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
1900. november 18-án, a levélírás napjának délelőttjén részt vett a Petőfi Társaság Vörösmarty-ünnepélyén az Akadémia dísztermében, ahol meghallgatta
Jókai Mór
Jókai Mór
Vörösmarty apánk   címmel felolvasott visszaemlékezését.
s igen meglepett és kellemesen érintett a hangja-zenéje meg az arca – bezárom levelemet és csókolom
Gyula
Pallagi Gyula
bátyámat sírig szerető öccse  
 
Zsiga
Móricz Zsigmond
Aláírás
.  
  . -00. XI./18.  
 

Útmutató

Utólag tett rájegyzések:

1900 nov 18
[kézváltás] Móricz Zsigmond

El nem
Gyorsírás
küldött level
[kézváltás] Móricz Zsigmond

 
image
image
image
image
image
image
image
image