Aranysárkány fejléc kép
This document is missing rdf:Description
 

Levél ( kézzel írott ):


Facsimile Image Placeholder
 
header
  Az Ujság  
  Kedves jó
Uram
Osvát Ernő
,
n
Jegyzet
Osvát Ernő
Osvát Ernő
(1876–1929) a Nyugat szerkesztője, számos jelentős író, költő felfedezője, kora irodalmi életének egyik vezéralakja. A lap megindulásától kezdve ő volt tényleges szerkesztője, kevés beleszólást engedve többi munkatársa számára. Emiatt 1911 januárjában jelentős vita támadt közte és a folyóirat részvényeinek egy tekintélyes része felett rendelkező
Hatvany Lajos
Hatvany Lajos
között, kinek nyomására februárban lemondott a felelős szerkesztői posztról. Nemsokára a Nyugat szerzőinek többsége, köztük
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
is (vö.
Elek Artúr
Elek Artúr
hozzá írt 1911. február 12-ei levelével), tiltakozásul a Palermo kávéházban gyűltek össze, és a demonstráció hatására
Hatvany
Hatvany Lajos
kénytelen volt visszakozni. A történtek után újra
Osvát
Osvát Ernő
dominált a lapnál egészen 1919 eleji (időleges) visszavonulásáig. 1920 januárjától, a folyóirat újjászervezése idején, visszatért, ám befolyása folyamatosan csökkent. Családjával – az állandó megélhetési gondok mellett – súlyos egészségügyi problémákkal küzdöttek.
Felesége
Steiner Cornélia
1927-ben öngyilkos lett,
Osvát
Osvát Ernő
1929. október 28-án,
lányuk
Osvát Ágnes
halottas ágyánál végzett magával. Műveit jórészt halála után adták ki.
Osvát
Osvát Ernő
1908-ban figyelt fel
Móricz
Móricz Zsigmond
egy, Az Ujságban megjelent írására, és nem sokkal később közölte tőle Hét krajcár   c. elbeszélését a Nyugat október 16-ai számában. Még ebben az évben megbízta
Móriczot
Móricz Zsigmond
egy kisregény megírásával is, azonban a Vér   nem nyerte meg tetszését, aminek hatására szerzője elégette a kéziratot. Ettől eltekintve a Nyugat szerkesztője a kezdetektől egyik legfontosabb szerzőjeként tartotta számon
Móriczot
Móricz Zsigmond
.
Osvát
Osvát Ernő
halála után, 1929 és 1933 között
Móricz
Móricz Zsigmond
Babits Mihállyal
Babits Mihály
és
Gellért Oszkárral
Gellért Oszkár
közösen szerkesztette tovább a folyóiratot. Forrás: Móricz Zsigmond, "Osvát Ernő, a Nyugat szerkesztője", Nyugat 16, 11–12. sz. (1923): 721–725.; Móricz Zsigmond, Rádióbeszéde, 1930., idézi Móricz Virág, Apám regénye, Osiris Monográfiák (Budapest: Osiris Kiadó, 2002), 97.; Czine Mihály, Móricz Zsigmond útja a forradalmakig (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 262–267, 322, 434–435.; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:340.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 45–61.; Fráter Zoltán, Osvát Ernő élete és halála (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1987).; Fráter Zoltán, "Osvát Ernő", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1525. Buda Attila, A Nyugat Kiadó története (Budapest: Borda Antikvárium, 2000).; Kosztolánczy Tibor, A fiatal Osvát Ernő (Budapest: Universitas, 2009).; Móricz Zsigmond, Naplók: 1924–1925., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Kiadó 2004 Kft., 2010), 292, 302–303.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1926–1929, kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2012), 604–606, 649–650, 735–736.
 
  itt küldöm kicsike könyvemet   ,
n
Jegyzet Móricz Zsigmond, Hét krajcár: Elbeszélések (Budapest: Nyugat Kiadó, 1909).
s még kisdedebb néprajzi vázlatomat   .
n
Jegyzet Móricz Zsigmond, "Szatmár vármegye népe", in Borovszky Samu, főszerk., Szatmár vármegye, Magyarország vármegyéi és városai (Budapest: Országos Monografia Társaság, [1908]): 256–277.
A
Schöpfling
Schöpflin Aladár
n
Jegyzet
Schöpflin Aladár
Schöpflin Aladár
(1872–1950) kritikus, író, irodalomtörténész, műfordító, a Kisfaludy Társaság és az MTA tagja. 1898-tól a Vasárnapi Újság, 1908-tól a Nyugat munkatársa, 1909-től a Franklin Társulat titkára volt.
Babits Mihály
Babits Mihály
halála után a Baumgarten Alapítvány kurátora, illetve a Magyar Csillag társszerkesztője lett. Korának egyik legérzékenyebb kritikusa volt. Érdeklődése a konzervatív irodalom szerzőire is kiterjedt, de középpontjában elsősorban a Nyugat alkotói álltak. Esszéi, tanulmányai, valamint 1937-ben megjelent A magyar irodalom története a XX. században   c. munkája a századelő modern irodalmába engednek betekintést.
Móricz Zsigmonddal
Móricz Zsigmond
még a század első éveiben, a Vasárnapi Újság munkatársaként ismerkedett meg, munkásságát a Hét kracjár   c. kötet megjelenésétől kezdve folyamatosan követte. Hálából az
író
Móricz Zsigmond
családjának állandó vendége lehetett.
Móricz
Móricz Zsigmond
1929. április 13-ai naplójában így emlékszik rá: "
Schöpflin
Schöpflin Aladár
annyi dicsőítő cikket írt rólam, hogy kezdettől fogva szinte elvárta, hogy egy-egy ilyen cikk után megvendégeljük. Már
Jankára
Holics Janka
rákaptak. Sose volt nálunk 3 ember, hogy negyediknek
Schöpflinék
ott ne legyenek. A cselédek idegesek voltak miatta. És sose hívtak vissza. Ha ők százszor voltak nálunk, akkor mi ötször náluk életünkben. Ez valami sutaságot okozott.
Mária
Simonyi Mária
hamar átlátott rajtuk, igaz én világosítottam fel. Egyszer, még az esküvőnk előtt mondtam
Máriának
Simonyi Mária
: »
Schöpflin
Schöpflin Aladár
küldött egy névjegyet, s egy milliót kért kölcsön.«
Mária
Simonyi Mária
igen fölháborodott. Aztán számon tartotta. A millió sose jött vissza. […]
Ez
Schöpflin Aladár
a legelőkelőbb magyar kritikus. De megéri az ilyen apró parasitaságot, mert senki annyi pletykát nem tud elmondani, mint ő. Mindenkit ismer, s mindenkiről mindent tud. És komoly, logikus, obiectiv módon beszél, de feneketlen rosszakarattal." Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók: 1926–1929, kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2012), 402.; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:341.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 31–33.; Fülöp László, Schöpflin Aladár pályaképe, Studia litteraria (Debrecen: KLTE Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet, 1993).; Faragó Éva, "Schöpflin Aladár", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:1784–1785.
cikkét  
n
Jegyzet [Schöpflin Aladár], "Hét krajczár", Vasárnapi Ujság 56 (1909): 635–636.
ma elolvastam. Igaza van neki, körülbelül eleitől végig én is aláírnám mindazt a mit ő mond. De persze volna hozzá tenni valóm is. A fő az, hogy gyönyörűséget is szerzett nekem az olvasása.  
  Ezzel maradok igaz  
  tisztelő híve  
 
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Aláírás
 
 
Bp
Budapest
. 1908. aug. 28.  
 

Útmutató:

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

 
image