Aranysárkány fejléc kép
This document is missing rdf:Description
 

Boríték (kézzel írott):


Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder
  Nagyságos  
 
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
 
  urnak  
 
Budapest
 
  VII. Rákóczi út 54. sz.  
  "Az Ujság" szerkesztőségében  
 
 

Levél (kézzel írott):


Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder
  . 908. IX. 5.  
  Kedves
Zsigám
Móricz Zsigmond
,  
  az este nagyon megörültem a kártyádnak. Nem tudtam már veled beszélni, a felvonásközök ugyanis elfogytak, és csak a jegyszedőket vallattam, hogy melyik vagy te, mert magam hiába kerestem a közönség soraiban azt a kis fiut, a ki mellettem ült a Collegium padjában – nem ismertem rá semerre.  
  Nagyon, de nagyon örülök, hogy így összekerülünk megint, annyi esztendő után, és különösen örülök annak is, hogy a valószinűleg a te részedről is szeretettel végzett szinházi dolgok hoznak össze bennünket.  
  Nagyon sokat gondoltam rád azóta és mindég szerettem volna tudni, hogy mi lett belőled. Olvastam a neved a lapokban sokszor, s annak a kisfiunak a kedvéért, a ki valamikor szomszédom volt, elolvastam a czikkeidet is, ha a kezembe kerültek, mindég; annak azonban, hogy ugyanaz a
Móricz Zsiga
Móricz Zsigmond
vagy-e, sehogy sem tudtam a nyomára jönni.  
  Szivből örülök a találkozásnak és addig is mig kezet szorithatunk meleg köszöntéssel vagyok régi barátod  
 
Csathó Kálmán
Csathó Kálmán
Aláírás
n
Jegyzet
Csathó Kálmán
Csathó Kálmán
(1881–1964) író, rendező, az MTA levelező tagja, korának egyik népszerű elbeszélője. Jogi tanulmányokat végzett, majd színházi tanulmányutakon járt
Berlinben
és
Párizsban
. 1906-tól a közoktatásügyi minisztérium segédfogalmazója. 1909-től a Nemzeti Színház rendezője, majd 1919–1925-ig, valamint 1931–1935-ig főrendezője volt. 1940–1941-ig a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház igazgatója lett.
Móricz Zsigmonddal
Móricz Zsigmond
osztálytársak voltak a Debreceni Kollégiumban. 1908-ban újra találkoztak, és
Csathó
Csathó Kálmán
rendezői pályafutása során többször színre vitte
Móricz
Móricz Zsigmond
darabjait, köztük a hatalmas sikert aratott Sári bírót   1909-ben. Egymás munkásságát kölcsönösen megbecsülték.
Móricz
Móricz Zsigmond
1933. március 7-én délben írt naplófeljegyzésében mint a Nyugat köre által méltatlanul lenézett szerzőről ír: "[e]ngem már többször meglepett, hogy az életet mily pontosan ismeri, azt az életet, amelyben ő él, a vidéki udvarházak, a dsentry életét. Nem is szépíti, nem hízeleg, inkább viccel. […] Nagyszerűen tud elmondani életképeket."
Móricz
Móricz Zsigmond
a Légy jó mindhalálig   c. regényben róla mintázta Orczy alakját. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:335.; Móricz Miklós, Móricz Zsigmond érkezése (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966), 41–45.; Gajdó Tamás, "Csathó Kálmán", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 1:351–352.; Móricz Zsigmond, Naplók: 1930–1934., kiad. Cséve Anna et al. (Budapest: Noran Könyvesház Kft., 2016), 212.
 
 

Útmutató

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

 
image
image
image
image
image