Aranysárkány fejléc kép
This document is missing rdf:Description
 

Levél ( ):

  Kedves
Kálmánom
Csathó Kálmán
,  
  bizonyára olvastad, amit írtam volt.
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
A fösvény   c. darab Nemzeti Színházbeli 1908. szeptember 9-én rendezett előadásáról írt cikket Az Ujságba: Móricz Zs[igmond], "A kényeskedők", Az Ujság, 1908. szept. 10, 10.
Az az este nekem annyira tetszett, s én a magam részéről olyan reményeket kezdek fűzni a Nemzeti
Sz.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
Színház
új korszakához, hogy azt hiszem, itt az ideje, hogy a többi programpont közé beillessze az igazi, a víg
Molière-t
Molière
is.  
  Tartuffe-öt   nem láttam, de bizonyosan nem lesz jobb, mint a Misanthrop   . De a Nemzetiben ma nincs senki, aki Tartuffe-öt vagy Alceste-et,
n
Jegyzet A mizantróp   c. darab főhőse.
vagy Don Juant eljátszhatná. Különben is nehéz darabok ezek, nehezebb sikeresen előadni bármely tragédiánál. Sőt, én azt hiszem, az ilyen magasabb, elvontabb és bonyolultabb összhangulatú, komoly vígjáték még sokáig nem lesz otthon a magyar színpadon s a magyar közönség előtt. Mi még mindig egyszerűbb problémákkal, jellemekkel, színekkel vagyunk tele. Az íróink nagyon lassan nevelik differentialódottabb meglátásokra népünket.  
  Hanem a másik
Molière
Molière
, aki nem merül bele vívódó aggyal az élet örvénylő mélységeibe, az most érheti virágkorát nálunk. És ennek a
M-nek
Molière
legjobb darabja A fösvény   , s ráadásul ennek olyan kitűnő szereposztását lehet most egybeállítani, hogy egyenesen vétek elő nem adni.  
  És – most látszik ki a lóláb! – van jó fordítása is a darabnak   ; ennek a dicséretét azonban elhallgatom, mert az enyém.
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
1903-ban fordította le A fösvényt   , ehhez írt bevezetőjét augusztus 8-án küldte el
Szász Károlynak
Szász Károly
, aki az Uránia tizedik számában leközölte a tanulmányt: Móricz Zsigmond, "Molière: Bevezetés A fösvény fordításához", Uránia 4 (1903): 381–386. A fordítást nem ismerjük. Vö. Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:335.
Öt éve már, hogy lefordítottam, azóta egyre csiszolgattam, és éppen most olvastam el, jónak érzem a nonum prematur
n
Jegyzet Helyesen: "nonumque prematur in annum…":
Horatius
Horatius Flaccus, Quintus
Ars Poeticájából   származó szállóigévé vált szövegrész, jelentése: az elkészült művet kilenc évre el kell tenni, mielőtt közzé tennénk.
félideje után. Pedig, megvallom, minden szó megbosszant a magam írásában, ami nincs helyén, s ezért igen-igen keveset látok újra a régiekből. Akkor frissiben olvasta
Rákosi Jenő
Rákosi Jenő
, dicsérte, s azt mondta, fordítsak le még egypár Molière-darabot, kiadja.
n
Jegyzet
Móricz
Móricz Zsigmond
a Franklin Társulathoz beadott kérvényét
Réz Pál
Réz Pál
és
F. Csanak Dóra
Csanak Dóra, F.
is közölte: Móricz Zsigmond, Móricz Zsigmond hagyatékából, szerk. Réz Pál, Új Magyar Múzeum 4 (Budapest: Akadémiai, 1960), 444–446.; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:336–337.
De engem lekötött a napi munka, s nem jártam utána többet. Azóta máig a fiókban hever. Érik.  
  Ezt a fordítást szeretném a színpadra adni, oda is készítettem, nem nyomtatás alá. A bevezető tanulmányt  
n
Jegyzet Móricz Zsigmond, "Molière: Bevezetés A fösvény fordításához", Uránia 4 (1903): 381–386.
az Urániába adtam még akkor, tán 1903-ban. A fordítás előadásáért azonban egy lépést sem tettem. Tudod, én nagyon nebáncsvirágfajta vagyok. Nem megyek oda, ahova nem híjnak. A visszautasítást szörnyen nehezellem. És ebben az esetben azt mindig bizonyosra vettem, mert
Hevesi Sándor
Hevesi Sándor
n
Jegyzet
Hevesi Sándor
Hevesi Sándor
(1873–1939) író, dramaturg, színháztörténész, műfordító, a századelő színházművészetének egyik megújítója. Az 1904 és 1908 között fennállt Thália Társaság egyik alapítója és művészeti vezetője. 1907–1908-ig a Népszínház-Vígopera, 1912–1914-ig az Operaház főrendezője. Közben többször munkatársa volt a Nemzeti Színháznak is, amelynek 1914-től lesz ismét rendezője, majd 1922 és 1932 között igazgatója. 1932-es menesztésétől haláláig a Magyar Színház főrendezője volt. 1929-ben nagy sikerrel vitte színpadra a Nemzetiben
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Légy jó mindhalálig   c. darabját. Dramaturgiai felfogása – mint
Vargha Kálmán
Vargha Kálmán
rámutat – sok tekintetben összeegyeztethető volt
Móricz
Móricz Zsigmond
elveivel, azonban nem értett egyet az élet és a színház egymásrautaltságának
Móricz
Móricz Zsigmond
-féle felfogásával, továbbá a rendező nagyobb befolyását hirdette a darab színrevitelében. Forrás: Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 99–100.; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:337.; Cenner Mihály, "Hevesi Sándor", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:807–808.; Szilágyi Zsófia, Móricz Zsigmond (Pozsony: Kalligram, 2013), 498–499.
is fordította A fösvényt   ; meg is jelent a fordítása a Magyar
Kvtárban.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
Könyvtárban.
n
Jegyzet Molière, A fösvény: Vígjáték, ford. Hevesi Sándor, Magyar könyvtár (Budapest: Lampel, 1898).
 
  Nem tudom, ő mire becsüli a saját fordítását, én rossznak tartom.
Hevesit
Hevesi Sándor
sok mindenben kiváló tudásúnak, ízlésűnek tartom, de azt is állítom, hogy egy vonás, egy érzék teljesen hiányzik belőlle: a népies stílus. – Nekem meg épp ez a specialitásom.  
  És most, kedves
Kálmán
Csathó Kálmán
, azzal a kérdéssel leplek meg: milyen eljárás után fogadnák el esetleg ezt a fordítást. Természetesen, ha az illetékes bírálói jónak tartják.  
  Erre való szíves válaszodat kérve arra is kérlek, félre ne érts. Ha nem láttam volna meg benned, a pillantásodban, hogy ugyanaz a rokonszenves baráti érzés lobbant fel nálad az emlékezés után, ami nálam – nem fordulnék hozzád ilyen kéréssel. És még valamit kell megmondanom, hogy minden idegen szempont elmaradjon e levél átérzésénél: hál' Istennek igen zavartalan, megelégedett, mondhatnám jó anyagi viszonyok közt élek.  
  Ezzel maradok igazánvaló szeretettel, régi barátod  
 
Móricz Zsiga
Móricz Zsigmond
Aláírás
 
 
Bpest
Budapest
, 1908. szept. 14.  
  IX. Üllői út 95.  
 
NB.
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
Nota Bene
A lakásomra címezd leveled, mert szegény, drága
kisfiacskám
Móricz Andor Bálint
súlyos betegsége miatt szabadságot vettem ki, s itthon vagyok.
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
második
kisfia
Móricz Andor Bálint
1908. szeptember 17-én meghalt agyhártyagyulladásban. Vö.
Holics Janka
Holics Janka
és
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Handzó Jánosnak
Handzó János
és
feleségének
Handzóné Evelin
küldött 1908. szeptember 17-ei levelével.
 
  Szervusz!  
 
M. Zs
Móricz Zsigmond
Aláírás
.
n
Jegyzet
Csathó Kálmán
Csathó Kálmán
a levélközlést kommentálva megjegyzi, hogy válaszában a Nemzeti Színház
igazgatójához
Tóth Imre
tanácsolta
Móriczot
Móricz Zsigmond
. Csathó Kálmán, A régi Nemzeti Színház, (Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1960), 240–241.
 
 

Útmutató:

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.