Aranysárkány fejléc kép
This document is missing rdf:Description
 

Levél (kézzel írott):


Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder
 
Édes
Holics Janka
, édes, édes!  
  Minek vállalkozom én arra, a mire nem születtem. Nem való nekem ez a munka, haj, haj. Ha vigécznek
n
Jegyzet Kereskedő, ügynök (német).
teremtett vón az ég, nem csábitott volna el az irodalmi vágy, hogy meglássam „A bundát   ”,
n
Jegyzet
Gerhard Hauptmann
Gerhard Hauptmann
vígjátékát 1909. május 14-én mutatta be a Nemzeti Színház
Csathó Kálmán
Csathó Kálmán
rendezésében. A darabot utána többször is műsorra tűzték. Forrás: Gerő Ödön, "A bunda: Gerhart Hauptmann négyfölvonásu komédiájának bemutatása a Nemzeti Színházban", Pesti Napló, 1909. máj. 15., 10–11.
akkor mentem volna az üzlet után. De nekem az üzlet az csak ugy harmadsorban kullog egyéb dolgaim után. És igy – elkéstem itt is. Szombaton kellett volna lennem, mert igaz, hogy keddig volt határ napja a kérvény beadásának, de az falun nem megy olyan pontosan. Itt szombaton lezárták, kinyomatták, vasárnap expediálták
n
Jegyzet Elküldték (latin).
a közgyülési meghívót és tárgysort, az én levelem hétfőn ért ide, de elkéste az utolsó perczet. Most már csak szeptember végén lesz közgyülés.  
  Persze nagyon lehangolt a dolog, mit csináljak, most már különösen
Virterék
Virter Ferenc
n
Jegyzet
Virter Ferenc
Virter Ferenc
(1875–1924) újságíró. 1906-tól a Magyarország Vármegyéi és Városai sorozat szerkesztője, 1907-től az Országos Monografia Társaság igazgatója volt. Forrás: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 14:1259–1260.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:1006.; Csikay Valéria, "Virter Ferenc", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2261.
előtt hogy mosom magam tisztára? Azt mondjam, hogy nekem meg kellett nézni A bundát   ?  
  Az utazásom már maga rosz előjellel folyt le, A vonat iszonyuan tele volt oláhval, magyarral és két nemzet ocsmány büzével.
Püspökladányig
már kivert a veriték és hánytam. Akkor átmentem egy másodosztályu kocsiba s
Törölt
« k »
e
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
gy kicsit kipihentem magam
Debreczenig
. A kalauz renyhesége miatt rá se kellett fizetni.  
  Most olvasom (most egyuttal reggelizem egy kávéházban) a reggeli lapban, hogy tegnap tárgyalni akarták az ügyünket a város egyik gyülésén, de nem volt rá idő. Itt minden felé nagyon örülnek a dolognak s én biztosra veszem, s más is, hogy meg lesz.
Kenézyt
Kenézy Gyula
is megkerestem, szivesen látott s bár ellenséges viszonyban van a
monogr-val,
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
monográfiával,
az ügyet szörnyen pártolja. Ma este
Gulyás
Gulyás István
professzoromnál leszek vacsorán, a kinek egy kis sógornőjével
Both-lánnyal
LOK:00321
n
Jegyzet Nem sikerült azonosítanunk.
kombináltak volna még
Patakon
. Pikáns hír ugye
czukrikám
Holics Janka
.  
  Tegnap megesmerkedtem
Oláh Gáborral
Oláh Gábor
.
n
Jegyzet
Oláh Gábor
Oláh Gábor
(1881–1942) író, költő. 1900–1904 között a budapesti egyetemen tanult latin-magyar szakon, ahol
Négyesy László
szemináriumain megismerkedett a majdani Nyugat első nemzedékének íróival. Később mégsem csatlakozott a folyóirat köréhez.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
– akivel 1909 nyarán életre szóló barátságot kötött – nagyra becsülte költészetét,
Vargha Kálmán
Vargha Kálmán
szerint túlértékelte életműve jelentőségét. Vargha Kálmán, Móricz Zsigmond és az irodalom, Irodalomtörténeti könyvtár 8 (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1962), 292–293, 309–313.; Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1:357.; Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:314.; Fráter Zoltán, "Oláh Gábor", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:1506.
Szépen áll a bajusza. Jó fiu, ha az a bogara nem volna, hogy ő költő (mint
Harasztynk
Haraszthy Lajos
)
n
Jegyzet
Haraszthy Lajos
Haraszthy Lajos
(1881–1959) költő, író, drámaíró, újságíró. Az Országos Monografia Társaság szerkesztőjeként ismerkedhetett meg
Móricz Zsigmonddal
Móricz Zsigmond
. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:675.; M. Pásztor József, "Haraszthy Lajos", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 2:762.
egész derék fiu vón. De igy is az, nem olyan, mint
H
Haraszthy Lajos
. Furcsák ezek a gyerekek, őkelmeik egész más emberek akarnak lenni, mikor költőül állanak elő. De igy legalább van valami érdekességük. Én szeretem
Oláh Gábort
Oláh Gábor
,
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
– mint 1942-es róla szóló visszaemlékezésében írja – egyetemistaként hallott először
Oláh Gáborról
Oláh Gábor
. Szövegéből az is kiderül, hogy már személyes találkozásuk előtt ismerte költészetét. Lásd: Móricz Zsigmond, "Oláh Gábor útja", in Móricz Zsigmond, Tanulmányok I., Móricz Zsigmond összegyűjtött művei (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978), 994–998, 997.
már egyenesen ezzel mentem hozzá, persze adta a bankot. Ugyfogadott mint a nagy
M. Zs
Móricz Zsigmond
-t s ugy akart találkozni velem, mint a nagy
O. G
Oláh Gábor
. De én csendesen elmosolyogtam a pózokat s alig-alig sikerült itt-ott kiütnie magát diskurálás közben a nagy-ságunknak. Pl. aszondom neki.  
  – Igaz ni, adjon nekem egy kéziratot.  
  Megdöbben s makacsul megrázza a fejét.  
  – Mit? nem ad?  
  – Nem.  
  – Mért?  
  – Én nem szoktam.  
  – Mit? Kéziratot adni?  
  – Igen.  
  – Hát ne szokjon csak adjon egyet a kéziratgyüjteményembe nagy hijja van.  
  – Mit akar ezzel elérni? – "kérdi fagyos arcczal, szemeiből kisugárzó hideg s gyanakodó érzéssel."  
  Én somolyogtam.  
  – Furcsa, kapni akarok egy kéziratot. Mit lehetne még egyebet elérni.  
  – Óh ez olyan régi fogás, – "legyint a kezével elutasitó s lekicsinylő modorban," – ez már olyan unalmas és terhes.  
  – Ugyan? Hát maga
csak
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
ilyen őszinte ember
Törölt
« , »
?
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
a más szavai mélyén rejtett czélokat keres.  
  – Hát mi egyéb oka lehet ennek? Mi szüksége van valakinek ilyen kéziratra.  
  – Tudja, a teljesség kedveért. Még kisebb iróknak a kéziratát is megbecsülöm én ott…  
  Beszélhettem én, nem állt kötélnek
Gábriel
Oláh Gábor
, – de azért igazán derék jó fiu, mint
Schöpflin
Schöpflin Aladár
,
Törölt
« de »
csak
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
nem olyan felvilágosodott, van még benne a gyerekből elég, de csak tizedrésznyi, mint
Harasztiban
Haraszthy Lajos
. Majd megismered, mert "ámbár nem szokott vizitelni" a kiváló
M. Zs
Móricz Zsigmond
-t meg fogja látogatni, "már csak hogy visszaadja is ezt a látogatást, ha el nem felejti
Törölt
« " »
mikor
Pestre
jön."  
  – Ha elfelejti, akkor ne látogasson meg, – "mondám
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: 1.
Ok: sérülés.
Egység: szó.
éllel", – de ha el nem felejti, – "folytatám
szeliden,
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
szeliden,"
– jöjjön el, embertanya a házunk, a
feleségem
Holics Janka
is szivesen látja.  
  Nagyon rokonszenvesen enyhiti szilaj egyéniségét a jó
Gábrisnak
Oláh Gábor
, ökölnyi nagy, fekete keretü pápaszeme.  
  Benne olyan embert leltem, a kit tudom, hogy mindig szeretni fogok, pedig megigérte, mikor a harag-ról igazán emlékezetre méltóan eszmét cseréltünk s ő kijelentette hogy mindenkit gyülöl, én hogy senkit, hogy  
  – Nagyon meg fogom én egyszer haragitani magát!  
  Mosolyogtam rajta, mert hiszen nekem csak egy sebezhető pontom van, – ugye
édes
Holics Janka
? És
ő
Oláh Gábor
azon sose fog érinteni, mert hiszen ember
Törölt
« azo »
sőt asszonykerülő s az egész világon ő az utolsó, a ki arra merne gondolni, hogy magának udvaroljon.
Schöpflin
Schöpflin Aladár
meg házasodik
n
Jegyzet
Schöpflin Aladár
Schöpflin Aladár
és
Maderspach Irén
eljegyzésének hírét Az Ujság 1909. július 6-ai száma írta meg: "Házasságok", Az Ujság, 1909. júl. 6., 12.
ilyenformán én biztosítva vagyok. Sose fogok haragudni életemben.  
  No de én megyek robotra, Alispánhoz, főispánhoz, pógmesterhez, jujuj, de jó hogy muszály, sose ismernék meg embert, ha rá nem kényszeritene az ádáz sors.  
  Csókollak számtalanszázszor egyfolytában s meg megszakitva, csókollak
édes
Holics Janka
, édes! én édesem!  
  Pá.
Zsigád
Móricz Zsigmond
Aláírás
 
  A kedves
vendégeket
Mitsky Paula
üdvözlöm,
n
Jegyzet 1909. június 5-én érkezett látogatóba a családhoz
Mánczos Józsefné
Mitsky Paula
. Forrás: Móricz Zsigmond naptára 1909-ből, analekta, PIM Kézirattár, M. 100/3957/3.
csillapítsd őket, ha nagyon várnának, péntekig, akkor otthon leszek.  
 
Édes
Holics Janka
küldd fel a lányt ezzel a cédulával a
Nagyapóért
Pariss Pál
és
Móricz Zsigmond
és – csináld meg
lelkem
Holics Janka
!!!
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
feladata volt Az Ujság munkatársaként válaszolni a lap gyerekrovatába érkezett levelekre. Távolléte miatt a feladatot ezúttal
Holics Jankára
Holics Janka
bízta.
 
  Csókol
Zsigád
Móricz Zsigmond
Aláírás
 
 

Útmutató

A datálás indoklása: Jelen levél, valamint
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
1909-es, hiányosan fennmaradt naptárának bejegyzései arra utalnak, hogy az Országos Monografia Társaság egy
Helység: Debrecenről
szóló kiadvány megjelentetését tervezte.
Móricz
Móricz Zsigmond
feladata lett volna elintézni, hogy a
Helység: debreceni
Csokonai Kör közgyűlése, mely június 6-án, vasárnap ülésezett, napirendre tűzze a Monografia Társaság ügyét. Mivel ezzel elkésett, személyesen kellett
Helység: Debrecenbe
utaznia, ahol június 7–10-ig tervezett maradni.
Holics Jankának
Holics Janka
1909. június 9-én írta meg, hogy ígéretével ellentétben 11-éig kell a városban maradnia. Jelen levelet tehát június 9. előtt írta. Vö. Móricz Zsigmond naptára 1909-ből, analekta, PIM Kézirattár, M. 100/3957/3.; "A debreceni Csokonai-Kör", Budapesti Hírlap, 1909. jún. 8., 13.
 
image
image
image
image
image
image