Aranysárkány fejléc kép
This document is missing rdf:Description
 

Levél (kézzel írott):


Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder

Facsimile Image Placeholder
  Kedves
Zsigám
Móricz Zsigmond
!  
  Igen itt vagyok! leveled meglepett,
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Nagy Lajosnak
LOK:00792
küldött 1901. februári levelét nem ismerjük.
mert azt hittem, hogy az életben sohasem hallok rólad semmit, pláne te tőled magadtól! Ismerlek! rosz levéliró vagy, s ne tagadd, félig be is vallottad – most is bizonyos egoismus késztetett
Törölt
« »
csupán arra, hogy irj! De én igy is nagyon örvendek levelednek, gömbölyű képű vonásaidnak, melyek ugyan tavaly óta olyan kacskaringós szőllőkacsókat hajtottak, de hát mégis jó ismerősök.  
  Én ha czimed tudom, irtam volna magamtól eddig is.  
  Igen fiu! hogy el ne feledjem itt vagyok
Debreczenben
s e levél a tanubizonysága: nem hasztalan volt jó akaratod, hogy belém botoljál!  
  (:Itt vagyok le is coloquáltam jeles osztályzattal:)  
  Tehát még a régi vagy most is? Szinte látom a fanyar mosolyt vadkörte arczodon! Szakállad van-e
Törölt
« , »
?
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
mit Szeremlei áliás Zsófi halálra üldözött. Most hallanád csak, megölne rögtönzött hexametereivel, vagy kitépnéd szálanként szakáladat, ha volna.  
  Honnan s miért fakadt elő az az édes mondásod hogy "nem lehet kifordítani az embert stb". kiváncsi vagyok rá csak azért is, máskor ne irj megmagyarázhatlan dolgot.  
  Mit szoktál olvasgatni? Edd meg
Öcsém
Móricz Zsigmond
Dickenst
Dickens Charles
!
Thackeray-t
Thackeray William Makepeace
! én nem tudom élvezni őket, oly lusta bágyadt elbeszélők; már inkább csak szeretem én a régi regéket: az ún. Mahabharátából   :
n
Jegyzet Szanszkrit nyelvű hindu eposz.
a Nál és Damajanti történetét, Szavítri – a hű nő meséjét. a Szakuntala tragaediát vagy
Firduzitől
LOK:00858
n
Jegyzet Abul-Kászim Manszúr, melléknevén Firdúszi (a paradicsomi) (940 k.–1027) perzsa költő.
Szijavus tragaediáját, Zál Rudabét. Szépek ezek is
Öcsém
Móricz Zsigmond
!  
  Dr
Ferenczitől
Ferenczy Gyula
n
Jegyzet
Ferenczy Gyula
Ferenczy Gyula
(1861–1931) református lelkész, egyetemi tanár, lapszerkesztő. 1896-tól a Debreceni Kollégium bölcsészeti karán a történelem tanára, ugyanettől az évtől 1914-ig a Kollégiumi Nagykönyvtár igazgatója. 1897–1915-ig a Debreczeni Protestáns Lap szerkesztője. 1914-től a Debreceni Egyetem hittudományi karának tanára, de 1921-ben baloldali magatartása miatt nyugdíjazták. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 1:501.; Csohány János, "Ferenczy Gyula emlékezete", Confessio 5, 4. sz. (1981): 101–104.; Barcza József, szerk., A Debreceni Református Kollégium története (Budapest: Magyarországi Református Egyház Sajtóosztálya, 1988), 242–245.
hallgatom a müvelődés történetet, sok érdekes dolgot beszél.
Sass
Sass Béla
n
Jegyzet
Sass Béla
Sass Béla
(1865–1928) egyházi író, egyetemi tanár.
diktál,
Erőss
Erőss Lajos
n
Jegyzet
Erőss Lajos
Erőss Lajos
(1857–1911) debreceni tanár, református lelkész.
ordít és gesztikulál.  
  Kedves
komám
Móricz Zsigmond
kivánságodnak tőlem telhetőleg igyekeztem eleget tenni, de hát én nem vagyok itt régi diák, mások sem igen tudnak nevezetesebb dolgot. ezekből ha a legcsekélyebbet is felhasználhatsz, szívesen írtam! És te hálás tartozol lenni, és pedig akként, hogy irsz nekem! s nem felejtesz el, különben reád húzom a szententiát.  
  Csak dolgozzál, és ha e tárgyrúl csakugyan irsz valahova valamit, remélem nem lész elég lusta ahoz, hogy az illető lapszámot el ne küldd! Melyik lapba szoktál firkálni s miket.  
  Én festek
ép
Expanded by editor:
Szerkesztői feloldás
épp
oly rendűletlenűl, mint régebben;
n
Jegyzet A Fehér Könyvben   , egy "kis kutyabőr könyvből kivéve" feliratú borítékban két, kézzel festett kártya található, melyek egyikét a verzón szereplő rájegyzés szerint
Nagy Lajos
LOK:00792
festette
Debrecenben
1900-ban. Utóbbi adatra korábban
Szilágyi Péter
Szilágyi Péter
is felhívta a figyelmet a Fehér könyvről   szóló tanulmányában: Szilágyi Péter, "Az íróvá válás dokumentuma, avagy Móricz Zsigmond Fehér könyve", Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 48, 4. sz. (2013): 38–47, 43.
festékeim még most is olyan s ugyanazon jók, módszerem, kivitelem, serénységem egyaránt!  
  Egy hónapban egyszer gondolom rá magam, hogy valami kis haszontalanságot pingáljak. Szóval az ámbiczió nem serkent, tehetségtelenségem
et
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
nem igyekezem s nem is érdemes felfedezni, hogy felhagyjak tökéletesen vele.  
  Hanem verseket inkábblan írok. Jobbakat, mint tavaly, de ne ijedj meg, mert egyet sem küldök nyakadra, hogy olvasd. Ahoz azonban nincs bátorságom, hogy valami lapba küldjem be.  
  Hogy a kis kép meg van még asztalkádon, az nagy szerencse rá nézve, ha volna egy kis esze megcsókolhatna érte – hálából.  
  Károlyi fiukat
n
Jegyzet Nem tudjuk, kikre gondol a levélíró.
ismersz-e az egyetemen? Nyusztay Antalt?
n
Jegyzet Talán
Nyusztay Antalról
Nyusztay Antal
(1880–1933), a későbbi gimnáziumi tanárról lehet szó.
Philosopter! Hejh
Öcsém
Móricz Zsigmond
, mért is mentél el
Debreczenből
! Év elején majd hanyatt estem ijedtemben, számitottam, hogy együtt fogunk lakni. Egy hónapig aztán kinn is laktam, de 7 pengő sok píz, s beköltöztem.  
  Azóta feloszlott a Debreczeni Ellenőr!
n
Jegyzet A Debreceni Ellenőr 1900 december 31-én jelent meg utoljára. Forrás: Korompainé Szalacsi Rácz Mária, szerk., Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája: 1843–1970, A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának kiadványai 1 (Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1973), 48.
Friss ujság azonban van vagy kettő.  
  Most meg szépirodalmi hetilap
Törölt
« alak »
indult
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
meg: a Családi Kör
Koncz
Koncz Ákos
adja ki és szerkeszti.
n
Jegyzet A Családi kör egy mindössze 15 számot megért szépirodalmi hetilap volt 1900. december 25. és 1901. április 14. között,
Koncz Ákos
Koncz Ákos
szerkesztésében jelent meg. Forrás: Lakatos Éva, Magyar irodalmi folyóiratok, 15 köt. (Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 1972–2000), 1:77.
Gyönge tartalommal s gyarló
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: 1.
Ok: olvashatatlan.
Egység: szó.
, szóval nem élet-képes, vagy legalább is nem érdemli meg, hogy nézze a napot a
Telegdi K Lajos
Telegdi Kovács Lajos
kirakatytyábúl.
n
Jegyzet
Telegdi K. Lajos
Telegdi Kovács Lajos
(1818–1873) könyvnyomdász, könyvkereskedő. 1840-ben
Debrecenben
alapított könyvkereskedése, valamint könyvkiadója halálát követően is az ő nevét viselte. Forrás: Kenyeres Ágnes, főszerk., Magyar Életrajzi Lexikon, 4 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1994), 2:831.
 
 
Mocsáry
Mocsáry Miklós
n
Jegyzet
Mocsáry Miklós
Mocsáry Miklós
(Walter Ferenc) (?–?)
Ungvár
városi ügyészének fia, műveltsége és személyisége révén népszerű alakja volt a debreceni főiskolai életnek.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
is barátja volt, együtt léptek be a Debreczeni Hirlaphoz újságírónak 1900 áprilisában.
Mocsáry
Mocsáry Miklós
1898–1899-ben már öt kötetet jelentetett meg írásaiból, barátját is támogatta, "patronálta" pályakzedésében: nevéhez fűződik a fiatal Móriczról szóló első méltatás ( Janus [Mocsáry Miklós], Íróvilág Debrecenben: Fény és árnyképekben (Budapest: Mocsáry Miklós, 1900), 18.). Forrás: Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, 14 köt. (Budapest: Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari Könyvnyomda, 1891–1914), 9:68–69.; Áfra János, "Móricz Zsigmond, a debreceni újságíró: 1900. január–június", Irodalomtörténeti Közlemények 72 (1968): 682–683. Lásd még
Pallagi Gyula
Pallagi Gyula
Móricznak
Móricz Zsigmond
írt 1900. február 28-i levelének jegyzetét.
meg nem! 3 jh. a D. Hirlapnál.
n
Jegyzet A Debreceni Hírlap 1890–1902 között megjelent napilap volt, melyet 1897-től
Kutasi Imrével
Kutasi Imre
közösen
Koncz Ákos
Koncz Ákos
szerkesztett.
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
több korai elbeszélését is közölte: A művész tanulmány   , A családapa   ,A mi szobaurunk   . Köztük a leghíresebb, az író által maradandónak ítélt és később a Nyugat számára átdolgozott A bécsi bútor   ( Móricz Zsigmond, "A bécsi bútor: Debreceni história", Debreceni Hírlap, 1900. márc. 27.; Móricz Zsigmond, "Tavaszi szél: Novellák: A bécsi bútor", Nyugat 5, 17. sz. (1912): 2:359–361.). Forrás: Korompainé Szalacsi Rácz Mária, szerk., Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája: 1843–1970, A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának kiadványai 1 (Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1973), 58–59.; Pesti Ernő, Móricz Zsigmond bibliográfia (Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1979), 127.
A "Debreczen" haszontalan távirat közlő szenzácziós újság lett. Még legtűrhetőbb a Debreczeni újság.
n
Jegyzet A Debreceni Újság 1897 és 1944 között megjelent politikai napilap volt
Than Gyula
Than Gyula
szerkesztésében. Forrás: Korompainé Szalacsi Rácz Mária, szerk., Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája: 1843–1970, A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának kiadványai 1 (Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1973), 79–80.
Képzelheted milyenek!  
  Irok valamit magamról! Hajamat most is elválasztva hordom. Figaróba,
n
Jegyzet Kürtős kalap (régies).
térdenalól
 [?]
[unclear1]
érő hosszú kaizerbe,
n
Jegyzet Császárkabátba (német).
papi magas mellénybe öltözködtem, nyakamat bepréselő magas gallérba! képzelheted mily deli ifju vagyok.  
  A kis
Irmát
LOK:00920
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
és
Nagy Lajos
LOK:00792
közös debreceni ismerőse.
már nem igen vesszük figyelembe, va
Törölt
« gy »
n
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
egy szép ideál
P. Piroska
LOK:00921
,
n
Jegyzet
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
és
Nagy Lajos
LOK:00792
közös debreceni ismerőse.
angyal
Öcsém
Móricz Zsigmond
! angyal! De most komolyabb vagyok, sem hogy szaladgálnék utánna.  
  Most pedig adieux = (:francziául=adgyő; angolúl=égygyú!:) Kedves
Komám
Móricz Zsigmond
!  
  A viszontlátásig  
 
Lajcsid
LOK:00792
Aláírás
.
n
Jegyzet
Nagy Lajostól
LOK:00792
(1880 k.–1902 k.?) hét levelet találtunk magángyűjteményben, mind 1901-ben vagy 1902-ben keletkezett. Ezekből tudható, hogy teológushallgató volt a Debreceni Református Kollégium Teológiai Akadémiáján, ahol
Móricz Zsigmonddal
Móricz Zsigmond
együtt kezdte tanulmányait 1899 őszén.
Móricz
Móricz Zsigmond
egy kiadatlan, 1936-os naplójában, visszatekintve első egyetemi évére
Debrecenben
,
Szeremley Gyula
LOK:00217
mellett mint egyetlen barátját említi, aki pár év múlva tüdőbajban meghalt. Forrás: Móricz Zsigmond, Naplók, gépirat, magántulajdonban.
 
 
Debreczen
1901 febr. 27.  
  Legutolsó dátum márczius 1.  
 

Útmutató

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

A fejezeteknél, pl. ....

A bekezdéseket pl. ...

Az áthúzott szövegek pl.

 
image
image
image
image