Aranysárkány fejléc kép
This document is missing rdf:Description
 

Boríték ( géppel írott ):


Facsimile Image Placeholder
  Nagyságos  
 
Zempléni Árpád
Zempléni Árpád
n
Jegyzet
Zempléni (Imrey) Árpád
Zempléni Árpád
(1865–1919) költő, műfordító, a Kisfaludy és a Petőfi Társaság tagja, a Magyar Földtani Intézet levéltárosa. Forrás: Győri János, "Ignotus", in Péter László, főszerk., Új magyar irodalmi lexikon, 3 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994), 3:2307.; Ablonczy Balázs, Keletre magyar!: A magyar turanizmus története (Budapest:Jaffa Kiadó, 2016), 7–20.
 
  iró urnak  
 
Budapest
Budapest
 
  (IV. Bástya u. 11.)  
 
 

Levél ( géppel írott ):


Facsimile Image Placeholder
 
Budapest
Budapest
1910. apr. 9.  
  Kedves Barátom, szeretett
Regösöm
Zempléni Árpád
!  
  Most olvasom a mit
Schöpflin
Schöpflin Aladár
írt a Turáni Dalokról   .
n
Jegyzet
Zempléni Árpád
Zempléni Árpád
1910-ben megjelent kötete az ázsiai rokonnépek hősmondáit dolgozta fel elbeszélő költeményekben. Lásd: Zempléni Árpád, Turáni dalok, Budapest: Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, 1910.
Schöpflin
Schöpflin Aladár
a Vasárnapi Újság 1910 ápr. 10-i számában írt a Turáni Dalok   Zempléni Árpád, Turáni dalok, Budapest: Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, 1910.c. kötetről. Schöpflin Aladár, "Irodalom és művészet. Turáni dalok", Vasárnapi Újság 57, 15. sz. (1910): 321. Kritikájában helyteleníti, hogy az összehasonlító nyelvtudomány és az ethnológia eredményeit költői anyagul használja fel. A hősmondák formájának átvétele kizárja az egyéni költői hangot, a költemények viszont nem keltenek olyan érdeklődést, mint a fennmaradt eredetiek. A levél dátumából kiderül, hogy
Móricz
Móricz Zsigmond
közvetlenül a Vasárnapi Újság megjelenése után írt
Zempléninek
Zempléni Árpád
; a lap
Budapesten
Budapest
már a címlapon szereplő dátumot megelőző délután, április 9-én forgalomba került. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1: 346.
Nagyon bánt,
Törölt
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen.
Ok: olvashatatlan.
Egység: szó.
»
a rettenetes megnem értése. Ne
m
Utólagos betoldás (zöld betűszín)
[kézváltás] Móricz Zsigmond
tudom mi az oka, hogy ennyire idegen maradt neki az a hang, a mely örök dicsősége lesz a magyar irodalomnak. Nem is hagyom szó nélkül, s most már okvetlen irok róla a Nyugatban.
n
Jegyzet
Móricz
Móricz Zsigmond
nem írt kritikát a Turáni dalokról   Zempléni Árpád, Turáni dalok, Budapest: Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, 1910. a Nyugatban.
Zempléniről
Zempléni Árpád
szóló kritikája A magyar költő   címmel csak 1919-ben jelent meg: Móricz Zsigmond, "A magyar költő", Nyugat 2. sz. (1919): 991–998. Forrás: Móricz Zsigmond, Levelei, szerk., jegyz. F. Csanak Dóra, 2 köt. (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963), 1: 346.
 
  Te pedig légy nyugodt, nem csak az én érzésem az hogy örökbecsű a Bosszu   ,
n
Jegyzet A   c. költemény 1908-ban a Budapesi Szemlében jelent meg. A vers a
Reguly Antal
Reguly Antal
gyűjtésében talált ősosztják hősi ének átköltése. A Kisfaludy Társaság Bulyovszky-díjjal jutalmazta.
hanem kell hogy minden igaz magyar emberé az legyen, a kiből nem veszett ki a magyar nép lelkében ma is élő nemzeti ősiség turáni szele.  
  Szeretettel, tisztelettel
Törölt
« l »
[kézváltás] Móricz Zsigmond
köszönt  
  barátod és irótársad  
 
Móricz Zs
Móricz Zsigmond
Aláírás
[kézváltás] Móricz Zsigmond
.  
 

Útmutató:

Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
első írógépe az 1908-ban vásárolt ausztriai Underwood volt, ezen dolgozott 1908-tól 1929-ig. Forrás: Ruffy Péter, "Móricz Zsigmond A fejedelem irattára", Magyar Nemzet, 1979. júl. 1., 1.
 
image
image