Aranysárkány fejléc kép
Bibliográfiai adatok
Rövidítések  
 
  •  
      Brüsztle  
      Josephus Brüsztle: Recensio universi cleridioecesis Quinque-ecclesiensis. Quinque-Ecclesiis. 1876-1880. I-IV.  
  •  
      Czapáry  
      Czapáry László: Vörösmarty Emlékkönyve. Székesfehérvárott 1900.  
  •  
      EPHK  
      Egyetemes Philologiai Közlöny  
  •  
      Fábián  
      Fábián István: Magyar Írók Levelei, Budapest 1938.  
  •  
      FMOM  
      Felső Magyar-Országi Minerva.  
  •  
      I. h.  
      Idézett helyen.  
  •  
      I. m.  
      Idézett munkában.  
  •  
      It  
      Irodalomtörténet.  
  •  
      ItK  
      Irodalomtörténeti Közlemények.  
  •  
      Jenei  
      Jenei Károly: Vörösmarty kiadatlan levelezéséből. Fehérvár. 3. 1955.  
  •  
      KazGábor  
      Kazinczy Gábor: Kazinczy Ferenc levelezése Kisfaludy Károllyal S Ennek Körével. Pest 1860.  
  •  
      KazLev  
      Váczy János: Kazinczy Ferenc Levelezése. I - XXI. Budapest 1890-1911.  
  •  
      Kr. L.  
      Kritikai Lapok.  
  •  
      Lukácsy-Balassa  
      Lukácsy Sándor - Balassa László: Vörösmarty Mihály. Budapest Magvető. 1955.  
  •  
      M 1833. I. II. III.  
      Vörösmarty Mihály Munkái. Pesten 1833. I. II. III. kötet.  
  •  
      MM 1845-48. I-X.  
      Vörösmarty Minden Munkái. Kiadás barátai Bajza J. és Schedel F. Pesten 1845-1848. tíz kötetben  
  •  
      MM 1847  
      Nemzeti Könyvtár. Vörösmarty Mihály Minden Munkái. Kiadák barátai Bajza J. és Schedel F. Pesten 1847.  
  •  
      MM 1863-64. I-XII.  
      Vörösmarty Minden Munkái. Rendezte és jegyzetekkel kisérte Gyulai Pál. Pest 1863-1864. I-XII. Kiadja Ráth Mór.  
  •  
      MTA Ki MIL  
      Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára. Magyar Írók Levelezése.  
  •  
      MTA Ki Vty Lev  
      Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára Vörösmarty Levelezés.  
  •  
      OLt  
      Országos Levéltár  
  •  
      OSzK Ki  
      Országos Szécheny Könyvtár Kézirattár.  
  •  
      ÖM 1884-85. I-VIII.  
      Vörösmarty Összes Munkái. Rendezte és jegyzetekkel kísérte Gyulai Pál. Budapest 1884—85. I—VIII. Kiadja Méhner Vilmos. Pesti Hírlap.  
  •  
      PH  
      Pesti Hírlap.  
  •  
      PN  
      Pesti Napló.  
  •  
      Rk Ki SZt  
      Ráday Könyvtár Kézirattár Szemere-tár.  
  •  
      RTA TÖRT Lt  
      Román Tudományos Akadémia Történelmi Levéltár.  
  •  
      Sz. J.  
      Szinnyei József: Magyar Írók élete és munkái. Budapest I-XIV. Budapest 1891-1914.  
  •  
      Tud. Gyűjt.  
      Tudományos Gyűjtemény  
  •  
      Vty Akad. Kiad.  
      Vörösmarty Mihály Összes Művei. Akadémiai Kiadás. 1960-tól. Jelen kiadásunk. Eddig I-II-III.—IV.—VI. és VIII. k. - I—II. Kisebb költemények. Sajtó alá rendezte Horváth Károly. Budapest 1860. — III. Kisebb költemények. Sajtó alá rendezte Tóth Dezső. Budapest 1862. IV. Nagyob epika művek I. Sajtó alá rendezte Horváth Károly és Martinkó András — Budapest 1963. — V. Ifjúkori drámák és drámatöredékek sajtó alá rendezte Fehér Géza Budapest 1865. — VIII. A bujdosók. Sajtó alá rendezte Fehér Géza. Budapest 1865.  
  •  
      Waldapfel J.  
      Vörösmarty Mihály Válogatott Művei. Magyar Klasszikusok. Budapest Szépirodalmi Könyvkiadó, 1950. I—II—III.  
  •  
      áth.  
      áthúzva.  
  •  
      [ ]  
      Szögletes zárójel. A szövegkiadó megjegyzéseit foglalja magában, továbbá azokat az egyes szavakat emeli ki, amelyeket a levélíró vagy kijavított, vagy teljesen elejtett, s helyükbe más szót tett.  
  •  
      < >  
      Ék zárójel. A levélíró áthúzásait, törléseit foglalja egybe.  
  •  
      <.........>  
      A levélíró olvashatatlanul áthúzott vagy törölt betűit, szavait, kifejezéseit jelentik.  
  •  
      jav. ebből:  
      javítva ebből: Azt a szót vagy kifejezés jelöli, amelyet a levélíró kijavított. Mivel ez a szövegkiadó megjegyzése, azért szögletes [ ] zárójelben áll.  
 
  A levelek kritikai kiadásában a következő szempontok irányították munkánkat.  
  Első helyen közöltük a levél szövegét, mégpedig ha lehetséges volt, az eredeti levél betűhív másolatában. Ha azonban ehhez nem tudtunk hozzájutni, akkor a lemásolt vagy nyomtatásban már megjelent szövegnek megfelelően.  
  A levél keltezését a levélíró helyesírása szerint, módján (aláhúzva 1) és helyén adtuk. Ha a levélíró a dátumot a levél végén jelezte, akkor ezt — a levelek egységes áttekinthetéseért — a többi levelekhez hasonlóan, a levél jobb felső részére emeltük ki, de — szögletes zárójelben. Ha azonban a levélről hiányzott minden keltezés, s ez csak kikövetkeztetéssel avagy csak valószínűséggel volt megállapítható, akkor az így kapott dátumot szögletes zárójelben, kurziválva, színtén a levél jobb felső helyén jeleztük, a levelet pedig a valószínűsí¬tett vagy biztosan megállapított év végére helyeztük el.  
  A levelek szövege után adott Jegyzetekben dolgoztuk fel az egyes levelek monographiáját.  
  Először a levél eredeti, autográf- vagy másolat-voltát, alaki formá¬ját, a megírt lapok számát állapítottuk meg, azután pedig jeleztük ismert vagy meg nem állapítható lelőhelyét.  
  Ezután időrendi sorrendben hoztuk a levél kiadásait. Ahol a levél kiadásáról nincs szó, ez azt jelenti, hogy itt jelenik meg először.  
  Ha a levél hiányos keltezesű avagy teljesen keltezetlen volt, akkor dátumát belső és külső érvekkel igyekeztünk legalábbis megközelítően megállapítani.  
  A levélírónak levele kéziratában található javításait, törléseit, átírásait vagy egyéb szövegmódosításait az egyes levelek főszövegében közöltük szögletes [ ] vagy ék < > zárójelekben.  
  Sor szerint következő egymásutánban, úgy, ahogy a levélben is voltak, hoztuk a levél reáliáit: a személyi és tárgyi vonatkozásokat megvilágító adatokat, avagy a szélesebb menettel és terjedelemmel igényelt és kívánt kortörténetet.  
  A levelekben előforduló hazai és külföldi írók közül csak a kevésbé ismertek életét és működését jeleztük — Szemere Pál szavai szerint — „pályaismertetési adatokkal”.