Fábián Gábor Vörösmarty Mihályhoz

Vörösmarty Mihály

!

Székesfehérvár

ott folydogál az órrod előtt: Isten áldjon meg Pesten! Értvén, hogy készülőben vagy a’ sátorfájiddal; küldök ezen alkalmatossággal a’ borjuk’ árrából egy kis útra valót.

Gyuri

Stettner György

pajtásunknál megtalálod. – Én ma egész nap’ leveleket firkálván, ugy kitojtam magamat, hogy mikor a’ te leveled irására került a’ sor, abban a’ szükségben találtam magamat, a’ miben te szoktál szenvedni, valamikor arra szenteled magad, hogy nekem irj; – nincs tárgyam, – nem tudom mi a’ fenét irjak. Ugy! jutott mégis valami eszembe: Oda fenn lévén Pesten a’ nyáron, azt hallottam a’ Német gyerekek

n

Jegyzet

A’ német gyerekek…

(Lásd Horváth János: Kisfaludy Károly és íróbarátai. Bp. 1955. 97–119.) – A kifejezés Bajza Józseftől ered. – In Urbe…: A fővárosban. – In dulci otio…: édes semmittevésben. – Loost nyerek…: sorsjátékon nyerek.

től (:

Tretter

Tretter-Járy György

t értsd és

Paziazi

Paziazi Mihály

t:), hogy te egy Német Époszt is csináltál

n

Jegyzet

Te egy német eposzt is csináltál…

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

1827–28 között belekezdett egy német nyelvű, romantikus tárgyú elbeszélő költemény megírásába. Azonban nem fejezte be. Tárgya Csák lovagnak küzdelme jegyeséért Zajonnáért, akit Závik, a pokol papja és ördögtestvérei el akarnak tőle rabolni. A költeménynek nincsen címe. Formája ugyanaz, mint a Csák című versé: az ún. serbus manier. Leleménye egészen

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

é. Lehet, hogy barátai kedvéért írta, de sohasem gondolt kiadásra. Egyébként sem hihető, hogy a merész tárgyú költemény átment volna a cenzúrán. ( Brisits Frigyes: A Magyar Tudományos Akadémia Vörösmarty kéziratainak jegyzéke. Bp. 1928. 78. – Kiadta és tanulmányt írt róla: Julius Farkas: Ein deutsches episches Gedicht von Vörösmarty. Ungarische Jahrbücher. Berlin 1929. Band IX. Heft. I. 25–40. – Vty Akad. Kiad. II. 8. 285.

. Ugyan hogy vihetett rá a’ lelked, hogy te ezt előttem egész ekkorig eltitkoljad? tudván azt, hogy a’ mi egyszer Éposz, azért én esenkedve esenkedem és bolondulva bolondulok. Meg küldd hát Frater minél elébb, ha azt akarod, hogy haragomban francziáúl össze ne szekérdiózzalak; mert nb! megtanultam ám rideg magánosságomban ezt a’galantériás nyelvet. Meg nem állhattam, hogy ezen ujj acquisitiómmal előtted ezennel imígy fel ne dicsekedtem légyen.

Fehérvár

Székesfehérvár

ra mikor hordod el a’ poggyászodat? Ne menj el Édes

Miská

Vörösmarty Mihály

m Pestből, ha lehet; az ollyan Poetának, mint te vagy, in Urbe kell laknia, mint lakott

Máró

Vergilius Publius, Maro

,

Ovid

Naso, Publius Ovidius

’ sa’t. Ne add te magad ama’ gyalázatos prókátori mesterségre; néked elkell élned a’ nélkűl is szépen in dulci otio. Bár én is Pesten lehetnék, nem itt a’ parlagon, hol maholnap magam is egészen elparlagosodom. Azomban ha mind e’ mellett is csak ugyan ott hagyod Pestet: fogadd meg legalább, hogy 27^ik Novemberig maradsz csak

Fehérvár

Székesfehérvár

on; akkor én egy Loost nyerek ’s Pesten akarlak pensióba tenni 1000 f. pengő pénzzel. A’ Loost csak értted vettem; no meg persze magamért. Sejtésem van, hogy megnyerem; jól vigyázz, hogy fogok-e csalatkozni vagy sem.

Hát azzal a’

Náraÿ

Náray Antal

regéjével

n

Jegyzet

NárayNáray Antal Regéjével…

Úgy látszik, hogy

Náray

Náray Antal

nem nyugodott bele a Máré vára című regéjének általánosan kedvezőtlen kritikájába, hanem minden részletre kiterjedő s minden hibát kijavító „rostát” várt. (Lásd

Fábián

Fábián Gábor

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

hoz Világosvárott, 9^ik Ápril. 1825. írt levelének jegyzetét. – Vty Akad. Kiad. II. 155. 522.)

mi a’ mennykőt csináltok már annyi ideig kérlek!? Ő egészen desperatus, hogy megvetitek ’s figyelemre sem méltóztatjátok. Rostáljátok meg hamar, ’s küldjétek meg a’ rosta-alljával együtt.

Gyuri

Stettner György

nak mondd meg, hogy a bundáját csak a’ levélben küldhettem fel; mert Ő Excellentiája, az alkalmatosság nem vállalta fel külömben – nem maradt hely számára a’ megrakodott hintón. Vagy

Bohus

Bohus János

n

Jegyzet