Vörösmarty Mihály Egyed Antalhoz
Börzsöny
25 Apri. 1822.
[szerkesztői feloldás]
n
Jegyzet
. (Lásd az előbbi levél
jegyzetét.)
Egyed…Egyed Antal
Beszúrás
[szerkesztői feloldás]
n
Jegyzet
, a múlt század elején pedig: Börsön –
Bonyhádtól félórára eső kis puszta, Perczel Sándor néhai
birtoka. Szelíd magaslaton áll, a Völgység lágyan hullámzó vonulatai között.
Igazi kies hely, kedves táj, amilyennel tele van hintve az egész vidék.
Körülötte nincsenek zordon méltóságú hegyek, fáradtan omló várromok,
titokzatos mélységű őserdők. A történelem minden fájó emléke, melankóliája
hiányzik róla. Olyan, mint egy derűs csendben mosolygó, mezei park, minden
világos, szabad, áttekinthető rajta. Van benne valami, ami emlékeztet a
nyéki tájékra. Csak ennek egyenletesebben sík a messzesége, történelmibb a
tájhangulata és magyar a környéke. A Börzsöny környékén elterülő,
falvak: Bonyhád, Majos, Apar, Mányok, Mórágy,
Szászvár, Cikó, Váralja, Bátaszék, jó részben
Máza, mind svábok, javarészt XVIII
századi német birodalmi telepítvények.
Az emelkedésen könnyen felkapaszkodó út tágas kapun át széles
udvarba visz. Itt lényegében ma is minden úgy van, mint volt akkor, amikor
1820-ban ide érkezett meg Vörösmarty
Mihály, a Perczel-fiúk nevelője. A kaputól jobbra, hosszan nyúlik el a
földszintes kúria. Tipikus XVIII. századi
épület. Nem pompázó és hivalkodó kastély, mégis kényelmes otthon. Sem a
belső, az udvarra, sem a külső, a földekre tekintő homlokzatán nincs semmi
dísz, de egyszerűségével és nyugodt tagoltságával nemesen hat. Az udvar felé
eső részen hosszú, széles ívelésű, féloszlopokon nyugvó, nyitott tornác fut
végig. Innen nyílnak a szobák, amelyek feltűnően tágasak. Velük szemben, a
bejárattól balra, állott egy a puszta hajlatára emelt épület, amelynek felső
része egy szinten volt az udvarral, alsó tagozata pedig a lankás oldalra
ereszkedett rá. A földszinten volt a kápolna, a fölötte levő sarokszobában
lakott Vörösmarty. Az épület egy része gazdasági célokat is szolgált.
Ha Vörösmarty kinézett ablakából, előtte állott „a’ gyönyörű táj,
amelly csendes örömű lelkével épen megegyezett.”
Börzsönyvagy ahogy a XVII. században írták: Berseny
Beszúrás
Beszúrás
Beszúrás
Beszúrás
Beszúrás
Beszúrás
Beszúrás
Beszúrás
Beszúrás
Beszúrás
Beszúrás
Beszúrás
Beszúrás
Beszúrás
Beszúrás
Beszúrás
Beszúrás
Beszúrás
Nyájas Alagyája
n
’, ’s a’ barátságos levél annál nagyobb örömemre voltak,
minél kevesebbé vártam, hogy illy hamar – teljesíti igéretét. Versezetéről ugyan,
ösmervén szép tehetségeit, előre sem gondolhattam jónál, tökéletesnél egyebet; de úgy
látszik, (ha önszeretetem nem csábít) hogy ez még nyájasabb azoknál, mellyeket eddig
olvastam a’ F. T. Uréiból. Én legalább őszintén vallhatom, hogy általa háborgó
kebelem (mert illyen az ifjué) szelíd csillapatba jött; pedig mi jól eshetik ez
nekem, ösmervén környűletimet, tudja nélkülem is, ugyanezért több tekintetből böcsös
marad szives jóvolta, mellyet levelében nyilatkoztat.
Jegyzet
nak Vörösmartyhoz írt,
előző két levelét.
Nyájas AlagyájaLásd Egyed Antal
Beszúrás
Beszúrás
A’ mi Bonyhád leirását illeti, Trattner
n
igazán szól felőle: én örülök, hogy A’ F. T. Úr munkái már
egyszer olly világosságra jutnak, a’ mellyre méltók. Ovidius
leveleivel kár volna sokáig várakozniJegyzet
Egyedhez
Börzsöny. 26 Mart. 1822. írt levelének
jegyzetét.)
Trattner…(Lásd Vörösmarty
Beszúrás
Beszúrás
Beszúrás
n
. Adjon ki belőlük legalább egy könyvet: hadd ösmerje hazánk egyszerre több
oldalról fáradozó fiát, ’s hasznos ajándékát. Én sem vagyok vég képen henye sokféle
foglalatosságim között: elő fogom néha félben maradt verseimet, noha hol ez, hol amaz
szegi kedvemet; de teszek, a’ mennyit tehetek, ’s ennél többet, úgy tartom, senki sem
kíván. így élek, ’s andalgok a’ gyönyörű tájon, melly csendes örömű lelkemmel épen
megegyez. Munkára virradok, avval nyugszom el: szünetem igen kevés. Ha fogynak
dolgaim, ujakat keresek; mert ezek elszórják némelly aggodalmimat. Csüggesztő
kedvetlenség ritkán hat szivemre; mert tudok bízni a’ jó Istenemben, ’s mig ez így
marad, nem tartok semmitől. Az unalom ellen csak egy rendű foglalatosságom is elég
oltalom; változó érzéseim pedig, mellyeket a’ költészség (szabad legyen mondanom)
lelke még tündérebbekké tesz, azt egészen ösmeretlenné teszik előttem; mert
Jegyzet
a
Tud. Gyűjt. 1824. I. k. 90–96. elismeréssel méltatta
Egyed könyvét:
Ovidius Naso bús verseinek negyedik könyve. Fordította Egyed
Antal. Pest 1823.
Ovidius leveleivel kár volna sokáig várakozni…Thaisz András
Beszúrás
Beszúrás
Külföldi Játékszín még nem jött; mihelyt lesz, megküldöm. Pista
n
már elolvasta nagyobb részent Kazinczyt,
Jegyzet
. (Lásd Egyed
Vörösmartyhoz Pest
22. April. 1822. írt költői levelének
jegyzetét.)
Pista…Perczel István
Beszúrás
Beszúrás
Beszúrás
Beszúrás
[törölt]
« ’s »[törölt]
« , »[törölt]
« , »[törölt]
« , »