Vörösmarty Levelezés 1. kötet

Jegyzet

Közöld

Szemeré

Szemere Pál

vel…

(Lásd az előbbi levél jegyzetét.)

Jegyzet

Irtam

Ellinger

Ellinger István

nek…

Ellinger István kassai könyvkereskedő és a FMOM kiadója volt. A visszavont, hoz írt episztola címe: Wadasi Jankovich Miklóshoz. A helyébe küldött költemény: Thaly Antal és Farkas Károly barátoknak. ( FMOM 1828. 1. füzet.) – verse megírásának magyarázatát a következőkben adja: „Két lelkes ifjú, Thaly Antal, Komárom vármegyei vicispán fia és Farkas Károly a Nagy Pál képét kőre metszették s egy példánnyal engem is megajándékozának.” ( Kazinczy Ferenc összes költeményei. Kiadja Abafi Lajos. I–II. – II. 272. Vty Akad. Kiad. I. 725.)

Jegyzet

Jankowich

Jankovich Miklós

…

Jankovich Miklós (1773–1846) – Történetíró, műgyűjtő, az Akadémia tagja. A szerkesztette Régi Magyar Nyelvemléktár II. kötete (Szent Margit és Szent Elek legendája) az ő költségén jelent meg. (Az Akadémia VI. nagygyűlési jegyzőkönyve. 4. ülés, szept. 11. 15. pont.) költeményt írt hozzá (Koszorú 1828). Gyűjteményének katalógusát lásd a Tud. Gyűjt. 1830. VIII).

Jegyzet

Toldalékomat…

(Lásd hoz Pest, 27. Janu. 1828. írt levelét).

Jegyzet

Toldy

Toldy Ferenc

vette a

Majláth

Majláth János

Salamonát s Füredét?…

Gr. Majláth János: Füred. Novella (Aurora 1825).

Jegyzet

Bártfay

Bártfay László

és

Bártfayné

Mauks Jozefina

…

Bártfay László (1797–1858) – Ügyvéd, író, 1819-től élete végéig a gróf Károlyi családnak, majd később csak gróf Károlyi Györgynek titkára. 1826-ban nősült meg. Nagybátyjának fiatal özvegyét: Mauks Jozefinát vette feleségül. Otthonuk – csakhamar Pest irodalmi életének szalonja – először az Üllői úti gr. Károlyi-házban – ma: Üllői út 18. –, majd az árvíz után az Egyetem utcában álló gr. Károlyi-palotában volt. nak hivatalos elfoglaltsága mellett az irodalomra is jutott ideje. Irodalmi műveltségét állandóan mélyítette és fejlesztette. Tudott latinul, németül, franciául és angolul. Kedvelte a heraldikát is, és kiváló jogász hírében állott. Barátságot kötött kora íróival, a régi nemzedék tagjaival: val, tal, gal, vel, , vel, akik éppúgy örömmel látott vendégei voltak, mint ahogy lakása mindennapi otthona lett az Aurora-kör tagjainak: Kisfaludy Károlynak, nak, nak, nak, nek, nek, később nek, nek és másoknak. Gyakori vendégei voltak , , néha , de különösen . „A Bártfay-házban élte két évtizeden át a magyar társasélet legszebb, legnemesebb synposumait.” (. – Idézi: Kalmár Ödön: Bártfay László. Bp. 1942. 27. l.) A Bártfay-ház teljesebb és összefoglalóbb irodalmi értéket jelentett, mint az irodalmi élet kialakítása előkészítésének küzdelmeiben múlhatatlan érdemeket szerzett eddigi egyesülések: társasága, Teleki László otthona, és köre. A Bártfay-szalon „kihatással volt körére, ennek egész szellemi munkásságára s így közvetve az irodalomra… Irodalmi actióink és poleimáink is itt határoztattak el, itt bíráltattak meg, mielőtt a közönség elé léptünk velők.” (. – Idézi Kalmár Ödön: i. m. 36., 34.) A Bártfay-szalon legfontosabb ilyen akciója a Kisfaludy Társaság megalapítása volt. Ez úgyszólván belőle nőtt ki, s megalakulása befejezte az ő életét csakúgy, mint az irodalmi szalonok korszakát is. (Lásd Kalmár. 35.) Bártfay László írt is. 1826-ban jelent meg az Aurorában egy történeti novellája: Királyi fény és kegyelmesség. Ezenkívül három szonettet is az Aurora 1822. és 1824. évfolyamában. Igen értékesek kortörténeti adatokban gazdag naplójegyzetei, amelyek közül csak két rész maradt fenn: Az egyik 1838. jan. 1.–1841. dec. 2-ig; a másik: 1849. jan. 5 –1851. jan. 29-ig. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és a Kisfaludy Társaságnak is. Abban pénztári ellenőri tisztséget is vállalt, ebben pedig pénztárosságot is. A Bártfay-szalonnal kapcsolatban meg kell emlékeznünk ról is. „ neje volt azon őrszellem, ki e szép kör érzései és tevékenysége felett észrevétlenül, s mindig nemesítőleg lebegett.” (. Idézi Kalmár 31.) Tizenkét emléklapból álló emlékalbuma, melybe is írt egy epigrammát: B.-né emlékkönyvébe, „nemcsak kézirati érdekességnek tekinthető, hanem irodalomtörténeti belbeccsel is bírt; mert lapjai csalhatatlan világot vetnek ama bizalmas baráti viszonyra, melyben nagynevű írónk nel, illetve val állottak.” (Ágoston József. Idézi Kalmár 22.) – ( Ágoston József: Bártfay László és neje. Budapesti Szemle 1875. XVII. sz. – Toldy Ferenc: Irodalmi társasköreink emlékezete. Budapesti Szemle 1875. – Kalmár Ödön: Bártfay László. Bp. 1942. – Hatvany Lajos: Beszélő házak. Bp. 1957. – Kovalovszky Miklós: A reformkor irodalmi szalonja. 307–311. – Vty Akad. Kiad. 2. k. 608–610.) Lásd Bártfay László önéletrajzi levelét Toldy Ferenchez. Pest, Január 3^kán 1828. MTA Ki MIL 4 4. 61/b. – A levélből kiemelendő adatok: 1797. május 6. született on, Aba megyében. Iskoláit Kassán kezdte 1803-ban és végezte 1815-ben. Ugyanezen évben Zemplén megyébe ment patváriára nagybátyjához, Gosztonyi Istvánhoz. 1817-ben Pesten juratus és felesküszik. 1819-ben gróf titoknoka. 1819-ben, decemberben ismerkedik meg a Károlyi házban . 1820 végén vagy 1821 elején Horvát Istvánnal, 1821-ben vel, gal, 1822-ben on meglátogatja t. 1823-ban ügyvédi vizsgálatot tesz. 1826-ban ismerkedik meg vel és lel. 1827-ben t, t és t ismeri meg „közelebb ’s személyesen”. 1827 decemberében először ebédel Vitkovics Mihálynál.