Vörösmarty Mihály Kazinczy Ferenchez
Pest. 27 Janu. 1828.
Örömmel értettem leveléből, hogy pályája közlésével
kedvére járhatok, még inkább azt, hogy észre vételeimmel meg nem bántottam. Csekélyek
voltak azok; de talán elkerülhetetlenűl szükségesek arra, hogy a’ dolog félre ne
értessék; pedig mennyit kell vesződnünk azokkal, kik csupán félre értésből
ellenkeznek velünk; élni fogok tehát az adott szabadsággal, ’s a’ két gyanús szót
kihagyom. A’ scripták meg maradtak, minthogy a’ levél későbben jött kezemhez, ’s
engedelem nélkül változtatni nem akartam; de ez sem árt sem használ; egyedűl rövidség
miatt lett volna valamennyire másítható.
Köszönettel veszem a’ toldalékot; de ha kérnem szabad, inkább a’
„pálya” folytatását kérném; nem mintha kétleném amannak is becsét,
de mivel ez már kezdve
másikat adom, ’s
ha további folytatását meg nyerhetném a’ Tekintetes Urtól, mind a’
Gyüjtemény becsesednék vele, mind nekem egy igen kedves ohajtásom
lelne teljesü
[törölt]
«
[hiány]
»[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
v
an, félig végzett munkát nem akarnék adni, ’s megvallom,
olvasóinkban ezen „pálya” iránt nagy részvételt várok; részemről pedig
el nem titkolhatom, hogy valamint ezt nagy gyönyörrel olvastam, olly nagy ohajtással
várom a’ még hátra levő részt is. Az első kötetben csak fele van a’ beküldött
résznek, a’ Februáriusiban Beszúrás
[törölt]
« a »[törölt]
«
[hiány]
»[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
l
ést.
Beszúrás
A’
Thaly
nak szóló verset olvastamThaly Antal
n
’s szeretem; értem és szeretem az epígrammát is. A’ benne kimondott igazság
vajha úgy charakterévé válnék nemzetünknek, mint azoké volt, kikben bölcs Leo a’ hallgató tetteket dicséri.
Jegyzet
A’(LásdThalynak szóló verset olvastam…Thaly Antal
Kazinczy
nak Kazinczy Ferenc
Vörösmarty
hoz Január 16–d. 1828. írt levelét.)
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty
nak a Koszorú
1828. évfolyamában megjelent versei.
Vörösmarty Mihály
Csaba
álnévvel: Kék és Fekete Szemek. – Helvila halálán. – A’ Szellőhöz. –
Mentség. – Komhalához. – Ohajtás. – Dal. – Turi’ Nője. –
A’ Lanthoz. – Egy Irott
Nefelejts alá. – Magyarvár (Töredék). –
Pásztor-lány’ dala. – Párja nincs. –
Vörösmarty Mihály
Pata
álnévvel: Czáfolás. – Czipellőhöz. –
Vörösmarty Mihály
Ábrándi
álnévvel: A’ Hajnalhoz. – Vörösmarty Mihály
Ábrándfi
álnévvel: A’ Szép Virág. – Ezeken kívül a Koszorú
belső lapján, az 1. oldalon, cím nélkül egy nyolcsoros mottó Vörösmarty Mihály
Vörösmarty
aláírással.
A Koszorú 1829. évfolyamában
Vörösmarty Mihály
Pata
álnévvel: Ilus’ Panasza. – Andor Panasza. – Egy
költőre. – A ’ Holdvilágos este
(Novella). –
Vörösmarty Mihály
Csaba
álnévvel: A’ Sas és Fogoly. –
Vörösmarty Mihály
Keledi
álnévvel: Haj, Száj, Szem. – Laboda’ Kedve. – A’
Gyász-Kendő.
A Koszorú 1830. évfolyamában
Vörösmarty Mihály
Csaba
álnévvel: Szép Asszony. – Népdal. – A’ Váró Ifjú. –
Egy Jámbor Szerzetes’ Sírverse. – Pázmán. – Méh. – Egri bor. – Dobó. –
Vörösmarty Mihály
Pata
álnévvel: Gábor Diák. – Egy Kövér Vendégfogadósra. –
Vörösmarty Mihály
Ábrándi
álnévvel: A’ Tihanyi Viszhang. –
Vörösmarty Mihály
Ábrai
álnévvel: 1823. –
A Koszorú 1831. évfolyamában
Vörösmarty Mihály
Csaba
álnévvel: Pórdal. – Becskereki. –
Vörösmarty Mihály
V.
betűjelzéssel: Tittel’ Halálára. –
Vörösmarty Mihály
Bódog
álnévvel: Dal.
A Koszorú 1832. évfolyamában
Vörösmarty Mihály
V.
betűjelzéssel: Magyar Ország Czimere alá
(Lásd
Gyulai Pál: ÖM I. 400. l.)
A Koszorú 1833. évfolyamában
Vörösmarty Mihály
V. M.
jelzéssel: Virág’ Emléke
Vörösmarty Mihály
Februarius közelget, ’s ez lenne az idő, mellyben a’
Tekintetes Urat Pesten láthatnók. Kedvezzenek a’
környülmények úgy, hogy ezt minél előbb megérhessük.
A’ Koszorúban kik nem jó szemmel nézik föllépésemet, a’
versjártósággal ne vádolhassanak.
Csaba
ál-név alatt fogja a’
TnsVörösmarty Mihály
'ns' felett hullámos vonal
Úr verseimet olvasni. Ál-nevet kelle
választanom, hogy a’ Beszúrás
[törölt]
« azo »