Csató
n
Pál Vörösmarty Mihályhoz
Jegyzet
Csató…Cs. Csató Pál ekkor gróf Batthyány Károly nevelője volt Grácban. (Lásd
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Fábián
hoz Pest, 1. Július 1836. írt
levelének jegyzetét).Fábián Gábor
Grécz
Február 10én 1828.
Grác
A’ mint időt akarok engedni, hogy levele szerént
Fehérvár
ra költözködvén, ott magát
rendbe szedje, megülepedjék: egyszerre azt olvasom Székesfehérvár
Kulcsár
UjságjaiKultsár István
n
közt, hogy a’ Tud. Gyűjtemény
Szerkeztetője lett Barátom Uram. – Gondolhatja, mint megvalék lepve; Barátomat ez
által Hazánk’ müvészi és tudományos törekedésinek mintegy középpontján állva látni,
’s ugyan azért ezen törekedések, ’s különösen a’ Tudományos Gyüjtemény
iránt forróbb részvételre gyuladni egy két pillantat munkája vólt; és siettem levelet
küldeni Barátomhoz, csak azért is, mivel a’ Válasznak igen ingerlőnek ’s
örvendetesnek kelle lennie.
Ha itt az ötlik elébe Barátom Uramnak, hogy ama’ sietség, és ezen levél
között több hetek folytak el: gondolja meg kérem, hogy a’ Fársáng, az aszszonyok,
könyv, gyermek, ’s több effélék a’ legsürgetőbb munkát is oly gyakran kiragadják
kezünkből, hogy annak végrehajtása napról napra marad, ’s kedvünk, akaratunk ellen is
elkésik. Azomban ez által nem szabadítom fel Barátomat arra, hogy levelezésünk
elelakadását nekem, egyedűl, vagy csak főképpen is nekem tulajdonitsa, ’s a’ mint a’
minap gonoszkodva tette, szememre vesse. – Van a’ levelezésnek egy titka, a’ melyet
a’ ki ért, és követ, levelezője szorgalma felől bizonyos lehet, azt elhamvadni nem
engedi. –
Köszönettel tartozom még a’ kézikönyv első köteté
n
ért; a’ mely a’ másodikat igen elevenen megkivántatta velem, de ki tudja nem
kelle e még soká áhítanom utánna haszontalan? ’S osztán – Ur Isten, micsoda herélt,
szaggatott Életirások ezek! Utszát kellene söpretni az ilyen Censorral! – –
Élet és Literatura mért nincs mind ekkorig édes Barátom? Kérem: ne
vegye el azon reményemet, hogy ezen derék munka még nem szűntmeg. Én nem akarom
hinni, ha bár úgy látszik is, hogy a’ Magyarnak sem nyilvános élete, sem állandó,
alapos Literáturája nincs még, és soká leszsz. Ha javasolni fogj a Barátom Uram, csak
Medárd napraJegyzet
A kézikönyv első kötete…Handbuch der ungrischen Poesie (1828).
n
küldök ismét Zsidót valamelyik
barátomhoz, addig talán gyűl valami szép és derék öszsze.
Jegyzet
Medárd napra…Június 8.
De talán oly tele vannak míndennemű munkával kezei, hogy alig juthatok
válaszszához Medárd napig. – Megvallom, igen szeretnék közel lenni Barátomhoz, ’s
közelebbről látni azon szövőket és fonalat, a’ melyek mostani Literaturánkat
alkotják. Soknak, és sokfélének kellene, lehetne eppen most, még, és már szövetnie,
a’ mi alig, imígy amugy, vagy fonákul van munkába véve; de hiszem tanácsolni, a’ jót
látni könynyebb, mint azt tenni is, erre pedig tűz, ’s erre ismét buzditás szükséges.
Jaj annak, a’ kit erre kenyér, pénz, hir keresés buzdít hazánkban!
Engem anynyira elfoglalnak az apró, napi dolgok, ’s idő töltések, hogy
valamely nagyobb igyekezetre sem sükeres szándékom, sem elég időm nincs. Külömben is
a’ távolság szeretett hazámtól, vagy is inkább hazámfiaitól magamba rekeszt és űz
viszsza, ugy hogy minden arra czélzó gondolat s’ érzemény csak a’ főben és szivben
áll, él.
Most minden esetre
Stetner
Urhoz utasítottam a’ levelet;
adja tudtomra uj lakását kedves Barátom, vagy azt, hogy a’ ’Postán már felvan az
jegyezve.
Stettner György