Dessewffy Aurél
n
Vörösmarty
Mihályhoz
Jegyzet
Dessewffy Aurél(1808–1842) – Tanulmányait otthon, majd Kassán végezte. Nagy hatással voltak fejlődésére
Bentham Jeremiás
jogtudományi
munkái. Az igen tehetséges ifjút édesatyja, Bentham, Jeremy
Dessewffy József
magával viszi
az 1825. országgyűlésre, ahol megismeri Dessewffy József
Széchenyi
t, és Széchenyi István
Wesselényi
t. 1828-ban Reviczky Ádám mellett fogalmazó
Bécsben, majd 1832-ben
helytartósági titkár Budán. 1831-ben munkatársa az Edinburg-Review lapnak.
Hajlamai a politikai pályára vonzzák, de sem az 1832.,
sem az 1839–40-es országgyűlés alsótáblájára
nem tud bejutni. Ekkor a felsőtáblán jelenik meg, s áll ki a politikai
liberalizmus iránya mellett. Programjával: a liberális abszolutizmussal,
szembenállott Wesselényi Miklós
Széchenyi
vel csakúgy, mint Széchenyi István
Kossuth
tal. Országos népszerűséget
sem tudott számára szerezni, hiába állított újságot, a Világot
(1842) szolgálatába. A magyar nemzeti kérdések és a
magyar nyelv ügyében lényegileg ugyanazt vallotta, mint a nemzet akkori
többségének vezetői. Műveit Ferenczy József adta ki 1887-ben, öt kötetben. (
Sz J. II. 813–8.) Dessewffy Aurél
és Kossuth Lajos
Vörösmarty
, bár politikai
felfogásuk különböző úton haladt, egymás iránt nagy tisztelettel viseltettek.
(Lásd
Vty Akad. Kiad. III. 93. 368–70.)Vörösmarty Mihály
[szerkesztői feloldás]
Pest, 1828. március 27.
Atyámat, gróf
Dessewffy Jósef
Dessewffy József
n
et,
a Tud Gyüjtemény előfizetői közzé iktattatni kérvén, azon esedezem
egyszersmind, hogy ezen sorok’ átvivője által velem az esztendei előfizetési summát
tudatni, ’s a’ már megjelent két darabot megküldeni méltóztassonJegyzet
Dessewffy József…(Lásd
Stettner
Stettner György
Vörösmarty
hoz Vörösmarty Mihály
Ó Arad
on, Aprilis
29d. 1825. írt levelének jegyzetét).Arad
n
. A’ még az 1790/1 esztendei
kiküldöttségnek munkáit vis’gálgato deputátioJegyzet
Az esztendei előfizetési summát tudatni… méltóztasson…A Tudományos Gyűjtemény megjelent minden hónapban. Évi melléklapja volt a Szépliteraturai Ajándék, amelynek nevét
Vörösmarty
Koszorú-ra változtatta. Együttes előfizetési díjukat így hirdette
meg a Jelentés: „Az egész esztendei Folyamat előfizetési ára színes
borítékban bekötve Póstán 18 frt V. Cz. (= Váltó Czímletben), helyben 14 frt V.
Cz.: Velin papiroson 36 frt V. Cz., helyben 14 frt V. Cz. (
Jelentés a Tudományos Gyűjteménynek 1828-dik esztendei
Folytatásától. Tud. Gyűjt. 1827. XII.
1–7.)Vörösmarty Mihály
n
itt eggyütt marad, addig apám a’ Tud. Gyüjt. füzetjeit itt
véendi – azután pedig Kassán a’ hol rendeslakása vagyon. Az
előfizetésre nézve tehát azon utolsóbb árat kérem feljegyeztetni.
Jegyzet
Az 1790/1. esztendei kiküldöttség munkáit visgálgato deputatio…„Annyi hatása… már mégis volt József reformjainak a nemességre, hogy világosan átlátta, miképpen az ország közigazgatása régi, elavult alakjában az ország hátramaradása nélkül tovább fen nem állhat, s újítani, átalakítani kell, hogy a minden tekintetben pangó álladalom szebb virágzatnak indulhasson; sőt azon mozgalmakból, mellyeket az országgyűlés előtt s annak kezdetén a polgári és jobbágyi osztály, gyámolítva a szabadelmű párttól kifejtett, s azon jó indulatú intésekből, mellyeket a király ama néposztályok érdekében a királyi előadásokban s a nov. 19kén tartott beszédében adott, aggodalmasan tapasztalta a nemesség, miszerint kell e néposztályokról is gondoskodnia, hogy önmagát biztosságba helyezhesse. A rendek tehát tudván azt is, hogy illy mélyebben ható átalakításra több idő, bővebb készület s rendszeresebb munka kívántatik, mintsem hogy azt országgyűlésen, melly maga is rendezetlen, jó süker reményével megkezdeni lehessen: közakarattal abban egyeztek meg, hogy e reformok kidolgozását az országgyűlés után külön választmányokra bízván, jelenleg csak a halaszthatatlanabb tárgyakról intézkedjenek.” ( Horváth Mihály: A magyarok története. Pápán 1846. I–IV. – IV. szakasz. 262.) „Vége szakadván az országgyűlésnek, egy részről a rendszeres országreformi munkálatok kidolgozásával megbízott választmányok kezdették meg munkálkodásaikat… Az országos választmányok munkálatai a nemsokára bekövetkezett háborúteljes időkben tartott, többnyire rövid s napi szükségekkel foglalkozó országgyűléseken fölvétethetvén, végre a helyreállott közönséges békében megváltozott vélemények, kifejlett szükségek s elterjedt újabb eszmék tömegében elavultak s örökre mellőztettek.” ( Horváth Mihály: I. m. IV. szakasz. 304.)
Örülök hogy ezen csekélység alkalmatosságot nyújt kifejezni a tisztelet
azon meleg érzését, mellyet a’ Tettes Ur poétai talentomának ritka fellengősége
bennem éppen ugy mint minden igaz Hazafiban ébreszt. Uj erőt kap a’ Ts Ur pennája
alatt a’ honni nyelv, – és valóban szerencsés a’ Tud. Gyüjt. hogy illy
ügyes és illy szeretet kezekben talált menedéket.