Aranysárkány fejléc kép
MegjegyzésekBibliográfiai adatok
 
Egyed Antal
n
Jegyzet
Egyed…
 Egyed Antal. (Lásd
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Egyed
Egyed Antal
hez Börzsöny. 26 Mart. 1811. írr levelének jegyzetét.)
Vörösmarty Mihályhoz Paks. 6-ik October. 1822.  
  Nemde,
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
m! verset vársz tőlem? egésszen, hidd el, most kialutt bennem Eráto’ heve. A’ vers csöndet, időt vár, én pejg szünnepeinkben, mint mások, lármás múlatozásra kelék. Majd a’ Bachusznak szentelt dombokra ki járok; és zenegő lant közt töltöm enyelgve napom.’ Majd a’ szőke Dunát hasogatjuk görbe tutajjal; ’s Zádori fűzesben
n
Jegyzet
A zádori füzesben…
 Pakssal szemben fekvő sziget a Dunán.
víg lakodalmat ütünk. – Kérdéd vallon azon szép szándék, mellyel Atyáink’ harczait írni fogám, ment e sikerrel elő? Fájdalom! a’ környűlmény azt csirjában eloltá; helyhezetem hozzá könyveket itt nem adott. – Mégis, mint szoktam, hogy verssel lépjek elődbe, ím’ ide zártt Alagyám fogja leróni adóm’. – A’ végső Késértéshez sok jókat ohajtván; éllj, kívánja, soká, régi Barátod
Egyed
Egyed Antal
.  
  Egyed Antal Jeszenszki Miklós
n
Jegyzet
Jeszenszky Miklós…
„Korán elhalt, lelkes és nagy reményű ifjú volt Csibrákról.”
Egyed
Egyed Antal
nek és
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
nak jóbarátja.
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
„a tolnamegyei alispán patvariáján ismerkedett meg vele, mint patvarista társával. Nagyon ragaszkodott
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
hoz s midőn elvált tőle, levelezett vele.” ( ÖM 1884–85. VIII. 390.) –
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
verset is írt hozzá: Jeszenszky Miklóshoz. (Lásd Csefalvay Sándor
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
hoz Görbőn, 7. jan. 824. írt levelének jegyzetet. – Vty Akad. Kiad. I. 632–3.)
nak viszont üdvözlését.  
 
 
  Csibrák
n
Jegyzet
Csibrák…
 Kurd-Csibrák, Tolna megyei falu.
ról Músád hozzám ért Paksra
Jeszenszki
Jeszenszki Miklós
,
  ’S idvöddel küldött csókod’ ölelte reám.
  Cháriszi ajka magyar hangon zöngötte fülembe,
  Hogy létét nékem volna köszönni oka.
  Örvendek, ha ezen részben szolgálatom’ adtam;
  ’S a’ költésre nagyobb ösztöneidre levék.
  Jól tudom én, a’ sörkentés, önnön ügyelésből,
  A’ kész szellemet is mennyire rugja elő.
  Sok magas elmék a’ feledékeny szögben alusznak,
  Mert inger nélkül kelle maradni nekik.
  Bár a’ pályáján sebesen vágtatva fut a’ ló,
  Sarkantyút értet néha szügyéhez ura.
  Mennj, kűzdj, és fáradj, kijelelt tárgyadhoz elérni;
  ’S a’ benned felgyúlt lángot alunni ne hagyd.
  A’ nagy czél nagy munkával jár: a’ henye erkölcs
  A’ dücs’ honnában nem fog örűlni soha.
  A’ Phőbusz Téged’ jobb szerből képeze; töltsd bé
  A’ hivatalt, mellyet sorsod elődbe szabott.
  Áon’ lányi ugyan nem igérnek Krőszusi kincset,
  Sem nagy tisztséget, sem fejedelmi lakot:
  Adnak azonban szép Nevet, adnak zöld koszorúkat,
  ’S életet a’ bontó bús temetések utánn.
  Ezt tartsd mindörökön, ha hanyatlik kedved, elődted;
  ’S a’ terhen felleng lelked örűlve hat ált.
  ’S engem, kit hozzád lebilincselt a’ rokon érzés.
  Még élsz emlékben tartani el ne felejts.
 
 
 

Megjegyzések:

A levél autográf; eredetije a MTA Ki-ban van: Vty Lev. Nyolcadrét, 3 l. A levél prózai formában, egyfolytában közölt „Alagya.” Két változata van, néhány, csak írásbeli eltéréssel, de azonos tartalommal. Az itt hozott levél az első. A
Jeszenszky
Jeszenszky Miklós
hez írt vers csak ebben van meg. A levél válasz
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
nak
Egyed
Egyed Antal
hez Börzsöny 25 Apri. 1822. írt levelére. Ugyanennek a levélnek a másik változata a következő: Egyed Antal Vörösmarty Mihályhoz. Paks. 6Ik October. 1822. Nemde,
Vörosmarty
Vörösmarty Mihály
m! verset vársz tőlem? egésszen, hidd el, most kialutt bennem Erato’ heve. A’ vers csöndet, időt kíván, én pejg szünnepeinkben, mint mások, lármás mulatozásra kelék. Majd a’ Bachusznak szentelt dombokra ki járok; és zenegő lant közt töltöm enyelgve napom’. Majd a’ szőke Dunát hasogatjuk görbe tutajjal, ’s Zádori fűzesben víg lakodalmat ütünk
[törölt]
« borozáshoz ütünk’ »
). – Kérdéd, vallon azon szép szándék, mellyel Atyáink’ harczait írni fogám, ment e sikerrel elő? Fájdalom! a’ környűlmény azt csírjában eloltá; helyhezetem hozzá könyveket itt nem adott. Mégis, mint szoktam, hogy verssel lépjek elődbe, ím’ ide zárt Alagyám fogja le róni adóm’. – A’ végső Exámenhez sok jókat ohajtván, Éllj, kívánja, soká, régi
[törölt]
« a’ Te »
 barátod
Egyed
Egyed Antal
. A levél autográf; eredetije a MTA Ki-ban van: MIL 4 r. 125. Nyolcadrét, 1 l. Szintén prózában írt „alagya”. A vers azonban hiányzik mellőle, pedig
Egyed
Egyed Antal
céloz rá. A level második oldala hiányzik. Minden bizonnyal ezen volt. A két változat közül valószínű ez az eredetibb. A végső Exámen (az első levélben: A végső Késértés)…:
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
utolsó jogi vizsgálata az egyetemen. E levélre válasz
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
nak
Egyed
Egyed Antal
hez írt episztolája. ( Vty Akad. Kiad. I. K. 215–216 634.)