Aranysárkány fejléc kép
MegjegyzésekBibliográfiai adatok
 
Vörösmarty Mihály Fejér Györgyhöz
[szerkesztői feloldás]
Pest, 1829. novembere után.
 
  Minekutána a’ T. Gy. Olvasói Portugaliai Henrik eredete vitatását
[törölt]
« unni kezdik,’ »
 gyaníthatólag megunhaták, ’s e’ legújabb értekezésben az értelmes olvasóra nézve semmi új, a’ nehéz gondolkodóra pedig zűrzavar hárulhatna
[törölt]
« származhatnék »
 inkább mint
[törölt]
« föl »
 világosodás, de azon fölül
[törölt]
« pedig »
 attól is lehetne tartani, hogy a’ megtámadott
Luczenbacher
Luzenbacher János
felelettel, ’s arra Nagyságod isméretes irói készsége ismét felelettel állhatnának elő, ne hogy a’ dolog végtelenre huzódjék, a’ T. Gyüjtemény számára beküldött értekezést ezennel vissza küldöm, a’ legnagyobb köszönettel veendő, ha
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
Nagyságod ösméreteinek kifogyhatatlan tárából egyéb akárminemű munkájával bennünket, ’s a’ hazát megajándékozni jónak tartandja. Marad
[szerkesztői feloldás]
A szó többi betűi beleestek a levél levágott vagy levált szélébe. A teljes szó ez lehetett: Maradok
illő tisztelettel  
 
[szerkesztői feloldás]
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
.
 
 

Megjegyzések:

E levél, igazában levélfogalmazvány-töredék, autográf. Eredetije a MTA Kézirattárában van
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
: Lírai Költemények I. k. című kolligátum 19. versóján az Ártatlanság köntösében… című kezdetű vers hátlapján. A fogalmazásról hiányzik minden keltezés és aláírás. Az írás
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
é. Nevét [ ] közé tettük. Hogy a levél kinek szólt és mikorról való, ezzel a két kérdéssel jelen kiadásunk II. kötete (377–378. l.) már foglalkozott az ugyanazon a kéziratlapon található Ártatlanság köntösében… kezdetű vers kapcsán. Minthogy ott is elsősorban a levéltöredék keletkezésének megfejtése volt a főfeladat – mert ez adott kulcsot a vers datálásához –, az ott már közölteket az alábbiakban megismételjük: Nem kétséges, hogy itt egy levél fogalmazvánnyal van dolgunk, melynek szerzője a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője, azaz
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
. A levél arra a vitára vonatkozik, mely Henrik portugáliai gróf magyar vagy nem magyar eredete körül a Tudományos Gyűjtemény hasábjain az 1828. és 1829. években folyt. E vitát részletesen tárgyalják a jelen kiadás II. kötetében a Pálylombok sorozat Y Algebra című epigrammáira vonatkozó jegyzetek. ( Vty Akad. Kiad. II. k. 502–504.) E vitában Horvát István és a fenti levéltöredékben említett Luczenbacher János Henrik gróf magyar eredetét bizonyítgatták, Fejér György (
Y
Fejér György
álnéven) viszont azt állította, hogy a portugál gróf burgundiai származású.
Luczenbacher
Luzenbacher János
cikke a Tud. Gyűjt. 1829. évi nov. kötetében jelent meg.
Luczenbacher
Luzenbacher János
nek erre a cikkére készülhetett az az ellenvélemény, melyet
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
az idézett levéltöredék szerint nem akart kiadni, nehogy a végtelenségig nyúljon az amúgy is igen hosszadalmassá vált vita. A fel nem vett cikk Fejér György cáfolata lehetett, mert ez, midőn
Luczenbacher
Luzenbacher János
elleni dolgozatát önálló kiadványként megjelentette, ezt nyomatta a végére: „Ezt az értekezést a Tud. Gyűjt. Redactora fel nem vette.” ( Fejér György: Henrik Portugáliai gróf Velencei Péter magyar király fia volt-e? Budán 1830.)
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
azonban a
Fejér
Fejér György
től eltérő véleménynek sem adott teret a Tudományos Gyűjteményben.
Luczenbacher
Luzenbacher János
viszontválasza is külön füzet alakjában jelent meg, valamint
Fejér
Fejér György
további polemikus írása. (Lásd II. k. 503–504. l.) A
Luczenbacher
Luzenbacher János
1829. évi novemberi cikkére írt ellenvélemény az 1829. év végén kerülhetett
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
kezébe. E levéltöredék tehát
Fejér
Fejér György
nek beküldött replikájára lehetett válasz, és 1829 novembere után keletkezhetett.