Toldy Ferenc Vörösmarty Mihályhoz

nek (1755–1843.) Organon című munkájában kifejtett rendszerével: a homoeopathiával, s arra a megállapításra jut, „hogy systeme gyanánt, mint princípiuma az egész gyógytudománynak fel nem vétethetik, hanem csak mint annak egy tulajdon methodusa, mint egy különös orvosló mód, bizonyos esetekben”. (Uo. 67., 69.)

Hahneman

Hahnemann, Christian Frederich Samuel

nak nálunk, itthon is akadt egy bírálója: Kováts Mihály orvos, aki Antiorganon azaz Organorosta. Pest 1830. munkájában fordult vele szembe. (Hazai és Külföldi Tudósítások 1830. I. 47.) – 1844. július 24-én tartották a magyar „hasonszenvi” orvosok II. nagygyűlésüket Pesten, a Magyar Tudós Társaság termében. A július 28-i ülés az 1843. július 2-án meghalt

Hahnemann

Hahnemann, Christian Frederich Samuel

emlékének volt szentelve. Itt Bugát Pál mondott róla emlékbeszédet, s Egressy Gábor szavalta

Császár

Császár Ferenc

Garay

Garay János

és

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

„alkalmi verseit”. (Budapesti Hiradó 1844. 57.) E költemények megjelentek Az Életképek 1844. 5. júl. 31. száma élén: Hahnemann’ Emléke címen.

, fogadd szívesen. Ohajtásom az, hogy a’ 3d. kötet vele kezdődjék; ha nem lehet, legalább még is a’ 3dkötetben találjon helyt. Igy igaz fog maradni a’ mit az előszóban mondottam, mert a’ Journal’ 2d. kötete csak Aprilis’ közepe táján lesz Pesten; a’ TudGy.’ Márcziusi fűzete pedig még Márcziusban jő-ki. Ott lehetett volna az még a’ februáriusinak számára is, mert utolsó Januariusban készen voltam vele ’s letisztázásába fogtam már, de aztán annyi mindenféle elrendelni valóm volt, levélirás, számtalan bucsu-látogatások, némelly invitatiók – hopr nem maradt időm többé [törölt]
« az »
Berlínben a’ leirásra. ’S itt is csak tegnap éjjel ’s most irhattam, mert nappalaim, a’ mint elgondolhatd, egészen el vannak foglalva. – Reménylem pedig, hogy individuális érzésed miatt ettől a’ darabtól csak meg nem tagadod a’ felvételt; ha igen, úgy kűldd-el egyszeribe,

Ellinger

Ellinger István

Jegyzet

EllingerEllinger István …

Ellinger István volt a FMOM kiadója Kassán.

nek, postán, ráírva a’ boríték’ hátuljára nevemet, hogy

Ellinger István

kiváltsa, vagy pedig add

Bajzá

Bajza József

nak, hogy ezt tegye. Tudom, a’ fordítások a’ TudGy.’ határain kívűl fekszenek, de ez kéziratból van fordítva, ’s pedig mellyet a’ szerző ezen czélra közlött, a’ mint az előszóban megmondtam. Az áprílisi kötetre sehogy se hadd, mondom inkább

Ellinger

Ellinger István

nek – Azonban úgy szeretném ha Neked ’s

Károlyi

Károlyi István

nak tehetnék vele szívességet. Talán lesz időm Londonban vagy Párizsban megint valamit küldeni. Rajtam legalább nem fog múlni, csak legyen idő ’s alkalom. – De Nb. 1.) vidd el ezt

Bugát

Bugát Pál

hoz

Jegyzet

Vidd el BugátBugát Pál hoz…

Bugát Pál

Schedel Ferenc

Toldy Ferenc

cel együtt adta ki: Magyar-deák és deák-magyar orvosi szókönyv. Pest, 1833. A Levélben közölt megjegyzések és pótló adatok erre a könyvre vonatkoznak. – Bugát Pál (1793–1865) – Orvos, egyetemi tanár. Nevéhez fűződik az orvosi műnyelv megalkotása. „Általa gyakorlatilag kivívott műnyelv-reform irodalmi életünknek egyik legkihatóbb eseménye. Az örökké nevezetes munka, mely e reformnak alapját vetette meg: Az egészséges emberi test Boncztudományának Alapvonatjai Hempel A. Fridrik után németből fordítva”. (I–II. Pesten, 1828. Az I. kötethez Deák Magyar, a II-hoz Magyar Deák Szótár.) – ( Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története. Bp. 1878. 262–3.)

Bugát

Bugát Pál

e könyvéről

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

írt bírálatot: „Meglepetve látjuk szorgalma ’s bátorsága után az egész Boncztudomány’ roppant alkotmányát magyarnevekből ’s műszavakból előállani… Az eddig szokásban volt szavak általa többnyire használtattak, életbe hozattak az avulni kezdők, a’ bizonytalan értelműek különös jelentésekre szórítattak, e’ fölött okosan fölvétettek a’ gyökök, ’s szóképzők is, ’s csak így vált lehetővé a’ lehetetlenség.” Több szavát azonban kifogásolja. ( Tud. Gyűjt. 1828. VII. k. 112–5.) – Többi munkái: Éptan. Pesten 1830. – Közönséges kórtudomány. Pest 1830. – Organon-ja (Életműve) a Gyógyművészségnek vagy Hahnemann Sámuel Homoeopathiája, Hasonszenve- A negyedik, jobbított és bővített kiadat után magyarította

B. P.

Bugát Pál

Pesten 1830. – Természettudományi Szóhalmaz. Pesten 1830. – Toldy Ferenccel ő indította meg az első orvosi folyóiratot: A Magyar Orvosi Tár-t, s alapította meg 1841-ben a Természettudományi Társulatot. – Barátja volt az Aurora-körnek s részt vett a lexikon-pörben. ( Győry Tibor: Az Orvosi Tudományi Kar Története. Bp. 1936. – 369–72., 457–9. – Gáldi László: A magyar szótárirodalom a felvilágosodás korában és a reformkorban. 441–3.)

, kinek kedves levelét nagy örömmel vettem, tiszteld, ’s kérd nevemben, hogy a’ következendőket ne sajnálja suppleálni: pag. 6. és 9. hézag van hagyva a’ scabies

Jegyzet

scabies…

rüh.

’ magyar nevének, persze termino norologico; ugyan pag 6. és 9. előfordúl a’ kéneső in Mercurius; e’ helyett álljon a’ facultás’ elnevezése a’ taxa medicamentorum szerint. Igy pag. 7. belladonna, nitrum, ha más neve van, tétessétek oda. Pag. 7. belladonna, salétrom előkerűl az amaurosis pag. 9. az obstrursio, ezek helyett is jó, ha magyar szó állhat. Pag. 7. a’ görcsköhögés, tussis convulsiva, épen nem tetszik; valamint ugyan ott nem az elvonó pro derivans, és ismét ott és p. 9. a’ feloldó szer pro solvens. Tudja isten, elhagyott minden szófaragási talentum. Ezeket

Bugát

Bugát Pál

tal minél elébb közleni akkor se feledd-el, ha Kassára menne a’ darab; de csak el ne késsél vele. 2) A’ censurát Lenhossékra kell bízni,

Drescher

Drescher Frigyes

törűl

Jegyzet

A censurát Lenhossékra kell bízni. DrescherDrescher Frigyes törül…

Drescher Frigyes szigorú cenzor volt. (Lásd

Fábián

Fábián Gábor

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

hoz Arad, 11^k May 1828. írt levelét és jegyzetét. –

Toldy

Toldy Ferenc

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

hoz Berlin, November’ 12. 1829. írt levelét és jegyzetét.)

. Jó volna, ha

Bugát

Bugát Pál

írna néki ’s kérné hogy ne tartóztassa magánál, mert a’ szedő vár rá. Ha törűlnének, nincs egyebet tenni, mint pausákat.

Berlínben a’ „Societaet fűr wissenschaftliche Kritik” melly a’ most nagyon divatba jőtt „Kritische Jahrbücher der Lit”-t adja-ki ’s tagjai közt németországnak sok nagy embereit bírja (

Gőthe

Goethe, Johann Wolfgang von

, Schlegel, Streckfuss,

Hegel

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich

’stb.) – az én legkisebb személyemet is tagjai közzé számlálta, nyomtatott levélben, ’s a’ Jahrbücherek’ Januáriusi fűzetében már hirdette is. 60 ftot kapok egy ívért. A’ Blumenlését Prof.

Hotho

Hotho, Heinrich Gustav

revenseálja, ugyan azon folyóirás’ számára. Készakarva nem ismerkedtem-meg vele, hogy részrehajló ne legyen. – Januárius’ 29. Berlínben az angolház’ szálájában nyelvünk’ alkotmányáról, tulajdonságairól, történeteiről tartottam egy praelectiót;

Raupach

Raupach, Ernst Benjamin Salomo

Jegyzet

Raupach Ernő, Salamon, BenjáminRaupach, Ernst Benjamin Salomo

(1784–1852) – Német drámaíró. Érzelgős drámái (A molnár és gyermeke), továbbá történeti darabjai korában igen népszerűek voltak.

is a’ hallgatók közt volt, ’s meg nem foghatta, egy magában rövid szótag mint lehet positio által hosszu; azonban a’ nyelv’ hangja neki tetszett, úgy mint mindnyájoknak. A’ jelen volt orientalisták nagyon meg voltak lepve, mikor a’ táblán demonstrálgattam a’ ragasztékokról való tanítást. Hisz ez ollyan nyelv mint az arabsz nyelv, kiáltoztak. – Szembe dicsértek, ez semmi; de aztán 3d 4d kéz által hallottam némellyeket, a’ mik vigasztalásomra szolgáltak [törölt]
« hogy »
, ’s a’ miknek örűlhettem. Cserhalomból is olvastam nekik

Tretter

Tretter-Járy György

Jegyzet