Sebestyén Gábor
n
Vörösmarty Mihályhoz
[szerkesztői feloldás]
Pápa, 1830. februarius.
22.
Tudom ugyan, hogy a’ Recensiók és az azokra való Feleletek nem
mindenkor kedvesek; de ezen ide zártt Feleletemet
n
a’
Tud: Gyüjteménybe még is felvétetni következendő okoknál
fogva kérem:
Jegyzet
Ezen ide zártt Feleletemet…Nem jelent meg.
1.) Ha a’ Takáts Éva
Vi’sgálatja
n
az 1822ik Eszdei Tud: Gyüjt. Xik kötet
Jegyzet
Takáts Éva Vi’sgálatja…Takáts Éva a Tud. Gyűjt. 1822. X. k. 110–113. l. megbírálta Sebestyén Gábor „eredeti vig és érzékeny Játékait”: Asszonyi Praktika. – Katzki Pál, vagy a megtalált arany gyűrű. Pest 1822. A bírálat nyomán a Tudományos Gyűjteményben „Takáts Évával folytatott Asszonyi Pör” keletkezett, amelynek szereplői nemcsak az írói érzékenységben sértve érzett Sebestyén Gábor, hanem mások is voltak, akiknek hozzászólása a vitát egészen más természetű elvi irányba tolta el.
K. J.
(Kolmár József – kecskeméti, majd komáromi református lelkész,
kitűnő szónok. 1769–1835.) Mi
a pedantizmus? cím alatt egy értekezést írt a
Tudományos Gyűjteménybe (1824. XII.
69–79), mely a nők íróságát is pedantizmusnak nevezi. Erre
Dukai Takács Éva
Barátnémhoz írt levelem. Nemünk ügyében című cáfolattal
válaszolt. (
Tud. Gyűjt. 1825. XI. 62–77.) A vitát tovább
folytatta Sebestyén Gábor
Mennyből kirekesztő privilegium című cikkével. (
Tud. Gyűjt. 1826. II. 124–126.) Erre következtek
aztán
Némely észrevételek K. J. Pedantismusáról és S. G. Mennyből
kirekesztő privilegiumáról Névtelentől (Tud.
Gyűjt. 1826. VI. 104–108.) és Szontagh Gusztáv és Kiss Károly gránátos
hadnagyoktól: Bajnoki harc Takács Éva asszony ügyében az asszonvi
nem érdemei és jussairól. (
Tud. Gyűjt. 1826. VIII. 72–104. –
ÖM 1884–85. VIII. 376.) Az éveken át tartó vita
középpontjában az a kérdés állott, vajon a nőnek van-e joga írni, avagy
nincs. Az elvi harcot, amelyhez Szontagh Gusztáv
és Kiss Károly szóltak hozzá legtalálóbban,
Takács Éva védelme és álláspontja döntötte el
Feleletek a Szent Gellért hegye mellől című művével
(1828). – (
Karacs Ferencné Takács Éva válogatott munkái.
Irodalmi Ritkaságok 21. sz. Evva Gábriella
bevezetésével 8–9.) – Éva című epigramm. (
Vty Akad. Kiad. II. 143. 483.)
Karacs Ferenc rézmetszőnek s feleségének Kolmár József
Karacsné Takács Évá
nak Ősz utcai otthona a magyar írók szívesen
felkeresett helye volt. Náluk lakott Katona József, aki itt írta a Bánk bánt és
Jeruzsálem pusztulását. Megfordultak házukban
Horvát István, Virág Benedek, Fáy András, Takáts Éva
Kazinczy
, Kazinczy Ferenc
Kölcsey
, Kölcsey Ferenc
Vitkovics
, Vitkovics Mihály
Garay
, Vajda Péter, Garay János
Vörösmarty
, Szombathy János. Nagyra becsülte őket Vörösmarty Mihály
Széchenyi
is, aki a
Hitel egy példányával tisztelte meg a családot.
Ezeken az összejöveteleken az irodalom, a politika és a művészet
kérdéseiről esett szó. Mindig részt vett bennük Széchenyi István
Karacsné
is, akit különösen a
nőnevelés problémája érdekelt, s aki gyakorlatilag is: értekezéseivel,
erkölcsnemesítő elbeszéléseivel, kritikáival szolgálta annak gondolatát.
(Lásd
Evva Gábriella. I. k. 6–9.) – Takáts Éva
Karacsné Takács Évá
nak, mint
a biedermayer-kor asszony-ideál kinevelőjének arcképét Tolnai Gábor rajzolta meg: Az Árvíz És Az
Irodalom című tanulmányában. (
Némethy Károly
A Pest-Budai Árvíz 1838-ban. Budapest 1938.
332.)
Takáts Éva
'szdei' felett vízszintes vonal
ében ki jött: igen illő és ígazságos
dolog, hogy az arra akkor mindjárt hamarjában készített Felelet is ugyan azon
Folyó Irásban ki jöjjön.
Beszúrás
2.) Annyíval inkább szükséges pedig ezen Feleletnek világ elébe
jönni, mível Takáts Éva az ő Vi’sgálatját,
minden egyéb munkáival eggyütt (: Gondolatok a’ Nap alatt – melly
annyit tesz mint „Valami az ágy alatt”:) most másod ízben ismét kinyomtatta,: és
pedig
3.) ezen utóbbi Kiadásban ezen én Feleletemet egy
durva Feleletnek nevezte; hogy tehát kí tessék ezen nyomtatásban is ki
híresztelt állításnak valótalansága, betsűletem’ szenvedése nélkül ezen munkám
el sem maradhat. Külömben is
4.) A’ mínt a’ Censor Úr aláírása mutatja, ez a’ Censurán még 1823
ik esztendőben keresztűl ment; de propter certum quoniam,
éppen a’ nyomtatás elől magam vettem vissza; és most éppen azon módon küldöm
ismét meg, eggyetleneggy világosító jegyzést toldván végről hozzája.
5.) Ha már ekkor mind a’ Censura – mind a’ Redactio alkalmasnak
ítélte e’ Munkát a’ Tud:Gyüjteménybe való meg jelenésre,
reménylem Barátom Uram sem fogja azt vissza vetni. Annyíval inkább
6.) mível ebbe némely Dramaturgiai esméreteket is szőttem bele,
mellyek bizonyosan nem fognak az olvasónak unalmat szerezni.
7.) A’ vízsgálat alatt lévő Eredeti Játékokat
Trattner
Trattner Mátyás
n
Úr nyomtattatván ki a’ maga költségén, ő leve
azoknak tulajdonossává: a’ mínthogy még most ís vagynak nála több eladnívaló
Példányok; így tehát ezen Felelet’ meg jelenésével bizonyosan a’ még meg lévő
Példányok kelendősége ís eszközöltetni fog. Végre
Jegyzet
Trattner Mátyás (LásdTrattner…Trattner Mátyás
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Egyed
hez Börzsöny, 26. Mart. 1822. írt
levelének jegyzetét).Egyed Antal
’Igy tehát mínden kérésem oda járúl, hogy ha Barátom Uram ís
méltónak találja ezt a’ Felvételre, legyen eszköz mínél elébbi
megjelentetésében. Ha pedig ellenkező véleményel
'n' fölött vízszintes
vonal
lenne, azon esetre még ettől az alkalmatosságtól kérem tüstént
vísszaküldetni.
Beszúrás
Barátságos közlés – nem pedig Cátói meg ítélés végett íde rekesztem
egy kis Solemnitásra hamarjába és tsak plajbásszal írkált fírkált versemet
n
ís, mellyet – nem én – hanem még az napon, a’ Fő
Nótáriusunk nyomtattatott ki.
Jegyzet
Ide rekesztem… verseimet…A levélhez mellékelt vers nincs meg Sorsa ismeretlen.
Tisztelem
Stettner
Barátomat, ’s hogy egy
kis Literatori mosolyodásra kelhessen, tessék tudtára adni egy ide való
tsíntalan Úri embernek játszíságát, melly szerént a’ Garde Dame-nek, ezen Franczia szót Likőr
substitúalta – Valóban Lik őr!
Stettner György