Vörösmarty Levelezés 1. kötet

Jegyzet

Balla

Balla Károly

Kapitány Urnak… czélja… és reményei…

Mire gondolhatott , aki nak jó barátja volt, nem is sejthetni. Csak azt tehetjük fel, hogy t anyagilag vagy erkölcsileg szerette volna függetlenebb helyzethez segíteni, mint aminőben ekkor volt.

Jegyzet

Kisfaludy

Kisfaludy Károly

holnap 3 órakor temettetik…

Fejér György temette. (Hazai és Külföldi Tudósítások 1830. II. 42.) A temetésről ezt írta nak: „Ilyen népes temetést, ily gyászt városunk még nem látott. Minden ember arczáról e kérdést lehetett leolvasni: Hol találunk pótlékot? Egy vigasztalásunk az általános részvétel, és hogy a Tek. Ur él még. Oh de távol tőlünk. ( KazLev. XXI. 411.)

Jegyzet

Az Akadémia tagjai ki vannak nevezve…

Miután az Akadémia előzetesen beterjesztett alapszabályai felsőbb helyen az Akadémiát illető minden aggodalmat és nyugtalanságot megszüntettek, a király jóváhagyta „a rendszabásokat”', s a 25 igazgatóból álló igazgatóság ülései Pozsonyban 1830. nov. 17-ével megkezdődtek. Megválasztották „elölülőnek” Teleki Józsefet, „másodelőlülőnek” pedig Széchenyi Istvánt. Jegyző – a négy alapító kívánságára, sok bonyodalom után – Döbrentei Gábor lett. Ezután az igazgatóság hozzáfogott az alaprajzban megszabott 42 rendes tag kinevezéséhez. Mivél azonban nem tudták betölteni a hat osztály minden helyét, sem a helybeliekét, sem a vidékiekét, csak 23 rendes tagot nevezett ki az igazgatóság. A kinevezett tagok sorrendje a nyelvtudományi osztályban a következő volt: Helybeliek: 1. Kisfaludy Károly. 2. Vörösmarty Mihály. 3. . – Vidékiek: 1. Kisfaludy Sándor. 2. . 3. . 4. Guzmics Izidor. A második igazgatósági ülés, ugyancsak Pozsonyban, dec. 21-en volt. Mivel közben Kisfaludy Károly nov. 21-én meghalt, helyébe lépett, kinek helyébe lépett. A harmadik hely üresen maradt. 1831-ben az igazgatóság már Pesten ülésezett febr. 1., 2. és 13-án. Ez utóbbin Cziráky József az elnöki tisztet Teleki Józsefnek adta át, aki február 14-ére összehívta az Akadémia összes tagjait. Ezen a napon tartotta meg az Akadémia első „közülését” Pest vármegye termében. – ( Brisits Frigyes: Vörösmarty és az Akadémia. 10.)