Török Gábor
n
Vörösmarty
Mihályhoz
Arad
Dec. 7én 830.
Jegyzet
Török Gábor…Az 1843-i országgyűlésen Arad követe, 1848-ban alispán. Arad polgármestere, majd kormánybiztosa. ( Márki Sándor: Arad szabad királyi város története II. k. 544., 586.)
Leirhatatlan fájdalommal értettük Szeretett Kedves Barátunknak, a’
Magyar nyelv és Nemzetiség mondhatni legszerentsésebb előmozditójának
Kisfaludi Károly
nak halálát – Kisfaludy Károly
[törölt]
« S
a’… »Ő a’
Haza eránt eddig szerzett érdemeit ezentúl tetézte volna,
– Örök fenn maradást érdemlő emlékének öregbitésére Megyénkben, szabad ajánlásképpen
mint egy 80frtotBeszúrás
1. 't' felett hullámos vonal
pengő pénzben szedtem össze
a’ végre hogy Képét márványba kifaragvaBeszúrás
n
a’ Magyar Nemzeti
Muzeumba helyheztessük – hiszem hogy ezen pénz többre is fog nevekedni Megyémbe, de
forrón ohajtanám az egész Ország lelkes Hazafiai arra felszólittattnának – ezt te
legjobban teheted meg – Kövess el mindent hogy ama érdemes Barátunk emlékét képe
szobrával is bocsáthassuk által a késő maradékra – a’ pénzt, ha szándékunk mások
ajánlása által a’ tellyesedéshez közeledne, azonnal által küldeném hozzád – igaz
tisztelő
Jegyzet
Képét márványba kifaragva…Ferenczy István készítette el.
Fogja e’ valaki a’ jelenkor kiadásának folytathatását
maga részére ki eszközölni?
n
Jegyzet
Fogja e’ valaki a’ jelenkor kiadásának folytathatását maga részére ki eszközölni?…„
Kisfaludy
t… nem érdekelte e
vállalat (a Kritikai Lapok kiadása) annyira, mint régebben.
Politikai becsvágy ébredt benne, mint hírlapíró kívánt szerepelni s engedélyt kért
egy irodalmi lappal összekötött politikai lapra, a Jelenkor és Társalkodóra. Kisfaludy Károly
Széchenyi
föllépte óta maga a kör
is kezdett hajolni a politika felé. Széchenyi István
Vörösmarty
nak a megindulandó lap
szerkesztésében jelentékeny szerep volt szánva, mire ő hajlott is, mert a Tudományos Gyűjtemény kiadójával nemegyszer volt
súrlódása s már kétszer is le akart mondani a szerkesztésről. Ekközben 1830. nov. 21-en Vörösmarty Mihály
Kisfaludy
meghalt, épen akkor, a
midőn lapját meg akarta indítani. A hű társak könnyezve állták körül szeretett
barátjok és vezérök ravatalát, de egyszersmind fogadást tettek, hogy ezután is
együtt tartanak, s az elhunyt vállalatait nem engedik elenyészni. Először is
munkái kiadásával bízták meg Kisfaludy Károly
Toldy
t, azután síremlékére pénzt
gyűjtöttek s végre megalapították a Kisfaludy-társaságot, a mely az Aurora-kör
folytatása vagy legalább is szellemi emléke lőn. Az Aurora szerkesztését Toldy Ferenc
Bajza
vette át, a Jelenkorra, nézve pedig abban állapodtak meg, hogy Bajza József
Vörösmarty
szerkessze, de
minthogy a lap technikai része oly ügyességet kíván, a mely benne hiányzik, társul
adták melléje Vörösmarty Mihály
Helmeczy
t s reá bízták, hogy
ujíttassa meg a lap engedélyét a maga nevére, minthogy két névre nem lehet
engedélyt kérni s neki több ismeretsége van a helytartó-tanácsnál. Helmeczy Mihály
Helmeczy
megnyervén az engedélyt,
többé semmit sem akar tudni Helmeczy Mihály
Vörösmarty
ról, a ki így
jelentékeny jövedelemtől esett el.” (
Gyulai Pál. ÖM 1884–85. I. k.
XXXIII–XXXIV.) A Jelenkor, amelynek tehát Vörösmarty Mihály
Helmeczy
lett a szerkesztője (1832–48), később: 1843-ban Helmeczy Mihály
Széchenyi
lapja lett. Széchenyi István
Széchenyi
levelet írt Széchenyi István
Helmeczy
hez, amelyben kijelentette,
hogy részt akar venni az 1842-i „journalisztikai
mozgalmakban”. E célra a Jelenkor-t választotta ki, amelynek
független és új irányt tűzött ki. Helmeczy Mihály
Széchenyi
nek e levele nagy
izgalmat keltett mindenütt: „Egész Pest mozgásban van” –
írta a Jelenkor (1843. 1. félév. 1. sz.). Az eseményre Széchenyi István
Kossuth
is reflektált:
Gróf Széchenyi István joumalisztikai fellépése (PH
1843. 211.). – Kossouth Lajos
Vörösmarty
és Vörösmarty Mihály
Helmeczy
között az ellentétek évek
múltán elsimultak.Helmeczy Mihály