Aranysárkány fejléc kép
 
Vörösmarty Mihály Stettner
n
Jegyzet
Stettner…
Stettner György. (Lásd
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Stettner
Stettner György
hez Börzsöny, 29. Septemb. 1824. írt levelének jegyzetét.)
Györgyhöz
[szerkesztői feloldás]
Fehérvár
Székesfehérvár
, 1830. április 24 (?)
 
  Kedves Barátom,  
  Röviden csak arra kérlek, hogy
Bajza
Bajza József
’ munkáját
n
Jegyzet
Bajza
Bajza József
munkáját…
Válasz Döbrentei Gábornak a Conversations-Lexikon ügyében. 1830.
semmi esetre Pesten ne nyomtassátok; mert becsűletemben áll megtartani a’ föltételeket; ha jól ki lesz igazítva, a’ correcturát magamra vállalom,
Szalay
Szalay László
n
Jegyzet
Szalay
Szalay László
A fiatal Szalay László, a későbbi történetíró, aki a két felső gimnázium osztályt (1824–26) az ottani ciszterci gimnáziumban végezte. – Szalay László (1813—1864) – Budán született. Középiskolai tanulmányait itt és Székesfehérvárott végezte, bölcsészetet és jogot a pesti egyetemen tanult, ahol főleg Horvát István volt rá nagy hatással. Pályája kezdetén,
Virág
Virág Benedek
,
Szemere
Szemere Pál
,
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
és
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
hatása alatt, irodalommal foglalkozik, később ügyvédi vizsgálatot tett, s közjogi és történelmi tanulmányok felé fordult. Külföldi utazásai után alakult ki végleg hivatása, s indult meg rendkívüli nagy munkássága. A Themis (1837–9), majd a Budapesti Szemle (1840) folyóiratokban, 1844-ben pedig a Pesti Hírlap hasábjain fejtette ki politikai programját: a központosítás és felelős kormány elméletét, barátaival, Eötvös Józseffel, Trefort Ágostonnal és Lukács Móriccal együtt. 1843-ban mint Korpona országgyűlési követe küzdött Magyarország átalakulásáért. 1848-ban az igazságügyminisztérium kodifikáló osztályának elnöke. Majd Frankfurtban a német birodalmi kormánynál Magyarország nagykövete. A szabadságharc alatt Svájcban élt, s itt írta Magyarország Története munkáját I–IV. k. Lipcse 1852–4, amelyet – 1855-ben történt hazatérése után – itthon fejezett be V–VI. k. 1707-ig. Pest 1857–62. Ezenkívül legfontosabb munkái: A tatárjárás Magyarországon. Pest 1856. M. Történeti Emlékek. I–V. k. Pest 1856–65. Verancsics Antal Összes Munkái. I–VII. k. Pest 1857–65.1861-ben Pest város képviselője, s mint ilyen
Deák
Deák Ferenc
politikájának híve. 1861-ben a lemondott Toldy Ferenc helyett ő lett az Akadémia titkára. A magyar szellemi élet egyik legnemesebb és legkitűnőbb egyénisége. ( Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története 287., 299., 300–2.)
is meg fogja olvasni ’s talán kész példányokat vihet magával vissza.  
  A’ könyvkötővel alkudjál meg 300 példány bekötésére, a’ már felküldötteket is bele számítva, mellyekből a’ két egész bőrbe kötendőkön ’s által küldendőkön kivűl a’ többi velin tietek, u
[törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
»
m.
Bajza
Bajza József
,
[törölt]
«
Bugát
Bugát Pál
»
Bártfay
Bártfay László
n
Jegyzet
Bártfay
Bártfay László
Bártfay László (Lásd
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
hoz Január 16-d. 1828. írt levelének jegyzetét). – Sógorod…: Thaly Antal vagy
Károly
Thaly Károly
. –
Bugát
Bugát Pál
…: Bugát Pál (Lásd
Toldy
Toldy Ferenc
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
hoz Göttinga, Februárius’ 18. 1830. éjfél után írt levelének jegyzetét). –
Helmeczy
Helmeczy Mihály
…: Helmeczy Mihály (Lásd
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Stettner
Stettner György
hez Pest, 2. Augustus 1825. írt levelének jegyzetét).
,
Bugát
Bugát Pál
,
Helmeczy
Helmeczy Mihály
,
Kisfaludy
Kisfaludy Károly
,
Toldy
Toldy Ferenc
’s a’ tied és Sógorodé. A’
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
többit könyvároshoz ne add, sőt közre se bocsásd előbb, mint
Tóni
Thaly Antal
megjő, ő majd elszerzi mindenfelé. Csókollak mindnyájatokat  
 
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
.  
 
[szerkesztői feloldás]
A levél hátán
Stettner
Stettner György
írásával:A levél hátán
Ápril’ 26d. 1830.  
 
[szerkesztői feloldás]
Tört pecsét.
 
 

Megjegyzések:

A levél autográf; eredetije a MTA Ki-ban van: Vty Lev. Nyolcadrét, 1 l. A levélről hiányzik minden keltezés. Ennek meghatározására azonban elégséges tudnunk azt, hogy
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
1830-ban
Fejérvár
Székesfehérvár
ott tartózkodott, továbbá, hogy Stettner a tőle kapott levél hátára ráírta a kézhezvétel idejét: 1830. ápr. 26. Ebből valószínű, hogy
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
e levelet 1830. április 24 körül írhatta.