Aranysárkány fejléc kép
 
Lukács Móric
n
Jegyzet
Lukács Móric
(1812–1881) – Az Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja, az utóbbinak elnöke is. Szépirodalmi, történettudományi, nemzetgazdasági és filozófiai tanulmányokat írt. Az utópista szocializmusnak nálunk egyik első ismertetője és magyarázója. Lefordította
Pope
Pope, Alexander
tankölteményét az Itészetről, s
Byron
Byron, George Gordon Byron
több művét. Munkáit Gyulai Pál adta ki két kötetben, 1894.
Bálint Vörösmarty Mihályhoz
[szerkesztői feloldás]
1830
 
  Szeretve tisztelt Barátom Uram!  
  Jól érzem hibámnak egész súlyát, mellyet elkövetek midőn gyakorlatlan elmémnek ezen első szüleményét Hazánk nagy költője vizsgálatának elébe terjeszteni merészlek és Honunk dicsőitésére szánt drága idejét elrablom, mellynek mindenik percze egy Hazai Literatúránkra új fényt vonó eszmének szülője. De érzem egyszersmind azt is hogy megjött az időpont mellyben minden polgárnak, minden honfinak szent kötelessége nem tartva a’ hatalmasok üldözéseiktől, vagy a’ megvakult sokaság gúnyától; szabadon kimondani azt a’ mit lelke belsejében igaznak hisz és vall. Sötét felhők tornyosúlnak felettünk! Pusztító vihart rejtenek el méhökben! Lábaink alatt inog a’ föld!!! Nevetségessé tenném magamat minden józan gondolkodásuak előtt ha azt hinném hogy gyönge pennám képes a’ veszély elhárítására; de tudom és vallom hogy ha kiki olly kész volna mint én, minden tehetségeit, bármi csekélyek legyenek is, az Igazság szent ügyének feláldozni, Hazánk borús ege talán földerülne. Csak egy szikrát akartam Honnunk vak éjébe vetni, melly ha csak egyetlen egy emberben is gyullasztja a’ Philanthropismus, az Igazság mennyei lángját, meg vagyok elégedve. Tudom hogy kis értekezésemben nem gyérek a’ hijányok, mellyeket jó szándékom sem takarhat el egészen; tudom hogy a’ gondolatok nem mind újjak; de nem is kivánok én rajzolatommal magamnak hírt vagy nevet szerezni. Tudom hogy azon kis érdemet is mellyet forró honszeretet és szándékom tisztasága által nyerhetnék, az előadás számtalan hibáji eltörlik. Csak az birt nevem telyes aláirására hogy meggyöződésem szerint minden író a’ ki fontosabb dolgokban véleményét a’ közönségnek előterjesz
[törölt]
« tene »
ti
Beszúrás
, köteles magát megnevezni és személyesen megfelelni munkájában közlött állítványairól. Némellyek csekély értekezésemnek szerfeletti fontosságot tulajdonítván talán lázasztónak, népzendítőnek fognak nevezni; de lehet e lázasztónak mondani azt a’ ki mindenét az utolsó vercseppig kész arra fordítani hogy polgártársait a’ fenyegető vész jókori megelőzésére birja? Gyilkos, tolvaj e az a’ ki a’ gondatlan útast egy veszéllyel telyes útról, mellyen haramiák,
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
, rablók lesben várják, félrevezeti, és bátorságos ösvényt mutatván néki, életét megmenti. Félre ne értsen, Kedves Baratom! Ismétlem hogy távol vagyok a’ nevetséges hiuságtól azt reméllnem hogy gyönge szavam sikerrel birna; hogy magam a’ Hazánkban olly szükséges Reformátiót eszközölhetném; a’ miket itt előhoztam, csupán csak jó szándékom megmutatására mondottam. De most tisztelt Barátom Uramnak engedelmében bízván még egy kérésre megyek által. Ha t. i. rajzolatom minden hijanyai mellett is megnyerné javallatát, a’ Tudományos Gyűjteménybe való iktatását kivánnám; de Barátom Uramat egyszersmind arra is kérném, (:és reménylem, hogy merészségemet rossz neven venni nem fogja:) hogy az itt ott igen is gyakran előkerülő nyelvbéli hibákat, mellyek irói gyakorlatlanságom természetes következései, mesteri kezével eltörölni ne átallaná. Erre az esetre a’ megjobbított kéziratot minekelőtte sajtó alá bocsátatnék tisztára iratnám. – Ellenkező esetre pedig mondja meg, Becses Barátom Uram! itéletét őszintén és kímélletlenűl. Ez vissza nem fog
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
ijeszteni az irói pályáról mellyre ugysem vezetett névvadászás vagy hirszomj. Külömben is nem olly nagy szégyenemre válhatik ha ifjú létemre, korban valamint észi műveltségben is haladt irók köréből még ideig óráig ki is zárat
[törölt]
« »
om
Beszúrás
, és reményem hogy egykor én is felvétetni fogok ezen dicső körbe, alább nem szállna. Még egyszer bocsánatért esedezve maradok  
  Becses Barátom Uramnak  
  buzgó tisztelője  
  .  
 

Megjegyzések:

A levél autográf; eredetije a MTA Ki-ban van: Vty Lev. Negyedrét, 3 l. A levélről hiányzik a keltezés. Az egyetlen erre rásegítő támaszpontot Lukács Móric belső fejlődéséről szóló vallomásaiban kell keresnünk. „
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
s
Toldy
Toldy Ferenc
, ez elhunyt mestereim” – mondotta a Kisfaludy Társaság 1876. febr. 6. elnöki megnyitójában. ( Minden Munkái. I–II. Budapest 1894. II. 415.) – Első ifjúságomban, noha már ismertem
Schiller
Schiller, Friedrich
t,
Goethé
Goethe, Johann Wolfgang von
t,
Shakespeare
Shakespeare, William
t,
Cervantes
Cervantes, Miguel de
t,
Calderon
Calderón de la Barca, Pedro
t, az utóbbiakat akkor még német és francia fordításokból,
Zrínyi
Zrínyi Miklós
ről,
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
ról,
Berzsenyi
Berzsenyi Dániel
ről, a két Kisfaludyról,
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
ról még sokáig nem volt tudomásom, csak
Toldy
Toldy Ferenc
nak Handbuch der ungrischen Poesie czímű chrestomathiájából értesültem, bámulatomra egy már századok óta lassan fejlődött, gazdag nemzeti költészet létezéséről… Költőink műveivel eleinte csak
Majláth
Majláth János
és
Tretter
Tretter-Járy György
német fordításai segedelmével ismerkedtem meg; mert beszéltem ugyan folyékonyan a parlagi magyar nyelvet, az irodalmi nyelvet még csak meg kellett tanulnom”. (Elnöki megnyitó. Uo. – M. M. II. 429.) Ezek után csak azt lehet feltennünk, hogy
Lukács Móricz
Lukács Móric
igen fiatal korában küldhette be értekezését
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
nak. Erre utal levelének az a része, amelyben még nem érzi magát elég otthonosnak az irodalmi nyelvben, s ezért kéri
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
t, hogy „mesteri kezével” javítson kéziratán. Talán nem is ezen a nyelvbeli fogyatékosságon múlott, hogy
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
nem jelentette meg a beküldött cikket, amelyben esetleg már az a Lukács Móric jelentkezett, aki felfigyelve a koreszmékre, nemsokára az Athenaeumban Néhány szó a szocializmusról címen fog tanulmányt közzétenni (1843). Talán
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
azért nem közölte, mert félt a cenzortól. A harmincas évek feszült történelmi légkörében: az 1830 februári forradalom idejében élt a magyarság! Valószínű tehát, hogy Lukács Móric levelét 1829–30. tájban írhatta. Tanulmánya nem jelent meg. Azonban a Koszorú 1830. évfolyamában „kijött” két költeménye: Keleti Gnómák. – Egy Hittelen Baráthoz. A tény tehát mindenképpen az, hogy
Lukács Móricz
Lukács Móric
igen fiatalon kezdte meg irodalmi működését. Erre vall az egészen primitív írás is.