Teslér
n
László Vörösmarty Mihályhoz
Kéménd
Martius’ elsőjén 1823.
Jegyzet
Teslér…Teslér László. (Lásd
Teslér
Teslér László
Vörösmarty
hoz
Pincehely
8ber 15kén 1821. írt levelének
jegyzetét.)Vörösmarty Mihály
Szeretett Barátom,
Igen kedves vala nékem Drámád
n
, el-olvastam azt kétszer;
el-olvasta Jegyzet
Drámád…Salamon.
Teslér
a darabot Teslér László
Vörösmarty
első
kidolgozásában – címe ekkor A belső háború – még kéziratban
olvasta. Vörösmarty Mihály
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Teslér
bírálatának
hatása alatt átdolgozta drámáját.Teslér László
Klivényi
is. –
Barátom szép Pálya nyílik előtted, menj bátran igyekezeteidnek nem szokott
szerencsét ígérek. A’ Hazát Te fogod dicsőíteni, ’s a’ Haza Téged’. A’ Darab, ez
az első, engedj meg, hogy Bírót ’s barátot jádszak benne. A’ mit nékem mondott
Klivényi Jakab
Kazinczy
azt
mondom néked is „Tartsd-meg a’ cothurnusi lépdellést;” úgy látszik, sok magyar
eredeti Darabjainkban azt nem igen találjuk. Hogy az meg lehessen, távózzál-el
a’ mindennapi beszédtől, valahol el távoznod lehet. Utóbbi Darabjaidban pedig
önts nagyobb originálitást, az az: adj nékik nem csak helyel hellyel Kazinczy Ferenc
[!]
,
hanem az egész folytában magyar charaktert; ne fesd tehát
személyeidet sem talán magad érzeményeidbül, sem a’ mostani időkbül hanem fesd
a’ természetet magát, a’ charaktert és a’ lelket. Hogy ezt is meg tehesd, a’
Historiának, honnén Darabodat veszed, mély studiumát
ajánlom. Tekints Kisfaludyban a’ kit az egész világ
irigyelhet nékünk, ott minden festésben meg találod a’ magyart a’ mint ő él,
mozog, jár, vígad, érez ’s’ tbb. Ez közönségesen: különösen pedig
[sic!]
Görög Mythologiát ne adj hősseidnek mint: ,,A’ felleg gyűjtő” Lászlónak vagy
kinek szájában Illy hiba a’ Schuld-ban is
van
n
. Ez minket talán hamarébb
Jupiterre nem pedig László Istenére emlékeztet. Odábbá
a’ második Jelenésben ne alatsonítsd annyira a királyt, hogy már két asszony sem
hiszen nékie hanem kéntelen Vidre szorulni; azért a’ Vid’ szavait hadd a’
királyéban vagy Vidtül ha nem akarod el venni, fordits valamit a dolgon. –
„Cherub” nagyon nagy sokaságot teszen, te pedig ezt egyesben vetted nem tudom
hol ’s mellyik Jelenésben de Lászlóra alkalmaztatva „Igy állott Eden ajtajánál
Cherub.” Jegyzet
(I. felv. 55–56. sor.)
Görög Mythologiát ne adj hőseidnek mint : ,,A’ felleggyűjtő” Lászlónak vagy kinek szájában…
László.
A’ fellegek’ gyűjtője majd utóbb
tisztább napot derít a’ borúlaton.
[törölt]
« … »n
; de talán lehet olly figurával élni, mellynek
nevét magam sem tudom. Ernyeit jónak lelném ha rövidebben de nyomosabban
beszéllené Salamonnak a’ háborút az 5 ik szakaszban. Ezt pedig azért, mert
Ernyei itt valóban hosszan múlat bennünket, ez pedig azon a’ helyen már az
Darabnak Oeconomiája ellen vagyon, ’s így az 5 ik (melly
nagyon hosszú) ’s a’ többi négy első szakaszok között szebb proportiót
találhatnánk. Ez a’ kevés az a’ mit én javalhatnék. Az ölések – mint Te
gondoltad – nagy számra nem mennek azért a’ tragicumot benne ne kissebbitsd.
Adja pedig az Isten, hogy nékünk több Darabokat írhass. Szemedben vallom pedig
azt, hogy sok helyeidet irígylem tőled, kivált Jolánodat;
ezt a’ szeretetre méltó kedves kis Teremtést, mint a’ szép pára-fény a’ tiszta
kék égen, úgy tűnik-fel ’s úgy kí is marad ismét a’ Darabbul, ’s Bátorival talán
nem elégszünk meg, pedig csudálnunk és szeretnünk kell őtet. –
Jegyzet
Olly hiba a’ Schuld-ban is van…Vétek súlya. IV. felvonás, X. jelenet.
Döbrentei
fordításában, 140. l.; „kiragadja a’
Cherubim kezéből…”Döbrentei Gábor
Kazinczy
irt, egésséges;
nagy kedvét leli a’ HébébenKazinczy Ferenc
n
es Aurórában, dicsérte Sz. Miklóssy gyönyörű Dalát: Leányka, hő
tekintetem, Jegyzet
Hébében…Szépnemhez (Lányka)
P. Szentmiklósy Alojz
. – Czenczihez.
Vitkovics Mihály. – Döbrentei
Gáborhoz. Episztola. A. R. Székely Sándor.
–
Szentmiklóssy Alajos
(1793–1849) Szentmiklóssy Alajos
Kazinczy
tanítványaként tűnt
fel, s írta „érzékeny, majd enyelgő, s mindig könnyed és kecses dalait.”
Majdnem minden folyóirat szívesen közölte verseit. Az epigrammában kevésbé
volt szerencsés. Korában divatos meséket is irt:
Mesék.
Pest, 1840. A dráma is megihlette:
Hunyadi
László. Szomorújáték 5 felv. Pest, 1820. (Lásd
Kazinczy Ferenc
Teslér
nek
Teslér László
Vörösmarty
hoz Kéménd, 1823. március 20-án írt levelét.) –
Vitkovics Mihály
(1778–1829) Ügyvéd, író, Vörösmarty Mihály
Kazinczy
törekvéseinek lelkes
pártfogója és képviselője Horvát Istvánnal és
Szemere Pállal együtt. (A pesti triász.)
Vendégszerető háza állandóan látogatott helye volt az íróknak. Jelesek
epigrammái, meséi, népdalai, mely utóbbiakban a szerb népdalok sajátságait
igyekezett követni. –
A. R. Székely Sándor
(1797–1854) Erdélyi unitárius püspök. Számos költeménye jelent meg a
korabeli folyóiratokban. Legjelesebb műve:
A székelyek
Erdélyben (Hébe 1823). Irodalmunkban először
jelentkezett azon törekvésével, hogy magyar mitológiájú hősi tárgyat énekelt
meg, hatással volt Kazinczy Ferenc
Vörösmarty
ra is. A Koszorúnak is munkatársa
volt:
Mohács. Hősi költemény. Négy énekben.
(1828)
Vörösmarty Mihály
Vitkovics
ét Czenczihez ’s az
Vitkovics Mihály
SzékelyiétAranyosi Rákosi
Döbrenteihez epistoláját. Aranyosrákosi Székely Sándor
Erdélyi
Levelei Bécsben vannak censura
alatt a’ censura miatt 8 or kelle már nékie ezen munkát dolgozni. Igy kíált fel:
„Isten tudja, mi lesz belőlünk. Bár csak el lehetne aludnom, 50 esztendő mulva
fel ébrednem, hogy akkor potolhassam-ki a’ mit most elaludnék.”
Erdélyi János
Ezt irja hozzám, én pedig Te hozzád: „Ha Plébániádban, vagy szomszédodban olvasni
szerető öregek, lelkes asszonyok és leányok vannak, kérlek magyarázgass nékik
holmit, ’s szerettesd meg velők a’ mit nélküled tán nem értenének az anovsos
n
öregeink ’s asszonyaink. – Én azt szeretném ha minden szép
asszonyunk ’s minden szép leányunk fel volna avatva a ’Szép’ titkaiba. Ők a’
legjobb proselytus csinálók.”
Jegyzet
αηονδοςAnnyi, mint múzsátlan, irodalmi ízlésben ki nem művelt.
Darabodat Pécsváradjára küldöm, onnén
Nádasd, Nádasdrul a’
Pőcz
n
hez Bonyhádra. Talán még
húsvétra megkaphatod. Levelemet ált adtad? –
Jegyzet
Pöcz…Pöcz Károly (Lásd Vty Akad. Kiad. I. 604.)
Köszöntelek, csókollak benneteket, mind, mind, mind, minden ismerősöket,
Szeretnék levelet Tőled ’s –– még husvét előtt, had lenne az piros tojásom.
Élj
örök híved
Teslér László.
Itt küldök két Esthonnyai Darabot
n
a’ németbül fordítva. Úgy hiszik kik
bennünket a’ Finnusoktul lenni akarnak hogy az első szakadás után némelly része
Eleinknek ott székelyt meg. Lásd Szakadár Esthonnyai
Fejedelem
Jegyzet
így fordítja:
A másik dalt, amely
így fordítja:
(
Itt küldök két Esthonnyai Darabot…
Teslér
a két dalt Teslér László
Herder
népdalgyűjteményéből vette, s a bécsi kiadás szövege után fordította. Az
első dal a kiadás VIII. k. 115. lapján van. Címe
Jörru s nem Jörrn, amint azt
Herder, Johann Gottfried
Teslér
rosszul olvasta. Teslér László
Teslér
a névhez fűzött jegyzetet is lefordította, de
nem egészen. Itt ugyanis ez áll: „Jörru heiszt Georg, und hat nicht, wie
man etwa geträumt, Beziehung zu Jerusalem.” A
fordítás eléggé követi az eredeti szöveget, csak néha tér el tőle,
amikor is a magyar fordítás színtelen, prózai, sőt: érthetetlenné válik.
Teslér László
Teslér
e két
sort
Teslér László
Wenn Mayenkäfer schwirret.
Früh im küllen Thaue.
Jól, ha a’ cserebóg zörred,
A’ reggel nedvébe!
Herder
bécsi
kiadásának VIII. k. 116–7. lapján van, Herder, Johann Gottfried
Teslér
több sikerrel
fordítja. Megtartja a német szöveg szemléletességre törekvő jelzőit, sőt
néha szerencsésen alkot újakat is. Így pl.:
Teslér László
Warme Lippen, schlanke Arme
Und ein liebevoller Busen
Meleg ajkat, sudár hókart,
Szerelmetes hév kebellel.
Pukánszky
: Herder hazánkban. Bp.
1918. 66–8.)
Pukánszky Béla
Perecsényi
Perecsényi Nagy László
n
tül.
Jegyzet
Perecsényi Nagy László(1771–1827) Arad megyei jegyző, majd szolgabíró. Az ún. népies iskola epikusa. Itt jelzett munkája: Szakadár esthonnyai magyar fejedelem bujdosása. Pozsony és Pest. 1802. – „Dugonics András nyomában haladó verses krónika.” (Lásd Pintér Jenő: A magyar irodalom a XIX. század első harmadában. V. k. Bp. 1932. 717–8.)
JÖRRN
Jörrn, Jörrn, el-jöhetek? –
Nem jöhetsz ma kedves.
Vajha jöttél volna tegnap,
Ma nem leszek magam.
Hanem holnap,korán holnap,
Sudárka kis ágam,
Jöhetsz bátran, magam leszek,
Én és Te csak Kedves.
Jól, ha a’ cserebóg zörred,
A’ reggel nedvébe!
Ott leszek Édes Te veled
Tudod a’ ligetbe.
A’ VÉN LEGÉNY.
Vérem, Bácsikám azt tartod:
Hogy feleség nélkül élni
Lehet, ’s nőtlen halni ’s tánczot
Pár nélkül is vezethetni.
Jobb napjaid el így folytak,
Hogy a’ magányra únva már
Fábul próbáltál magadnak
Képezni feleségecskét
Csinos, fejér, karcsu, sudár
Tartós szép feleségecskét.
Vérem, Bácsikám hármat kell
Az asszonyban találni fel,
Szelídséget szép lélekben
Arany-nyelvet a’ szájában,
Kellemes elmét fejében.
’S te mertél csínált képednek
Aranyt fedni arczájára,
Ezüstöt két vállaira;
’S’ így ölelve karjaiddal
Véle töltél már három éjt;
’S az aranyt lelted hidegnek,
Alul karjain keménynek
’S iszonyúnak ezüstjét.
Vérem, Bácsikám hármat kell
Az asszonyban találni fel
Meleg ajkat, sudár hó kart,
Szerelmetes hév kebellel.
Válassz most leányainkbul,
Egy asszonyt az országunkbul,
Vagy készítsd-el lábaidat
Hosszú útra, ’s evezésre
Németekhez a’ hajódat,
Orószokhoz vitorládat,
’S hozz egy asszonyt a’ távolbul.