Aranysárkány fejléc kép
 
Teslér
n
Jegyzet
Teslér…
Teslér László. (Lásd
Teslér
Teslér László
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
hoz Pincehely 8ber 15kén 1821. írt levelének jegyzetét.)
László Vörösmarty Mihályhoz
Kéménd Martius’ elsőjén 1823.  
Szeretett Barátom,  
Igen kedves vala nékem Drámád
n
Jegyzet
Drámád…
Salamon.
Teslér
Teslér László
a darabot
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
első kidolgozásában – címe ekkor A belső háború – még kéziratban olvasta.
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Teslér
Teslér László
bírálatának hatása alatt átdolgozta drámáját.
, el-olvastam azt kétszer; el-olvasta
Klivényi
Klivényi Jakab
is. – Barátom szép Pálya nyílik előtted, menj bátran igyekezeteidnek nem szokott szerencsét ígérek. A’ Hazát Te fogod dicsőíteni, ’s a’ Haza Téged’. A’ Darab, ez az első, engedj meg, hogy Bírót ’s barátot jádszak benne. A’ mit nékem mondott
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
azt mondom néked is „Tartsd-meg a’ cothurnusi lépdellést;” úgy látszik, sok magyar eredeti Darabjainkban azt nem igen találjuk. Hogy az meg lehessen, távózzál-el a’ mindennapi beszédtől, valahol el távoznod lehet. Utóbbi Darabjaidban pedig önts nagyobb originálitást, az az: adj nékik nem csak helyel hellyel
 [!]
[sic!]
, hanem az egész folytában magyar charaktert; ne fesd tehát személyeidet sem talán magad érzeményeidbül, sem a’ mostani időkbül hanem fesd a’ természetet magát, a’ charaktert és a’ lelket. Hogy ezt is meg tehesd, a’ Historiának, honnén Darabodat veszed, mély studiumát ajánlom. Tekints Kisfaludyban a’ kit az egész világ irigyelhet nékünk, ott minden festésben meg találod a’ magyart a’ mint ő él, mozog, jár, vígad, érez ’s’ tbb. Ez közönségesen: különösen pedig  
Görög Mythologiát ne adj hősseidnek mint: ,,A’ felleg gyűjtő” Lászlónak vagy kinek szájában
n
Jegyzet
Görög Mythologiát ne adj hőseidnek mint : ,,A’ felleggyűjtő” Lászlónak vagy kinek szájában…
László.
A’ fellegek’ gyűjtője majd utóbb
tisztább napot derít a’ borúlaton.
 
 
(I. felv. 55–56. sor.)
. Ez minket talán hamarébb Jupiterre nem pedig László Istenére emlékeztet. Odábbá a’ második Jelenésben ne alatsonítsd annyira a királyt, hogy már két asszony sem hiszen nékie hanem kéntelen Vidre szorulni; azért a’ Vid’ szavait hadd a’ királyéban vagy Vidtül ha nem akarod el venni, fordits valamit a dolgon. – „Cherub” nagyon nagy sokaságot teszen, te pedig ezt egyesben vetted nem tudom hol ’s mellyik Jelenésben de Lászlóra alkalmaztatva „Igy állott Eden ajtajánál Cherub.”
[törölt]
« »
Illy hiba a’ Schuld-ban is van
n
Jegyzet
Olly hiba a’ Schuld-ban is van…
Vétek súlya. IV. felvonás, X. jelenet.
Döbrentei
Döbrentei Gábor
fordításában, 140. l.; „kiragadja a’ Cherubim kezéből…”
; de talán lehet olly figurával élni, mellynek nevét magam sem tudom. Ernyeit jónak lelném ha rövidebben de nyomosabban beszéllené Salamonnak a’ háborút az 5 ik szakaszban. Ezt pedig azért, mert Ernyei itt valóban hosszan múlat bennünket, ez pedig azon a’ helyen már az Darabnak Oeconomiája ellen vagyon, ’s így az 5 ik (melly nagyon hosszú) ’s a’ többi négy első szakaszok között szebb proportiót találhatnánk. Ez a’ kevés az a’ mit én javalhatnék. Az ölések – mint Te gondoltad – nagy számra nem mennek azért a’ tragicumot benne ne kissebbitsd. Adja pedig az Isten, hogy nékünk több Darabokat írhass. Szemedben vallom pedig azt, hogy sok helyeidet irígylem tőled, kivált Jolánodat; ezt a’ szeretetre méltó kedves kis Teremtést, mint a’ szép pára-fény a’ tiszta kék égen, úgy tűnik-fel ’s úgy kí is marad ismét a’ Darabbul, ’s Bátorival talán nem elégszünk meg, pedig csudálnunk és szeretnünk kell őtet. –  
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
irt, egésséges; nagy kedvét leli a’ Hébében
n
Jegyzet
Hébében…
Szépnemhez (Lányka)
P. Szentmiklósy Alojz
Szentmiklóssy Alajos
. – Czenczihez. Vitkovics Mihály. – Döbrentei Gáborhoz. Episztola. A. R. Székely Sándor. – Szentmiklóssy Alajos (1793–1849)
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
tanítványaként tűnt fel, s írta „érzékeny, majd enyelgő, s mindig könnyed és kecses dalait.” Majdnem minden folyóirat szívesen közölte verseit. Az epigrammában kevésbé volt szerencsés. Korában divatos meséket is irt: Mesék. Pest, 1840. A dráma is megihlette: Hunyadi László. Szomorújáték 5 felv. Pest, 1820. (Lásd
Teslér
Teslér László
nek
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
hoz Kéménd, 1823. március 20-án írt levelét.) – Vitkovics Mihály (1778–1829) Ügyvéd, író,
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
törekvéseinek lelkes pártfogója és képviselője Horvát Istvánnal és Szemere Pállal együtt. (A pesti triász.) Vendégszerető háza állandóan látogatott helye volt az íróknak. Jelesek epigrammái, meséi, népdalai, mely utóbbiakban a szerb népdalok sajátságait igyekezett követni. – A. R. Székely Sándor (1797–1854) Erdélyi unitárius püspök. Számos költeménye jelent meg a korabeli folyóiratokban. Legjelesebb műve: A székelyek Erdélyben (Hébe 1823). Irodalmunkban először jelentkezett azon törekvésével, hogy magyar mitológiájú hősi tárgyat énekelt meg, hatással volt
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
ra is. A Koszorúnak is munkatársa volt: Mohács. Hősi költemény. Négy énekben. (1828)
es Aurórában, dicsérte Sz. Miklóssy gyönyörű Dalát: Leányka, hő tekintetem,
Vitkovics
Vitkovics Mihály
ét Czenczihez ’s az
SzékelyiétAranyosi Rákosi
Aranyosrákosi Székely Sándor
Döbrenteihez epistoláját.
Erdélyi
Erdélyi János
Levelei Bécsben vannak censura alatt a’ censura miatt 8 or kelle már nékie ezen munkát dolgozni. Igy kíált fel: „Isten tudja, mi lesz belőlünk. Bár csak el lehetne aludnom, 50 esztendő mulva fel ébrednem, hogy akkor potolhassam-ki a’ mit most elaludnék.”  
Ezt irja hozzám, én pedig Te hozzád: „Ha Plébániádban, vagy szomszédodban olvasni szerető öregek, lelkes asszonyok és leányok vannak, kérlek magyarázgass nékik holmit, ’s szerettesd meg velők a’ mit nélküled tán nem értenének az anovsos
n
Jegyzet
αηονδος
Annyi, mint múzsátlan, irodalmi ízlésben ki nem művelt.
öregeink ’s asszonyaink. – Én azt szeretném ha minden szép asszonyunk ’s minden szép leányunk fel volna avatva a ’Szép’ titkaiba. Ők a’ legjobb proselytus csinálók.”  
Darabodat Pécsváradjára küldöm, onnén Nádasd, Nádasdrul a’ Pőcz
n
Jegyzet
Pöcz
Pöcz Károly (Lásd Vty Akad. Kiad. I. 604.)
hez Bonyhádra. Talán még húsvétra megkaphatod. Levelemet ált adtad? –  
Köszöntelek, csókollak benneteket, mind, mind, mind, minden ismerősöket, Szeretnék levelet Tőled ’s –– még husvét előtt, had lenne az piros tojásom. Élj  
örök híved  
Teslér László.  
Itt küldök két Esthonnyai Darabot
n
Jegyzet
Itt küldök két Esthonnyai Darabot…
Teslér
Teslér László
a két dalt
Herder
Herder, Johann Gottfried
népdalgyűjteményéből vette, s a bécsi kiadás szövege után fordította. Az első dal a kiadás VIII. k. 115. lapján van. Címe Jörru s nem Jörrn, amint azt
Teslér
Teslér László
rosszul olvasta.
Teslér
Teslér László
a névhez fűzött jegyzetet is lefordította, de nem egészen. Itt ugyanis ez áll: „Jörru heiszt Georg, und hat nicht, wie man etwa geträumt, Beziehung zu Jerusalem.” A fordítás eléggé követi az eredeti szöveget, csak néha tér el tőle, amikor is a magyar fordítás színtelen, prózai, sőt: érthetetlenné válik.
Teslér
Teslér László
e két sort
Wenn Mayenkäfer schwirret.
Früh im küllen Thaue.
 
 
így fordítja:
Jól, ha a’ cserebóg zörred,
A’ reggel nedvébe!
 
 
A másik dalt, amely
Herder
Herder, Johann Gottfried
bécsi kiadásának VIII. k. 116–7. lapján van,
Teslér
Teslér László
több sikerrel fordítja. Megtartja a német szöveg szemléletességre törekvő jelzőit, sőt néha szerencsésen alkot újakat is. Így pl.:
Warme Lippen, schlanke Arme
Und ein liebevoller Busen
 
 
így fordítja:
Meleg ajkat, sudár hókart,
Szerelmetes hév kebellel.
 
 
(
Pukánszky
Pukánszky Béla
: Herder hazánkban. Bp. 1918. 66–8.)
a’ németbül fordítva. Úgy hiszik kik bennünket a’ Finnusoktul lenni akarnak hogy az első szakadás után némelly része Eleinknek ott székelyt meg. Lásd Szakadár Esthonnyai Fejedelem
Perecsényi
Perecsényi Nagy László
n
Jegyzet
Perecsényi Nagy László
(1771–1827) Arad megyei jegyző, majd szolgabíró. Az ún. népies iskola epikusa. Itt jelzett munkája: Szakadár esthonnyai magyar fejedelem bujdosása. Pozsony és Pest. 1802. – „Dugonics András nyomában haladó verses krónika.” (Lásd Pintér Jenő: A magyar irodalom a XIX. század első harmadában. V. k. Bp. 1932. 717–8.)
tül.  
JÖRRN  
Jörrn, Jörrn, el-jöhetek? –
Nem jöhetsz ma kedves.
Vajha jöttél volna tegnap,
Ma nem leszek magam.
 
Hanem holnap,korán holnap,
Sudárka kis ágam,
Jöhetsz bátran, magam leszek,
Én és Te csak Kedves.
 
Jól, ha a’ cserebóg zörred,
A’ reggel nedvébe!
Ott leszek Édes Te veled
Tudod a’ ligetbe.
 
 
A’ VÉN LEGÉNY.  
Vérem, Bácsikám azt tartod:
Hogy feleség nélkül élni
Lehet, ’s nőtlen halni ’s tánczot
Pár nélkül is vezethetni.
 
Jobb napjaid el így folytak,
Hogy a’ magányra únva már
Fábul próbáltál magadnak
Képezni feleségecskét
Csinos, fejér, karcsu, sudár
Tartós szép feleségecskét.
 
Vérem, Bácsikám hármat kell
Az asszonyban találni fel,
Szelídséget szép lélekben
Arany-nyelvet a’ szájában,
Kellemes elmét fejében.
 
’S te mertél csínált képednek
Aranyt fedni arczájára,
Ezüstöt két vállaira;
’S’ így ölelve karjaiddal
Véle töltél már három éjt;
’S az aranyt lelted hidegnek,
Alul karjain keménynek
’S iszonyúnak ezüstjét.
 
Vérem, Bácsikám hármat kell
Az asszonyban találni fel
Meleg ajkat, sudár hó kart,
Szerelmetes hév kebellel.
 
Válassz most leányainkbul,
Egy asszonyt az országunkbul,
Vagy készítsd-el lábaidat
Hosszú útra, ’s evezésre
Németekhez a’ hajódat,
Orószokhoz vitorládat,
’S hozz egy asszonyt a’ távolbul.
 
 
 

Megjegyzések:

A levél autográf; eredetije a MTA Ki-ban van; Vty Lev. Nyolcadrét, 4 l.