Aranysárkány fejléc kép
 
Kisfaludy Károly Vörösmarty Mihályhoz Pesten 19 dik Mart. 1823  
  Kedves Hazafi Társom!  
  Szíves örömmel vevém általküldött levelét, mint szerény indulatja’ ’s hazafiúi buzgósága’ tanuját. Részemről kevély vagyok reá, ha gyönge erővel kezdett czélomat illy hathatósan, illy lelkes férjfiaktól elő-segíttetni látom.  
  A’ munkák iránt köszönetem mellett őszinte választ adok: Toldyt jövő évre hagyom, minthogy ezenre több illyetén tárgyak küldettek be, ’s azoknak felvételét ígértem. A’ másik versezetet szívesen felveszem; mindazáltal egy kérést bátorkodók tenni: Nem lehetne é ezen különben szép ’s lágyan irt Idillbe Graecismuszt szőni? – A’ Juhász és Bojtár nevezet (:pedig képtelen:) sok olvasót elijeszt. Én magam tapasztalám, kivált a szépnemnél ezen előitéletet, és egy Almanach, melly gyönyörködtet ’s nem tanít azt nem czáfolhatja meg. Azért, ha ezen költeményt általjában dialogizálni méltóztatna, görög nevet adván czímerűl, több kedvellőt nyerhetne. Bár volna még benne több cselekedet (:Handlung:) melly az egészet meghosszabbítaná!  
  A’ nyelv tiszta és szép, és nem hizelkedek azon reménnyel, melly olvasásákor olvasásakor lepett meg, hogy tisztelt Hazafim ezen nehéz pályán dicsőséget szerzend.  
  Ha fellyebbi kérésem fígyelmet érdemel: méltóztassék ezen Idyllt levélben hozzám küldeni; szintúgy köszönettel venném, ha még több, metrumos ’s köztárgyra czélzó verseket vagy Epigrammákat is által szolgáltatna, én nem mulasztom el nevét, mint nyelvünk’ ujabb hősét a’ Hazának bémutatni.  
  Magamat baráti emlékében ajanlván vagyok  
  igaz tisztelője  
  Kisfaludy Károly.  
 

Megjegyzések:

A levél autográf; eredetije a MTA Ki-ban van: MIL 4 r. 138 Negyedrét, 2 l.
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
első költeménye nyomtatásban a Tudományos Gyűjtemény mellékletében, a Szép-Literatúrai Ajándékban, 1822-ben jelent meg: Virág Benedekhez címmel. Hogy éppen ide küldte be
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
e költeményét, annak oka, hogy ez a folyóirat bejáratos volt a Perczel-családhoz s így irányult rá figyelme. A költeményben nincsen semmi rendkívüli. Hasonló költői levelekkel el volt akkor árasztva az irodalom. A vers inkább
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
szempontjából fontos. A sorok között
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
szerényen, de tudatosan hivatkozik eddigi fejlődésére és költői tárgyterületére. Ő talált rá, egyedül!
Virág
Virág Benedek
csak az erősítő és lelkesítő példaadás volt.
Virág
Virág Benedek
és nem
Berzsenyi
Berzsenyi Dániel
!
Virág
Virág Benedek
a felriasztó, a nagy kezdő, a téma-láttató.
Berzsenyi
Berzsenyi Dániel
a szólamot fokozó, a hangékesítő és a belső forma-teremtő.
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Virág
Virág Benedek
nak csak adatgyűjtő kedvéről beszél s egy benne még némán felhalmozott történelmi anyagról. Pedig ekkor már történelmi drámák tervei rajzanak lelkében, s képzelete az ősi időkről kezdi felszaggatni a feledés éjszakáját. Úgy látszik több jelentőséget tulajdonított az éppen ekkor megindult Aurorának. Lehet, hogy pap-barátai, talán éppen Teslér László, aki eddig is ellátta olvasmányokkal, hívta fel rá a figyelmét. A Tudományos Gyűjtemény régi csapáson haladt. Az Aurora valami újat sejtetett. Talán Virág Benedek vágyait valósítja meg: „Kél a szerentsés hajnal! örüljetek!” Próbaképpen beküldi – egy levél kíséretében – két költeményét: a Toldit és a Juhász és a Bojtárt.
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
levele nincs meg. De
Kisfaludy
Kisfaludy Károly
válaszából, mely a levélről, mint
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
„szerény indulatja” tanújáról beszél, sejthetjük, hogy mennyire lelkének „kinyomata” volt annak minden szava. A két költemény helyett másik két verset küldött be: A völgyi lakos és A szánakodóhoz s ezekkel lépett fel az Aurorában, 1824-ben.