Teslér László Vörösmarty Mihályhoz
Vörösmarty Mihály Úrnak
n
Teslér László szíves idvezletét.Jegyzet
Teslér…Teslér László. (Lásd az előző levél jegyzetét.)
[szerkesztői feloldás]
Kéménd
1823. január
Ha, mint
Kazinczy
hozzám, hozzád is úgy fogok
ezután szollani ’s visszont megkivánni e’ szabad ez egyenes szollást, remélnem lehet,
hogy e’ bátor közelítésemet visszonozni, nem pediglen balul venni fogod.
Kazinczy Ferenc
Édes örömmel voltam mindenkor társoságodban, mert beszédünk csak a’
Haza, csak a’ Litteratura volt. Ha örömmel láthatnám kelni mind ezeket, ha dicsőn le
fizethetnénk mi is adónkat! – Lépjünk és próbáljunk – Fogadd igy el jobbomat, mellyet
néked is tisztelő barátsággal nyujtok, feleljünk meg el-rendeltetésünknek, legyünk
szoros barátok a’ Haza az Ész ’s a’ Szív dolgában, ’s legyünk azok a’ sírig ’s tul azon.
Szilágyidat újra el olvastam
n
’s ismét újra tetszett, csakhogy Jegyzet
Szilágyidat újra elolvastam…
Vörösmarty
nak Szilágyi a’ világosi várban című drámai monológja. Úgy
látszik, Vörösmarty Mihály
Vörösmarty
ebből készült drámát
írni, s erre vonatkozólag adott neki Vörösmarty Mihály
Teslér
tanácsot. A töredékét kiadta
Halász Gábor: Vörösmarty Mihály ismeretlen
drámái. ItK 1937. 405–7. l. (Lásd
Mosonyi József: Az ifjú Vörösmarty. Bp.
1943. 52–3. l.)Teslér László
Dayká
nak mondásaDayka Gábor
n
,,a’ Tövisek és Virágokban” még reá
illik. – Minden nagynak eleje, kicsin. Tartsd Te ezt magadnak azért a’ későbbi
időkre, ha Sophocles
Philoktetjével egyszer meg ismerkedhetel ’s ekkor egy lelkes Drámát
csapj belőle. Addig is, hogy csak egy kis Ideád lehessen e’ plánum felől, itt küldöm
Herder Munkájinak hatodik DarabjátJegyzet
Daykának mondása…Dayka Gábor
Kazinczy
Dayka Gáborral bíráltatta meg Kazinczy Ferenc
Kisfaludy S.
Hymfyjét: „Tűzbe felét!” Itt alkalmazott értelme: Kisfaludy Sándor
Vörösmarty
nak is át kell
rostálnia itt-ott lagyon terjedelmes drámáját. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Vörösmarty Mihály
Teslér
előtt a Salamon
első kidolgozása állott.Teslér László
n
. Ebben
találsz egy Philoktetest, de nem a’ Sophoclesét,
hanem valamiben hasonlót hozzá, nem azt a’ szerencsétlen ’s a’ Lemnusban
igazságtalanul hátra hagyatott Hőst, melly Darabban Sophocles
Jegyzet
itt küldöm Herder Munkájinak hatodik Darabját…Az említett kötet Herder Minden Munkái bécsi kiadásának: Herders Säemmtliche Werke. Wien. 1805–1820. VI. kötete. Itt van
Herder
drámai töredéke: a
Philoktetes. 127–40. l., és drámai költeménye: az
Eloise. 149–284. l. (Lásd
Pukánszky Béla: Herder hazánkban. Német
Philologiai Dolgozatok. XXIII. Bp. 1918. 65–66. l.) –
Herder, Johann Gottfried
Herder János Gottfrid
(1744–1803) A XVIII. századi Németország egyik legnagyobb jelentőségű gondolkozója és
irodalmi egyénisége. Stimmen der Völker című népdalgyűjteményével
szinte felfedezte a népköltészetet, s megindította a nemzeti költészet folyamatát.
Ő hívta fel a figyelmet Herder, Johann Gottfried
Shakespeare
-ra és Ossián-ra.Shkespeare, William
n
Achillesnek emberségét, ’s
Ulysszesz ravaszságát tünteti fel. – E’ küldött könyvemben másképen is szép Darabokra
foghatsz akadhatni; itt leled Abailardot is, és Heloisszéjét igazi ’s valódi
charakterökben, majd későbben életjöket is oda adom Fessler’
RománjábanJegyzet
Sophokles(495/7–406) Görög tragédiairó. A periklesi görög kultúrának legkiválóbb képviselője. – Philoktetes című tragédiájában Philoktetes görög hős mondáját dolgozta fel. Benne a Lemnos szigetén méltatlanul elhagyott, majd fölmagasztalt hősnek alakját örökítette meg. A görögök Tróját csak Heraklesnek Philoktetes-nél levő ijával tudták elfoglalni.
n
.
Jegyzet
Fessler’ Románjában…Abälard und Heloise. Berlin 1806.
„Széphalom, eggy óra
Ujhelyhez
; gyönyörű sétálás szép
időben, szekeren rossz útja van. Igy esik, hogy én ide többére gyalog jövök.
Feleségem ma délelőtt béjöve hozzám, ’s gyalog, és egyedül. Eggy paraszt asszony
össze akadt vele, ’s beszédbe eredének. A’ paraszt asszony tudni akará, mi dolga itt,
’s Sátoraljaújhely
Sophie
Török Sophie
n
azt felelé, hogy férje magát elverbuválta. – „Emberek vagyunk ’s ha azok vagyunk legjobbak vagyunk.” Más
ezt nem értené, te megfogod ’s érzeni fogod, melly boldog vagyok, feleségemnek
elhervadása után is. Ő 44 dik esztendejében van: én a’ 64 ben. –”
Jegyzet
Török Sophie…Kazinczy Ferenc felesége. Gróf Török Lajosnak,
Kazinczy
egykori hivatalfőnökének
legidősebb leánya. Korának egyik legjobb nevelésű és legműveltebb nője. A magyar
nyelven kívül beszélt franciául, németül és szlovákul. Jószívű, mélyérzésű és
eszményi gondolkodású lélek volt. Esküvőjük 1804. november
11-én, d. e. 12 órakor volt Nagy-Kázmérban. (
KazLev III. 211., 254. –
Sz.: Kazinczy Ferenc nősülése. Figyelő
(Szerk. Szana Tamás.) 1873. III. 47. sz. –
Váczy János: Kazinczy és kora. Bp. 1915.
I. k. 579–80.)Kazinczy Ferenc