Vörösmarty Mihály Stettner
n
Györgyhöz
Börzsöny. 29 Septemb. 1824.
Jegyzet
Stettner…
Stettner
– 1848 óta Stettner György
Zádor
– Stettner György
György
, írói álnéven: Stettner György
Fenyéri
(1799–1866) Ügyvéd, majd a Thököly- és Bohus-család
jogtanácsosa. 1832 —48-ig a pápai
kollégiumban a jogtudomány tanára. Az Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.
Kúriai bíró, műfordító és író. Majdnem minden korabeli lapnak munkatársa. Az
Aurora-kör lelkes tagja. Stettner György
Vörösmarty
nak és Vörösmarty Mihály
Deák
nak tisztelt és szeretett
barátja. Irodalomtörténetet is akart írni (Lásd Világos
December 1jén 1825. írt
levelét Deák Ferenc
Vörösmarty
hoz.), s ehhez
gyűjtött anyagot. Tervéről lemondott, s anyagát átadta Vörösmarty Mihály
Toldy
nak, akivel így szerkesztette
együtt a Handbuch der ungrischen Poesie-t. (1828) – Mint egykori pápai tanáráról így emlékezik meg Balogh Gábor, Balogh Jenőnek, a MTA néhai
főtitkárának édesatyja, kéziratban fennmaradt
Visszaemlékezéseiben: „Tanárom a nagy hírű és tudományú, de
zárkózott, rideg természetű Toldy Ferenc
Zádor (Stettner) György
volt,
Deák Ferencnek is kedves barátja… a magyar Curián is
kitűnő jogtudós, kinek gyenge tanítványa alig volt s ezek is játszva tettek
ügyvédi vizsgát Pesten.”
Balogh Gábor
1848–49-es honvédtiszt, majd devecseri
ügyvéd volt. (A kéziratban fennmaradt Visszaemlékezések-et
Balogh Jenő fiának Balogh Ferencnek szívességéből használtuk.)Stettner György
Olly bizodalommal, hogy már Dukában van
n
, meginditom oda levelemet; fogadja el,
bizonyságáúl azon barátságnak, mellyen én különösen örvendek, ’s hogy tartós legyen,
szívemből ohajtom.
Jegyzet
Dukában van…Duka község, Zala megyében, Stettner György szülőhelye.
Igértem, hogy a’ mennyire lehetséges munkáim’ tisztázását előveszem; még
csak annyiról tudósíthatom Barátom Uramat, hogy Zalán’ futását már
leirtam egész négy, vagy öt ívig, melly még hátra vagyon. Kont is
készülget lassanként
n
; de
Zsigmond’ tisztázását el kell halasztanom.
Jegyzet
Kont is készülget lassanként…Kont A bujdosók első feldolgozása.
Fábián
UratFábián Gábor
n
, ha együtt vannak, tisztelem különösen, ’s egyszersmind kérem, hogy a’ minek
leginkább ő volt indítójaJegyzet
Fábián Gábor (1795–1877) Ügyvéd, a Bohus-család jogtanácsosa Aradon, műfordító, az Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja. Részt vett a 48 politikai küzdelmeiben s a kiegyezés után következő évek mozgalmaiban is.FábiánUrat…Fábián Gábor
Vörösmarty
bizalmas barátja.
Mint műfordító jeles:
Hafiz 1824.,
Ossián’ munkái. 3 darab. 36 rézmetszéssel. Csinosan kötve.
Budán, 1833. Fordít a Frithiof-mondából.
(Koszorú 1828.) – Lefordítja Tocqueville Alexis híres művét:
A demokrácia Amerikában. I–IV. 1841–43. – Cicero leveleit (I–VII. 1861–4.) és Lucretiust is (1871) ő ülteti át
magyarra. (
Jancsó Benedek: Fábián Gábor élete.
Arad 1885.)
Vörösmarty Mihály
Vörösmarty
előbb Vörösmarty Mihály
Fábián
nal ismerkedett meg. Ő már
korábbi leveleiben említette Fábián Gábor
Vörösmarty
t Vörösmarty Mihály
Stettner
nek, aki az
Aurora
1824 alapján figyelt fel az ifjú költőre. (Lásd MTA
Ki-ban Stettner György
Stettner
levelei Stettner György
Fábián
hoz.) Fábián Gábor
Stettner
először 1823. dec. 3. írt levelében említi Stettner György
Vörösmarty
t Vörösmarty Mihály
Fábián
nak. (Lásd
Vty Akad. Kiad. I. 580.) 1824 május–júliusában ismerkedhettek össze személyesen. Fábián Gábor
Stettner
már 1824. júniusában részletesen ír Stettner György
Kazinczy
nak Kazinczy Ferenc
Vörösmarty
ról, s a
Zalánról. (Lásd
Vty Akad. Kiad. IV.
A Zalán fogadtatása című fejezet. 342–379.)
Vörösmarty Mihály
n
, tegyen róla Barátom Urammal együtt itéletet, mellyet szivesen
vennéJegyzet
Aminek leginkább ő volt indítója…
Vörösmarty
a levélben közölt
„kezdeti versezetet” a Zalán futása elé Fábián Gábor tanácsára írta. Az eposznak ugyanis – szerinte – nem volt
bevezetése.Vörösmarty Mihály
[törölt]
« m »k
, ha még itt Börzsönyben kezemhez,
jutna. (Én itt mintegy November 4
éig maradok) Megkészűlt tudniillik azon
Beszúrás
[törölt]
« elő »
Ebből állana. Talán némellyek feszelgőnek gondolhatják; de én
mindenestől így éreztem: elvárom Barátim’ válaszát, egyszersmind, ha már megvan,
Fáy
’ munkáiról ’s Aspasia’
recensiójáról örömest venném tudósításátFáy András
n
.
Jegyzet
Aspasia recensiójáról örömest venném tudósítását…
Vörösmarty
nagyon várta az
Aspasia recenzióját, mert ebben az 1824
júniusában megjelent évkönyvben látott napvilágot a Zalán futása első közzétett része: Káréi éneke a VI.
énekből.Vörösmarty Mihály
Egésségem van; mulatságom a’ foglalatosság, mellyre most mind kedvem,
mind üdőm elegendő. Reménylem Novemberben lesz szerencsém
barátom Uramhoz Pesten: addig is
Fábián
Barátommal együtt a’ rohanó
seregek istenének ajánlom
Fábián Gábor