Fábián
n
Gábor Vörösmarty Mihályhoz
Jegyzet
Fábián…Fábián Gábor (Lásd
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Stettner
hez Börzsöny
29 szeptemb. 1824. írt levelének
jegyzetét.)Stettner György
Világosvár
ott 9ik Ápril 1825.
Világos
E’ hónapnak első napjaiban véletlenűl érkezett kedves levele felette
megörvendeztetett, ’s egészszen meggyőzött Barátom Uramnak azon erántam való tiszta
hajlandóságáról, mellyre én eleitöl fogva bizakodva számoltam. De egyszersmind ujjra
megerősített azon régi hiedelmemben is, hogy a’ magunk szőrü barna embereknél csak
ugyan mindég elébb beszoktak ütni az efféle számolások, mint az amollyan szösz haju
és savó vérü apathicus uraknál. Köszönöm hogy ezen tanuságomat Barátom Uram is
megigazolta; hidje meg, többre becsülöm érette a’ lángfürtü Preheszkánál ’s egész
regementjénél; sőt többre becsülném magánál Arpád bátyánknál is, ha most is elébbeni
szőke fürtjeivel nyargalódzna Bodrog körül. De én sem vagyok ám roszszabb Edes
Barátom, haszinte a’ levélirásban meghagytam is magam’ előzni; mert bizonyossan én
adtam volna az Agét, ha a’ fejem felett öszvecsoportozott sokféle bajok az arra való
időt tőlem el nem rablották volna; ’s egyedül ennek tulajdonittsa Barátom, hogy egy
kicsit elkéstem. Már most; minekutánna a’ bajokbol nagyobb részént kitisztúltam, majd
megmutatom hogy ki vagyok! Igaz ugyan, hogy maholnap pantófli alá fogok kerülni
n
; de hisz ott is ember leszek én; annyival inkább még odáig
miért ne hetvenkedhetném? Ugy bizon! ad vocem: kapanyél! kitöl hallotta azt Barátom
hogy én nyakra főre házasodom? Akárki lett légyen az a’ hiradó, mondja meg néki Édes
Barátom, hogy becsületes egy ember; mert abban igazat mondott. Én magam, lemondván
minden elébbeni Stoicusságomrol, ezennel töredelmes szivvel és alázatos orczával
megvallom Barátom előtt, hogy: én bizon becsűletessen megevém a’ szurkot, – de úgy
megevém, hogy nincs az az erős hánytató, melly tőle valaha megszabadithasson. Hanem
hiszen szeretnék ám én annak a’ kutyafejü Cynicusnak a’ szemébe nézni, ’s Jegyzet
Maholnap pantofli alá fogok kerülni…Papucs alá kerülök, azaz megnősülök.
[hiány]
ám a’ bolond lelkét
akármellyik mereszkedő Stoicusnak is, a’ ki az én Fáni
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
n
m mellett a’ szurkot
édes örömest fel ne csemegézné. Lefestettem a’ képét ennek az Istennének – majd
megmutatom Barátomnak, ha felmegyek, ’s akkor szólljon osztán, ha tud. Pedig ott még
csak külső bájait fogja szemlélhetni; hát még a’ belsők! a lelkiek! ezeket nincs
Képiró a’ ki lerajzolhassa – már azoknak festésében megvallom, hogy paraszt ember
lennék magam is, hamindjárt minden tehettségemet reá áldoznám is. Magát a– legnagyobb
Szentségeket nevetve marczangolni tudó Irigységnek hódolni kell az én dicső
Fánimnak Isteni képe előtt – a’ minthogy volt már reá példám
is, – nem egy Irigyet találtam, ki e’ kép előtt elnémult, ’s imádására vetemedett.
Egy illyen csuda Szüznek idvezittő pantóflija alá kerülni, dicsősségemnek fogom
tartani; ’s ugyan csak egész szivvel lélekkel rajta is vagyok, hogy minél elébb
odakerülhessek. De fájdalom! környülállásim még egy darabig akadályoztatnak ezen
óhajtott boldogságomban. Hanem hiszem az Istent, hogy meglesz elébb utóbb; mert
külömben én az egész Világot agyon verem. Imádkozzon érettem Édes Jó Barátom
!!!!!!
Jegyzet
Fáni…Fábián Gábor menyasszonya, majd felesége, akitől azonban hamar elvált. (Lásd
Stettner
Stettner György
Vörösmarty
hoz Temesvárott, Július 29d 1825. írt levelének jegyzetét.)Vörösmarty Mihály
Már most az én csudámrol térek Barátom vélem közlött egypár csodáira.
Azon hogy Szombathelyi
n
irt, és engemis köszönteni el
nem felejtett, álmélkodtam ugyan: de még is megfogható előttem, mert hiszen tudja
Barátom hogy a’ Somogyi ember Jegyzet
Szombathelyi…Szombathelyi Antal (1802–1862) Békés megyei főjegyző és országgyűlési követ, az adó-mozgalom lelkes híve( Szinnyei XIII. 1051).
[hiány]
is neki vált utoljára – az ember hajlandó és fogható a’ jóra. Hanem a’ másik
csodán – a’ Komárom Megyei ostoba vén Notarászon el nem vész álmélkodásom míg élek.
Nevessek é rajta egyszersmind, vagy szitkozódjam? – magam sem tudom jó szerivel.
Talán nemis Komáromból jött az a’levél, hanem Antycirábol – a’ bolondok’ városábol? Szegény Collega! be sajnállom
őtet – majd imádkoztassunk érette; vagy küldjünk számára valamellyik Ujjságban
egy-kis agyvelő tisztítót. Szeretném, ha nyomorék szűköléseit addigis mig
felmehetnék, közölné vélem Barátom. Adja által [hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
Stettner
nek, majd az lekűldi – ő tudni
fogja a módját. Nékem most ide lent kellett maradnom az UraságomStettner György
n
betegsége alatt öszvecsoportozott hivatalos bajok miatt, ’s mikor mehetek fel, nem
tudom. A’ praenumaretio felöl itt jó reménységgel biztathatom Barátomat – majd ha
elvégzem, megírom, mire mehettem. – Írjon Barátom, gyakran és sokat, tudósíttson Jegyzet
Uraságom…Bohus János (Lásd
Fábián
Fábián Gábor
Vörösmarty
hoz Vörösmarty Mihály
O Arad
on 29ik April. 1825. írt levelének jegyzetét.)Arad
Csontos
Csontos István
n
rol is- osztán serkentse Jegyzet
Csontos István író, aradi ügyvéd. Művei: Ki-ki a maga Szerencséjének kovácsa. Kassa 1830. – Szép-nem ügyvédje, az asszonyi becset sértegető vádokok ellen. Kassa 1830. – (Hazai és Külföldi Tudósítások. 1830. I. 18.) – Még előbb, 1828-ban magyarra fordítja Smid Kristóf ifjúságot érdeklő irományait. Kassa. – ( Tud. Gyűjt. 1828. X. k.) – 1838-ban lefordítja Franklin próbatételeit. – Kéziratban fennmaradt egy verses kötete. (1828) – ( Márki Sándor: Arad szabad királyi város története. II. k. Arad 1895. 796. 805.)Csontos…Csontos István
Csontos
és Csontos István
Szombathelyi
Szombathelyi Antal
Deák
, Deák Ferenc
Stettner
és Stettner György
Vörösmarty
baráti köréhez
tartoztak.Vörösmarty Mihály
Stettner
t is az írásra, ő most nagyon
elrestült – talán csak nem várja, hogy Stettner György
Náray
Náray Antal
n
ként én is mégma hozzáfogjak az Épószhoz? Csókolom
Jegyzet
Náray Antal (1795–1870) ügyvéd, író. 1826-ban Aradon telepszik le, ahol barátjával, Fábián Gáborral, élénk részt vesz a megyei élet mozgalmaiban. ( Sz. J. IX. 814–5.) Költeményei az Aurorában és a Honderűben jelentek meg. Elbeszélő műve a Máré vára. Eredeti magyar román a magyar előidőkből. I–II. 1824.Náray…Náray Antal
Vörösmarty
gúnyos szatírával
fordult érzelgős iránya ellen.
(Kritikai Lapok IV. 1834. 163.)
„N. Ur Romjából keveset nyer Anya-nyelvünk tsinosodása” – írta
róla az Eugenius álnevű kritikus a
Tud. Gyűjt. IV. 96–107. l. ismertetésében.
Vörösmarty Mihály