Fábián
n
Gábor Vörösmarty Mihályhoz
Jegyzet
Fábián…Fábián Gábor (Lásd
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Stettner
hez 29 Septemb. 1824. írt levelének jegyzetét.)Stettner György
Ó Arad
on 28ik April. 1825.
Arad
Hozzám intézett második rendbéli levele tegnap érkeze kezemhez; előtte
pedig negyed nappal
Stettner
barátunk jelent meg nálam
személlyesen, Világosvári magánosságomban. E két egymást érő örvendetes kömyülállás
felette kedves érzésekkel töltötte ugyan meg az én szívemet: de, megbocsásson Kedves
Barátom, ha mind a’ mellett is jelenvaló levelemben a’ szokott nyájas hang helyett
szomorút fog észrevenni. Mert –– haj! egy darab időtől fogva setéttség és bú lepi
keblemet nekem is, és – nem tudom mikor jön, vagy jöhet é el valaha az óra, mellyben
számomra meg fog virradni! Egész helyeztetésem megbontakozott, ’s minden jövendőre
való kinézéseim olly rendetlen zürzavarba jöttek, hogy morális exsistentiám felöl
csak mátol fogva holnapig sem tudhatok bizonyossat; ’s ha a’ környülállások
szövevénnyéböl mellybe eszem, szivem egészszen belé keveredve vagyon,
következtetéseket húzni próbálok, inkább roszszat mint jót várhatok fejemre –
menekednem vagy soha nem lehet, vagy csak a’ magam feláldozásával. ’S mi az oka mind
ezeknek? Az én nem régiben született makacs szerelmem, mellytől földi
megelégedésemet, boldogságomat, ’s idvességemet reménylettem! Vaj! mit mondék? dehogy
ez az oka; hisz ugy vagyok meggyőzödve most is, hogy ez a’ szent indúlat fog engemet
utóbb is idvezitteni. Oka hát az én fenyegető veszélyemnek a’ mások’ gonoszsága, és
pedig főképpen azoké, kiktől idővel bizonyos szerencséket vártam, és a’ kiken szép
reményimnek nagyobb részét épitettem! Szerelmem csak alkalmatosságul szolgált arra,
hogy veszttemre a’ rejtekében pihentt Gonoszság elő keljen, ’s titkos hálóit ellenem
mindenfelé széllyel hányja. Sokba kerülne magamat ’s minden ellenem törő
környülállásokat ez úttal rendre leirni; azért halasztóm azt arra az időre, mikor
majd személlyesen lészen szerencsém Kedves Barátomhoz. Most tehát még csak ennyit
akarok kinyilatkoztatni, hogy: ez az egész vidék, a’ hová én kerültem, nem méltó egy
becsületes érzésű embert kebelébe fogadni és tartani; és én tellyes igyekezettel azon
vagyok, hogy innét minél elébb szabadulhassak, ’s oda a’ honnét eljöttem vissza
mehessek. Boldog az az ember, kinek ezt a’ Tartományt soha meglátni nem kellett!
Azért jó előre intem Barátomat, hogyha maholnap – mint sejtem – megkísértené valaki
az eránt, hogy jövendőbéli szerencséjét itten kezdeni próbálja: vigyázzon – és az
álnok kecsegtetéseknek ne engedjen. Inkább holttig ugy maradjon, mint van, hogysem
magát ezen pokolba buktassa – én irigylem sorsát Barátomnak, noha egykor annak terhei
ellen is eleget panaszolkodtam én is. – Stettner György
Stettner
ünk, fájdalom, hogy előbb ide
kerültStettner György
n
, mintsem véle utóbbi tapasztalásaimat
közölhettem volna; elmondtam néki is mindezeket, hogy tudja magát mihez
alkalmaztatni. Azomban még ő magát eddig le nem kötötte, ’s olly szándékkal van,
hogyha kivánsága szerént való kedvező kötést nem tehet, akkor ő is velem együtt
Pest felé fogja a rudat fordittani. – Mind ezekről ne
szólljon Barátom senkinek – majd ha a’ dolog megérik, akkor bátran beszéllhetünk.
Jegyzet
Stettner György Fábián Gábor előtt volt a Bohus-család uradalmi ügyésze Aradon.Stettnerünk ide került…Stettner György
A’ Praenumeratiórol
n
ennyit irhatok: Jegyzet
A Praenumeratióról…Tudniillik a Zalán futására. (Lásd
Klivényi
Klivényi Jakab
Vörösmarty
hoz Nádasd
Dec. 9. 824.
Vörösmarty Mihály
824 fölött vízszintes vonal
írt levelét.)Beszúrás
Vásárhelyi
Vásárhelyi János
n
még lejövetelem előtt
elrabolt Aradrol 10 praenumeransokat – ezek hát már sem
nálam, sem Jegyzet
Vásárhelyi János (1800–1843) Arad megye alispánja, főjegyzője, országgyűlési követe, majd ismét alispánja. Költeményeinek kézirata az aradi Lyceum Vásárhelyi-könyvtárában van. – ( Márki Sándor: Arad szabad királyi város története. II. 716., 797–8.)Vásárhelyi…Vásárhelyi János
Náraÿ
Náray Antal
n
nál
nem fogják a’ számot szaporittani. Nékem heten vagy nyolczan igérkeztek; Jegyzet
Náray Antal (LásdNáraÿ…Náray Antal
Fábián
Fábián Gábor
Vörösmarty
hoz Vörösmarty Mihály
Világosvár
ott 9Ik April. 1825. írt levelének jegyzetét.)Világos
Náraÿ
nak is egynehányan: de mikor ad
fractionem panisNáray Antal
n
jön a’ dolog, mindenik csak hallogatással elégitt ki kész pénz helyett. Én nem fogok
elmulatni semmit, hogy az igéretet adóssággá tévén, akárhogyis meg ne végyem.
Jegyzet
Ad fractionem panis…Kenyértörésre. Gaeca fides, nulla fides…: A görög adott szava nem számít. Exhibitióról szóló Testimoniale…: Az átvételről szóló elismervény.
A’ közlött Versezetnek nagyott nevettem, ’s alkalmasint eltaláltam
magamban mind tárgyát, mind Szerzőjét.
–
Csontos
Barátunk sorsán igen nagy
részvétellel sajnálkozom; denique ma is csak igaz marad az a’ régi mondás: Graeca fides nulla fides. Hogy levelére nem feleltem, az az
oka, mert nem tudtam küldendő válaszomat hova utasittani. Ha szállása helyét tudtomra
adándja: örömmel fogom tellyesitteni, a’ mit elmulattam; mert én őtet igazán
tisztelem és szeretem.
Csontos István
Az Idéző levél körül tett fáradozását Kedves Barátomnak felette köszönöm
’s egyszersmind ujjra kérem, hogy az Exhibitióról szólló Testimoniálist
Bohus
Bohus János
n
által hozzám annak idejében
megküldeni el ne felejtse.
Jegyzet
Bohus János (? –1883) Arad megyei földbirtokos. Birtoka Világoson volt. A megye életében jelentős politikai szerepet töltött be. 1838–49-ig. Arad főispánja, 1847-ben országgyűlési követe, 1861-ben ismét főispánja. 1823-ban vette nőül Szögyény Antóniát. 1845-ben, mint tag, részt vett a Pesti Kör politikai mozgalmaiban. 1848-ban és 1849-benBohus…Bohus János
Bohus
aradi háza és világosi kúriája
nagy események tanúi és színhelyei voltak. Amikor Kossuth Lajos
1849. aug. 1-én a kormánnyal Aradra érkezik, családja Bohuséknál, Világoson szállt meg. Bohusék aradi házában lakott Horváth Mihály. Bohus János
Görgei
törzskarával, Görgei Artúr
Csányi
és Csányi László
Duschek
miniszterekkel a világosi
kastély vendégei voltak. Duschek Ferenc
Görgei
itt, az ebédlőtől jobbra eső
szobában fogadta Frobov orosz tábornokot és tárgyalt vele. A
világosi Bohus-kastélyban egymást sírva átölelve, búcsúzott el Görgei Artúr
Görgei
alvezéreitől s indultak el
együtt augusztus 13-án Szőllős felé, Rüdigerhez. (
Márki Sándor: Arad szabad királyi város
története. II. 551. 591., 597, 598. –
Varga Ottó: Vértanúk albuma. 99. –
Lásd Görgei Artúr
Bohus
feleségének Bohus János
Bohus
hoz 1855.
nov. 23. írt levelének jegyzetét.)Bohus János
Most
Stettner
rel Aradon mulatok; megmutattam néki a’ Fánimat;
majd maga megfogja mondani, mint van véle megelégedve; mert ezzel a’ postával ő is
fog irni Barátomnak.
Stettner György