Vörösmarty Mihály Stettner
n
Györgyhöz
Pest. 9a Maii
1825
Jegyzet
Stettner…Stettner György. (Lásd az előbbi levél jegyzetét.)
A’ mint maga is igen helyesen nevezte el, első rövid, ’s másik száraz
levelére én egy vizeset küldök, áldásúl a’ pattogó husu oláh leányokkal bövelkedő
tájnak, ha ott is olly kevés eső volt, mint erre. De hogy egészen dévajnak ne
tartson, most egy igen igen tudós értekezést irok, minden vizesség’ föltételének
ellenére is.
Felső Magyarországi Minerva megjelent
n
, mellynek külsejét, mivel nem igen értek hozzá, elmellőzöm, de belsejét,
mivel ahhoz még kevesebbet értek, sőt épen azért is, recenseálom.
Jegyzet
Felső Magyarországi Minerva megjelent…
Vörösmarty
a
FMOM 1825. I., II., III.
számaiban megjelent cikkeket nem időrendi sorrendben közli, hanem emlékezetből:
Fáy András: Mire szántam a’ fiamat? Egy
bohózat., A.: Az Izlésről., Gr. Vörösmarty Mihály
D. J.
: Az
életvermekről., Kazinczy Ferenc: A’
Nyelv, az Irás’ feltalálása; a’ Magyar Nyelv’ Bölcsője ’s legrégibb
Maradványaink. – Melczer Jakab: Guthi
Országh Mihály Magyar-Országi Nádor Képe., Dessewffy József
Fenyéry Gyula
(= Stettner György): Epedés.
P. Stettner György
Thewrewk Jósef
:
Heszperhez., Eggy magyar Énekesné képszobra
alá., Koszorú.
Kovacsóczy Mihály: Gyengeség. –
Hébe. Zsebkönyv. Rec. Thewrewk József
Kazinczy
., Aurora Hazai
Almanach. (Csak a művekről szól, szerzőiket nem említi: P.)
Kazinczy Ferenc
Az egész munka a’ T. Gyűjt, egyes darabjainál minden
esetre többet ér. Több középszerű dicséretet érdemlő részek vannak benne; de tündöklő
egy sincs.
ollyan nagy vitéznek
tartották őtet, hogy Nesztornak mondanák… E’ biz épen annyi,
mintha azt mondanák, hogy Krisztus’ katonája. Általában
Minerva igen középszerű munka. Nagy részént fordítás; ez, és a’
szárazság, fő hibái; vagy én vagyok nagyon unalmas olvasó. Vannak benne némellyek,
mellyeket nem olvashattam, ezekről valamint a’ fordítottak tartalmáról hallgatok; de
a’ nyelvről mondhatom, hogy az az egészben, némelly igen csúf ujításokat, ’s
szerkesztéseket kivévén, nem erőltetett. inkább lelketlenedő énekét illy élhetetlenűl
végezi:
Fáy
nak egy rövid bohózatja elmés darab,
legalább nagy tapasztalási belátást mutat. Az Izlésről egy
névtelennek, az Életvermekről
Fáy András
Dezsőfi
nek helyes értekezéseik
vannak. Dessewffy József
Kazinczy
is Kazinczy Ferenc
[törölt]
« is »ir
; de nagyon meglátszik rajta öregsége. A’ latiatuc-ot hozza
elő egy helyen; de ezek mind nem ujságok. Beszúrás
Melczer
Melczer Jakab
Gúthi
Guthi Országh Mihály
[törölt]
« ország »Ország
Nádor’ életét irja; de nem Cornelius ékes tollával, hanem némelly czikornyákkal, és egy helyen
Beszúrás
[törölt]
« ….. »[törölt]
« A »azt
mondja, Beszúrás
[törölt]
« tudni illik »Fenyéri Gyulá
tól egy van benne az
epedés, melly csendes ének; de nem izetlen; a’ többi versetek Stettner György
[!]
részént
nyomorultak, részént sületlenek. [sic!]
Thewrewk
Thewrewk József
n
egész a’ vérizzadásig
epigrammáz, ’s Jegyzet
P. Thewrewk József (1793–1870) Ügyvéd, író. Pályája kezdeténThewrewk…Thewrewk József
Kovacsóczy
val együtt Kovacsóczy Mihály
Kazinczy
kedveltje. Ő ajánlja
mindkettőjüket a Hébe munkatársaiul. Amikor Kazinczy Ferenc
Bajza
Az epigramma theoriájában őt is
megbírálta, akkor az Aurora-kör ellen fordult szatirikus munkáiban:
Tíz csapás, 1830. –
Beretválkozó tükör. 1833. –
Velenczei szappanpor az új magyarok számára. 1834. – Bajza József
Vörösmarty
igen éles xeniákat írt
ellene. (Lásd
ÖM 1884–85. VIII. 366. –
Vty Akad. Kiad. II. 469–71.)Vörösmarty Mihály
Kovacsoczy
egy igen szépen, ’s
lelkesen kezdett, de mindKovacsóczy Mihály
[törölt]
« íg »Kazinczy
Hébét … recensealja. Gondolhatni, a’ hol kevés jó van, ’s még is sokat
dicsérnek, – rosz iránynyal mennek; de ennél egy terhesebb recensio is van
AurórárólKazinczy Ferenc
n
: Horvát Endre levelét tagról tagra megdicsérik, ’s majd félig leirják.
Tihamért röviden említik, ’s egy két hibát kijegyezvén tovább
mennek. A’ Mohácsi Elegiát lelkesen dicsérik. Hunyady
vitézeit, ha jól emlékezem, és Szilágyit (Jegyzet
P. recensiója az Auroráról…(Lásd még Vty Akad. Kiad. I. K. 648. 673.)
Berzsenyi
től) említetlen hagyják. A’
Recensens Berzsenyi Dániel
[törölt]
« ….. »Vörösmarty
Uramról azt mondja: A’ fellegek szintúgy (!) dörgés nélkűl
végződnek felette lebegő, ’s könnyen hangzó versekben. És: „a’ tünődőből az, utolsó strophát megtartottam: Hasztalan! még csendes a’
hab.” Szintúgy nyeltem a’ száraz kortyokat.
Vörösmarty Mihály
Két levelét váltottam ki: egyikét (mellyet
engedelmével el is olvastam) ’s a’ másikat
Fábián
tól Fábián Gábor
[törölt]
« az »Fehérvár
ról.
Székesfehérvár
Szombathely
Szombathelyi Antal
n
itt volt egy nap, épen itt érte Jegyzet
Szombathelyi Antal (LásdSzombathelyi…Szombathelyi Antal
Fábián
Fábián Gábor
Vörösmarty
hoz Vörösmarty Mihály
Világosvár
ott 9ik Ápril. 1825. írt levelének jegyzetét.)Világos
Deák
ot; jól mulattunk. Deák Ferenc
Deák
vagy három hétig volt itt, ’s csak
tegnap előtt ment el, sokat voltunk együtt, ’s az udő igen kedvem szerént telt el. Deák Ferenc
Deák
tiszteli Barátomat Deák Ferenc
Fábián
nal egyrütt. Bátyja’
RegéitFábián Gábor
n
egészen rám bizta, hogy
Censorhoz adván megtartsam, mig Jegyzet
Bátyja’ Regéit…(Lásd
Stettner
Stettner György
Vörösmarty
hoz Vörösmarty Mihály
Ó-Arad
on, Április
29d. 1825. írt levelének jegyzetét.)
Arad
Sándor
…: Kisfaludy Sándor.Kisfaludy Sándor
[törölt]
« róla »felőle
vég határozást tehet. Erről ezután bővebben, most csak
azt jegyzem meg, hogy tartalmBeszúrás
[törölt]
« a »o
k igen derék, verseik könnyen folyók, ’s nem lelketlenek; de Beszúrás
Sándor
elragadó tüzét, erejét, nem
találom bennök. Majd kiirok belőlök ha üdőm lesz.
Kisfaludy Sándor
Verseghy
fordítását a’
Metamorphosisokból most nyomtatjákVerseghy Ferenc
n
, mintegy 30–40 darabot.
Olvastam belőle egynek kezdetét, igen hatalmas.
Jegyzet
Verseghyfordítását a Metamorphosisokból most nyomatják…Verseghy Ferenc
Verseghy
Verseghy Ferenc
Ovidius
Metamorphoses-ének lefordítására Sághy Ferencnek, az egyetemi nyomda igazgatójának kérésére vállalkozott.
Hexameterben, fordított s munkájához, amelyet jegyzetekkel is ellátott, német
forrásokat használt. Az első könyvet egészen lefordította, a másodikból több, mint
a felét. Az így csonkán maradt fordítást átküldte Naso, Publius Ovidius
Sághy
nak azzal, hogyha majd lesz
ideje, befejezi munkáját. Azonban ezt nem végezte el. Fordítása így is jelent meg:
Sághy Ferenc: Verseghy Ferencz maradványai és
élete. Budánn. 1825. Publius Ovidius Naso Formaváltozásai
Magyar Hexametrumokban. – P. Ovidius Naso’ Formaváltozásainak
Első Könyve. XX szakasz. 13–78. l. – Második Könyve.
XII szakasz. 79–116. l. – Fordítását Sághy Ferencnek ajánlotta: „Vegye… az Úr e’ munkámnak első zsengéjét nem csak
úgy, mint nemes szivű literatori kertészkedésének foganattyát, hanem egyszersmind
úgy is, mint háladatos tiszteletemnek, mellyel az Urhoz viseltetek, fennmaradó
zálogát.” – Ajánlás. XV. l. (Lásd még:
Császár Elemér: Verseghy Ferencz élete és
művei. Bp. 1903. 362.)Sághy Ferenc
Igy biz’ édes kis barátom, csak elbötűzöm a’ napot; de most Isten áldja
meg, csókolom
Lilá
stólThaly Júlia
n
Jegyzet
Lilástól…Thaly Júlia
Lila
, Thaly Júlia, Stettner György menyasszonya, majd
felesége. (Lásd Thaly Júlia
Stettner
Stettner György
Vörösmarty
hoz Vörösmarty Mihály
Ó-Arad
on, Április
29d. 1825. írt levelének jegyzetét.)Arad