Fábián
n
Gábor – Vörösmarty Mihályhoz
Jegyzet
Fábián…Fábián Gábor (Lásd
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Stettner
hez Börzsöny
29 Septemb. 1824. írt levelének
jegyzetét.)Stettner György
Világosvár
ott 16ik
Máj. 1825.
Világos
Számomra ’s
Stettner
számára azonegy borítékba
zártt leveleit tegnap vevém; mellyekért, hogy én is, azoknak minden tekintetben
megfelelő válaszszal fizethessek: imé Barátom példájára magam is párosával irom a’
levelet. A’ Stettner György
Csontos
Csontos István
n
nak
szóllót ne sajnálja Barátom, minél elébb lehet, által adni, ha ugyan Ő még vagy
Illyriába, vagy Székelységi fészkébe Peströl el nem költözött.
Én is Jegyzet
Csontos István (LásdCsontos…Csontos István
Fábián
Fábián Gábor
Vörösmarty
hoz Vörösmarty Mihály
Világosvár
ott 9ik Ápril. 1825. írt levelének jegyzetét.)Világos
Stettner
ét a’ legelső alkalmatossággal
kézhez fogom szolgáltatni; ő, már elmult egy hete, miolta tőlem Kevermesre viszszament, hol Principálissát a’ tőle vett rendeléshez
képest bévárnia kelletik. Itt mulatott nálam két hétig; melly idő alatt eleget
ábrándoztunk, ’s okoskodtunk multtakrol, jelenvalókrol és különössen a’ Jövendőkröl,
mellyek valamint nékem, ugy néki is fájdalom! nagyon borongós arczulatban mutogatják
magokat. Mit ér okoskodni üres erszénynyel? Volnék csak a’ Fehérvári boltoslegény
bőriben, kit a’ minap egy Dominiummal ajándékoza meg a’ vak Szerencse: majd
megmutatnám, hogy ki az Úr, én e’? vagy a’ Jövendő? De ugy é, hogy nem szabad
káromkodni? – pedig már pennám hegyén kezdenek ismét lebegni az átkok! – nohát
gyerünk innét a’ Felső Magyar Országi Minervához. Nagy köszönettel
tartozom Kedves Barátomnak, hogy ezen ujjdonat ujj Dámának mivolta felöl nékem
némü-némü rajzolatot adott. Miolta megjelenését hallottam, nem szüntem meg mindenfelé
hajhászolódni utánna; kivált minekutánna egy valaki róla előttem mértéktelen
magasztalásokkal emlékezett. Ez a’ valaki Litteratornak tartja ugyan magát: de én
őtet annak nem tartván, beszédjén meg nem nyúgodhattam, ’s magam óhajtottam volna
megtenni a’ birálást. Hanem már most, minekutánna Barátom szájjábol hallom az
itéletet, egészszen megnyugszom, ’s tudom, hányat ütött hát az óra. A’ vélem közlött
gyalázatos grammaticállások ugyan nékem nem nagy örömet szereznek; valamint ellenben
az, hogy benne a’ nyelv átalljában nem erőltetett egy kis vigasztalásomra szolgál. De
a’ mellett boszszonkodom még is, hogy denique ez az ujj szülemény is megint csak
mindennapiság; – miért nem tudnak már nálunk egyszer valami több mint mindennapit
mutatni? Én még csak ollyan Magyar Folyóirást sem ismerek, mint az Erdélyi
Muzeum
Stettner György
n
–
pedig a’ Németben hányat látunk ennél jobbat. – Hallom, hogy valami
Zsebtükröt is árulnakJegyzet
Erdélyi Muzeum…Döbrentei Gábor alapította, fennállott: 1814–1818. Első kritikai és esztétikai folyóiratunk volt, amely „a közönség hidegsége” miatt korán megszűnt. „Mindamellett nagy és huzamos volt e derék organum hatása azon magasb míveltségre irányzott törekvés által, melyet kiválólag képviselt.” ( Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története. Bp. 1878.4 243.)
n
! hát ez Édes Barátom micsoda portéka? lehet é belőle becsületes
magyar embernek borotválkozni? Ólcsó árra ugyan nem sokat igér felőle: de hisz ebből
még sem lehet következést húzni, mert a’ pénz kevés, ’s még kevesebb, a’ ki azt
magyar könyvért örömest kiadja. – Deák Antal regéiJegyzet
Valami Zsebtükröt is árulnak…Balla Károly Zsebtükör. Versek. Pest 1825. A Tud. Gyűjt. ezt írta róla: „Tsupa apró tsipkelődéseket foglal magában ’s tele vagyon könnyü Magyar humorral, a’ nélkül azonban, hogy az illendőséget megsértené.” (1825. VI.) – Balla Károly (1792–1873) Pest megyei várkapitány. Szépirodalmi, politikai, mezőgazdasági, természettudományi és meteorológiai cikkeket írt. Tagja volt a MTA-nak. ( Sz. J. I. 427–8.) – (Lásd
Vörösmarty
nak Pest
2. Januarius 1826.
Vörösmarty Mihály
Stettner
hez írt levelét s
jegyzetét. – Stettner György
Stettner
nek Stettner György
Vörösmarty
hoz Pest
Nov. 22d. 1830. írt
levelét.)Vörösmarty Mihály
n
nek
nagyon örülök, ha csak annyi van is bennek, a’ mennyit rólok Barátom Jegyzet
Deák Antal Regéi…(Lásd
Stettner
Stettner György
Vörösmarty
hoz Vörösmarty Mihály
Ó-Arad
on, Április’
24d. 1825. írt levelének jegyzetét.)Arad
Stettner
nek irt; mert abból sejthetem,
hogy bizonyossan többet fognak érni a’ boldogtalan SzöszVár
Stettner György
n
nál. – Hát Barátom maga miben töri a’ fejét ez idő szerént; dramatizál é? vagy
epizál? vagy lyrát penget? Boldog ember, kit az elélhetés csömör aggságai nem
bántván, a’ Muzsáknak áldozhatik! Nékem ez egyetlenegy kedves passiómat mostani
öszvezavarodott környülállásim megakasztották – ’s nem tudom ha ezen veszteglő
tehetetlenségem nem fog é még ingyenbe esni! Ha ugy talál megtörténni: akkor nekem
ugyan befog fizetni a’ szerelmeskedést Sapienti pauca.
Jegyzet
Szöszvár…Szöszvár. Egy rege. Szerzette
Inántsi Pap Gábor
. Pesten.
1818. „…Magam akarom Olvasóimat előre figyelmeztessé tenni arra a’
külömbségre, a’ mi van Ináncsi Pap Gábor
Kisfaludy
Ur Regéi és az én
Regéim közt. Én a’ Kisfaludy Sándor
Kisfaludy
Ur munkájától
tüzeltetvén fel, úgv nézhetem azt mint napot, amelynek sugári midőn az én
képzelődésimre reá sütöttek, úgy támadt belőlük egy szivárvány – az én
Regéim.”
Ináncsi Pap Gábor
(1791–?), Kápolnásnyék. –
Főbb munkái:
Sappho. Szomorújáték. Kisfaludy Sándor
Grillparzer F.
után.
Székes Fehérvár. 1820. –
Történetek a’ mai időből. Sz. F. 1822. –
Imre vagy a’ királyi tekintet hatalma. Négy felvonásban. Sz.
F. 1830. (
Sz. J. X. 280.) – Prózai munkáira vonatkozólag lásd
Szinnyei Ferenc: Novella- és regényirodalmunk a
szabadságharcig. Bp. 1925. I–II. I. 101. – Sapienti pauca…, A bölcs kevés szóból is ért.
Grillparzer, Franz