Fábián
n
Gábor Vörösmarty Mihályhoz
Jegyzet
Fábián…Fábián Gábor. (Lásd az előbbi levél jegyzetét.)
Ó Arad
4ik Juni. 1825.
Arad
Stettner
nek irtam egyszer egy levelet,
mellynek eleibe mottóul ezt a’ kálamista ének-töredéket tettem: „Mennyböl jövök most
hozzátok, és imé nagy jó hirt mondok.” Csak egy szót kell változtatnom ezen mottóban,
t. i. jövök helyett irok-ot kell
tennem, ’s azonnal ennek a’ levelemnek is homlokára fog az illeni; mert – Édes
Barátom – jól ide hallgasson!! – én most az én mennyországomban – Fáni
Stettner György
n
mnak szobájában, az ő
szereível ’s az ő oldala mellett irom eme’ sorokat. Hogy minden elpanaszlott
boldogtalanságom mellett is, legalább most – ebben a’ napban, ebben az órában, vagy
ebben a’ szempillantásban boldog vagyok, azt ha nem mondom is, tudni fogja Barátom.
Ugy van! gaz ember legyen a’ nevem, ha én most a’ Chinai Császárral cserélnék. –
Egyébaránt – hogy én is ezen matériarol rövideden végezzek – Barátomként magam is
csak azt mondhatom, hogy Jövendőm mégis bizonytalan; de hiszem hogy az elválasztó óra
nálam is nem sokára itt fog teremni, melly az én lelkemet is vagy lenyomja, vagy –
felemeli.
Jegyzet
Fáni…Fábián Gábor menyasszonya.
Május 25
dikéről szólló levelében Kedves Barátomnak nagy örömmel vettem
a’ Zsebtükörröl közlött tudósitást; de még nagyobbal
Csabát
n
. Ez a’ hős hazugság Édes Barátom
nékem kimondhatatlanul tetszik, ’s nagyon óhajtom, hogy folytatását is egész végig
láthassam. A’ benne hangzó Ossiáni tónusbolJegyzet
Csabát…Teljes címe: Csaba utazása. A költemény azonban Tündérvölgy címen jelent meg az Aurora 1827. évfolyamában.
n
, mégha ponyván fogja is árultatni Barátom, ki fogja látni a’
kinek esze van, hogy ez egy ollyan embertől került, ki Apollónak és a’ Muzsáknak kedveltt Felkentjek. Nagyon szeretem az első
sorban azt a’ soloecismust is: „Kicsoda engemet fölkeltett
álmomból?” Azt mondja a’ Nagy MesterJegyzet
Ossiáni tónusból…(Lásd
Fábián
Fábián Gábor
Vörösmarty
hoz Vörösmarty Mihály
Világosvár
, Januar
1sö napján 1833. írt levelének
jegyzetét.)Világos
n
: „Nem botol a’ ki helyén tudva ’s akartva botol.”
Az igaz, hogy az illyes csinos botlások, ha ritkán történnek, nagyon kedvesek. – Azt
irja Barátom, hogy mikor ezt a’ versezetét készitette, semmit sem csinált, hanem csak
pauzált; az illyen pauzálás előttem ezereknek fejtörésig és körömszakadásig vitt
erőlködéseiknél becsessebb – csak igy pauzáljon Kedves Barátom tovább is, bizonyos
lehet benne, hogy heverve elfogja nyerni száz izzadók elől a’ koszorút!!! Bárcsak én
is ugy tudnék pauzálni! de fájdalom, az én helyheztetésem olly gyalázatos
tehetetlenségben tart most fogva engemet, hogy ez uttal sem valamit, sem semmit sem
tenni nem tudok. Mit mivelek hát, azt kérdi Barátom? Felelet: Szerelmeskedem,
ábrándozom, álmodozom. –
Jegyzet
A Nagy Mester…Kazinczy Ferenc. Az idézett sor (pentameter) a Soloecismus című epigramma második sora a Tövisek és Virágok-ból.
Szeretnék irni sokat: de gondolja meg Barátom, hol irok ’s bocsásson
meg, ha azt vallom, hogy többet – Isten Ugyseg… – nem tudok. Itt – a tűz közepében,
hol testem lelkem ég, szemem káprádzik, fűlem zúgg, kezem remeg; ’s azt sem tudom fi
vagyok é vagy lyány, lehet é tőlem várni egy becsületes levelet? Én azt mondom: alig;
’s szolgáljon annak bizonyságául ezen zavarék, a’ mivel ez úttal fárasztottam
Barátomat.