Vörösmarty Levelezés 1. kötet

Vörösmarty Mihály

Stettner György

hez Börzsöny 29. Septemb. 1824. írt levelének jegyzetét.)

György Vörösmarty Mihályhoz Temesvárott, Július 29d. 1825.

Édes Barátom!

Ezen levelem’ vételével teljesedni látod (ha mingyárt egy kicsinyt megkésve is) igéretemet. Elhallgatván utazásomnak többféle alkalmatlanságait hogy t. i. mingyárt első napon a’ záporban, a’ több napokon pedig az izzadttságban majd hogy el nem áztam, – hogy a’ Nagy Szent Miklósi határban (Torontál V-ben) eltévedvén, majd fél éjszakán bolyongtam a’ pusztákon, hogy az az átkozott Castrum doloris

Jegyzet

Castrum doloris…

Falusi szekér, amelynek ülése nem rugózott. Ezért felveszi az út minden megzökkentését s összerázza a rajta utazókat.

mellyen utaztam, ’s a’ mellyet tortúra helyett a’ legmegátalkodottabb gonosztévő számára is bizonyos vallató eszköz gyanánt bizvást mernék ajánlani, – ugy öszve kínzott hogy minden csontjaim zörögtek belé etc etc etc. azt kivánom legelősszer is említeni, a’ mi előtted gondolom a legérdeklőbb leend. A’ multt vasárnap ugyan is az az e’ folyó holnap 24d. Szegeden együtt ebédeltem

Maróthi

Maróthy István

nak testvér öccsével kit te Pesten kerestél ’s a’ kit én most, homlokáról és szeméről ismertem-meg. Kérdezősködtem tőle a’ báttya felől: de többet nem tudott ő is mint a’ mit mi már tudunk. Szüléjihez sem jutott a’ mi Keleti Vándorunk

Jegyzet

Keleti Vándorunk…

Maróthy István –

M. János

Maróthy János

és Lovászy Teréz fia. Született 1799-ben Szegeden. Tanulmányait Aradon és Pesten végzi. 1819-ben bölcseletdoktor, 1824-ben orvos. Megtanulja a német, görög, új görög, olasz, francia, angol, török, szerb, arab, perzsa, örmény, zend és pehlve nyelveket. A magyar nyelv és nemzet eredetének felkutatása utáni vágy viszi keletre. Tervéről kevesen tudnak. Ezek között van

Vörösmarty Mihály

, legkedvesebb barátja, akitől, amikor elbúcsúzik, Kisfaludy Sándor egyik művét kapja meg, hogy – ezt olvasgatván – el ne felejtsen magyarul, s aki ezt a verset írta bele könyvébe:

Vesszen el, a’ ki remeg küszöbén tulmenni: de éljen

A’ ki megyen, mig más ezreket álom ölel.

Menj te is el, könyvem; lelkem fele gondja veled megy;

Másik is elmegy majd, csak te tanyára találj.

Caspium, és te nagyobb tenger, légy addig is üdvöz,

Üdvöz légy kurguz, ’s Üzbeki drága vidék.

Úgy hiszem istenemet, téged meglát szemem egykor,

Vagy ha nem is, poromat, jó szelek arra viszik.

Most menj, a’ ki viszen, légy annak híve halálig,

És csak az adhasson vissza kezembe, ne más!

1824 augusztusában indul el hajón Belgrádba, s ott orvos. 1825 júliusában

Konstantinápoly

Isztambul

ba megy, ahol szintén mint orvos működik, 1833-ig. Ekkor

Szmirná

İzmir

ba, innen Kis-Ázsián át, 81-napi után, egy karavánnal

Tauris

Tabriz

ba tart. Itt perzsa szolgálatba lép, s mint a hérati expeditio orvosa bejárja az egész perzsa birodalmat, Afganisztánt, a Himalaja alatti Kábulig. Itt értesül

Kőrösi Csoma

Kőrösi Csoma Sándor

haláláról. A hérati erpeditionak befejeztével Khorasánon át a Káspi-tenger keleti és déli partja mentén tér vissza Teheránba, és itt a korona-örökös orvosa lesz. De nincs maradása. Haza akar jönni. 1840-ben visszaindul Perzsiából,

Eriván

Jereván

on át

Trebizonde

Trabzon

ba érkezik, s innen

Konstantinápoly

Isztambul

ba megy, hol mint a fővárosi katonaság orvosa működik. 1842. június 12-én, 18 évi távollét után hazajön Pestre, „hol régi barátjait fölkeresvén, Vörösmarty Mihálynak az emlék s nyelvgyakorlás végett adott könyvet, melyet mint ereklyét még a kandahári és kermándi pusztákon is magával hordozott, személyesen kezeibe visszaadta”. De nincsen nyugta. Pár hét múlva ismét visszamegy

Konstantinápoly

Isztambul

ba. 1844-ben édesanyja és bátyja látogatására ismét hazatér. Ekkor azonban már mutatkoznak rajta a sorvadás jelei. De a török főváros ismét visszavonzza. Innen 1845. június 20-án súlyos betegen jön haza és július 20-án meghal. (Társalkodó 1842. 21.–1848. 168.) Kéziratai az Akadémia birtokába kerültek. (

Vörösmarty Mihály

szövegét pontosan lásd Vty Akad. Kiad. I. 316. 696. Bucsu című vers jegyzeteit.) Gyulai Pál úgy tudta, hogy

Vörösmarty Mihály

Maróthy István

nak

Mikes

Mikes Kelemen

leveleit adta emlékül, s ennek egy tiszta lapjára írta versét. ( ÖM 1884–85. I. 379., VIII. 391.) Ezt az adatát

Gyulai

Gyulai Pál

Zádor

Stettner György

tól kapta, aki azonban itt tévedett. A Társalkodó 1848. 168. számának híradása az Akadémia 1848. május 1-i kisülésének

Toldy

Toldy Ferenc

tól közölt ismertetéséből való. Ezen az ülésen ugyanis, amelyen

Vörösmarty Mihály

elnökölt,

Toldy

Toldy Ferenc

tartott emlékbeszédet

Maróthy István

ról akkor, amikor hátramaradt kéziratai az Akadémiáé lettek. Amidőn tehát

Toldy

Toldy Ferenc

a Társalkodó 1848. 168. számában

Maróthy István

nak

Vörösmarty Mihály

tól ajándékozott könyv visszaadásáról beszélt, ez a könyv nem lehetett más, mint a Társalkodó 1842. 21. számában említett,

Vörösmarty Mihály

tól

Maróthy István

nak emlékül adott Kisfaludy-kötet.

nak azon egynél több levele, mellynek tartalmát a’ télen velünk

Náray

Náray Antal

Jegyzet

NárayNáray Antal …

Náray Antal. (Lásd

Fábián Gábor

Vörösmarty Mihály

hoz

Világosvár

Világos

ott 9^ik Ápril. 1825. írt levelének jegyzetét.)

közlötte. A’ fiúnak nagyon szivére kötöttem, hogy ha Pestre menend, felkeresésedet el ne mulassza. Én 25d- estve érkeztem ide, ’s az Uraságom

Jegyzet

Uraságom…

Tököli Péter (?–1844) – Csanádi alispán, majd főispán. 1819-ben vette meg Schwarzenberg Károlytól a temesi Blumenthalt. Vele kihalt a Tököly-család. – ( Márki Sándor: Arad szabad királyi város története II. K. 712–3.)

at szerencsére itt ben találtam, a’ kivel csak holnap megyek-ki Virág- vagy nekem igazábban Tövis-völgybe, mert az én számomra ottan sem terem egyéb mint a’ bánat’ bogácskórója ’s az epedés’ istenátkozta tüskéje. Különben az Uraság egy áldott jó Ur, ’s még eddig minden reményeimet igazolta. Tőle értettem hogy

Fábián Gábor

Fániját elvévén

Jegyzet

FábiánFábián Gábor Fániját elvevén…

Fábián Gábor 1825 júliusában vette el Bohus János egy rokonát, bár ő ellenezte. Házasságuk nem volt boldog. Már 1826-ban el is váltak. ( Jancsó Benedek: Fábián Gábor élete és művei. Arad 1885. 34–5.)

vele a’ multt héten utazott-fel Pestre, ’s ennél fogva hiszem hogy már eddig fogtad is látni az ő szép kis Feleségét, ’s megitélhetted hogy ezen praedicátumok micsoda módosítással illjenek reá. Szegény

Gábor

Fábián Gábor

’ sorsa különösen szívemen fekszik tudósíts kérlek minél előbb róla, hogy mik a’ czélzásai, kinézései ’s reményei. És ha levelem őtet még Pesten találná érni add- által mind neki mind nőjének is szíves csókomat. –

Azon csendes nyugalom, mellyet Pesten létemben valómon láthatál, csak az elmultt idves napok’ visszasugárzása, ’s takaró leple vala azon vésznek melly most belső világomat (szabad legyen gr.

Dessewffy

Dessewffy József

engedelmével így szóllnom) dúlja. Keblemnek szendergő viharjai nagyobb erőszakkal támadtak-fel, s szappan buborékként fújják-el reményeimet. Hátammegett fekszik minden boldogság, minden öröm, ’s tornyodzó kétségek szorongatják látkörömet. De-dabit Deus his quoque finem! vagy ha non dabit: Fata viam invenient

Jegyzet

Dabit Deus his quoque finem, vagy ha non dabit: Fata viam invenient

Az Ur ezeknek is véget vet. Vagy ha nem vet, akkor a végzet találja meg a megoldást.

. Az Antiumi agyas Istenné

Jegyzet

Az Antiumi agyas Istenné…

Fortuna, akinek Antiumban szentélye volt.

, ha akarná, egy okos húzással fazekából sok jó embereket boldogíthatna velem egyetemben! – Legyen már vége a’ Jeremiádnak! –

Irj sok ujságot, nyomtatják-e erősen Zalánt, az Aurórát,

Kisfaludy

Kisfaludy Sándor

regéjit ’sa’t.

Tek.

Fáy

Fáy András

Urat kérésem mellett emlékeztessd

Jegyzet

FayFáy András Urat emlékeztessd…

Stettner György

nagy kéziratgyűjtő volt. Irodalomtörténetet is akart írni. Ezért kért írói barátaitól kéziratokat.

a’ maga Életirása ’s

Kölcsey

Kölcsey Ferenc

versei – különösen a’ Rákos’ Nümphája eránt tett igéreteire, ’s ezeket irandó leveledben küldd-el, mellyet így czímezz:

S. Gy.

Stettner György

Magyar Országi Ügyvédnek. Temesvár a’ levél’ sarkára pedig ezt irdd: wird von der Post abgehohlt. Tek.

Kisfaludy

Kisfaludy Sándor

Fáy

Fáy András

, úgy

Csontos

Csontos István

Jegyzet

CsontosCsontos István …

Csontos István (Lásd

Fábián Gábor

Vörösmarty Mihály

hoz

Világosvár

Világos

ott 9^ik Ápril 1825. írt levelének jegyzetét).

Tretter

Tretter-Járy György

Paziazi

Paziazi Mihály

és

Szicher

Szicher József

Jegyzet

TretterTretter-Járy György , PaziaziPaziazi Mihály , SzicherSzicher József …

Tretter-Járy György, Paziazi Mihály, Szicher József. (Lásd

Stettner György

Vörösmarty Mihály

hoz

Világosvár

Világos

ott Április 26d. írt levelének jegyzetét.)

Uraknak (kinek kinek kivánsága szerint) jelentsd szíves tiszteletemet vagy baráti csókomat. Ki a’ midőn

Fábián Gábor

nal együtt ezerszer csókolnálak ’s nevendékeidet köszönteném maradok

szerető barátod

Stettner György

U. I. a’ mái Gyűlésben

Muslay

Muslay László

Jegyzet

MuslayMuslay László …

Muslay László 1820–25. Temes megye első alispánja volt.

első Al Ispán és

Császár

Császár Sándor

Jegyzet

CsászárCsászár Sándor …

Császár Sándor ugyanakkor a megye első alispánja.

Fő Jegyző Urak választattak Diaetai Követeknek. Nagyon kérlek, hogy az általam kijegyzett

Ghyczy Ignácz

Ghiczy Ignác

Jegyzet

Ghiczy Ignác…

A bábolnai királyi uradalom ügyésze.

Thaly Lajos

Jegyzet

Thaly Lajos…

(Lásd

Stettner György

Vörösmarty Mihály

hoz

Ó-Arad

Arad

on, Április’ 29d. 1825. írt levelének jegyzetét.)

Vidos Jósef

Vidos József

Jegyzet

Vidos József…

Vas vármegye aljegyzője.

és

Radó Karolína

Radó Carolina

Jegyzet

Radó (Szent Mártoni) CarolinaRadó Carolina …

Kisasszony Vas megyében.

, ugy a

Thaly Károl

Thaly Károly

Jegyzet

Thaly Károly…

Stettner György jövendő sógora. (Lásd

Stettner György

Vörösmarty Mihály

hoz Pest, Május’ 3^d. 1830. írt levelének jegyzetét).

által megküldött nevek is az előfizetők sorából ki ne hagyassanak

Jegyzet

Az általam kijegyzett… nevek… az előfizetők sorából ki ne hagyassanak…