Aranysárkány fejléc kép
 
Vörösmarty Mihály Stettner
n
Jegyzet
Stettner…
Stettner György (Lásd az előbbi levél jegvzetét).
Györgyhöz
Pest. nem tudom hányadik. 1825.
[szerkesztői feloldás]
Pest, 1825. november elején
 
  Kedves Barátom!  
  Most kaptam a’ Komornyik által
n
Jegyzet
A komornyik által…
A komornyik Bohus Jánosnak, akinek Stettner György volt a jogtanácsosa, alkalmazottja, akit Pestre küldtek, s akit
Stettner
Stettner György
felhasznált üzenetközvetítésre. (Lásd
Stettner
Stettner György
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
hoz Világos, Octóber 31d. 1825. írt levelét.)
leveledet, mellyből értem, hogy utolsó, ’s már innen Postára tett Válaszomat nem vetted. A’ mi abban nem volna meg, innen értsed: Én az iráshoz még nem foghattam, mindazáltal lesz egy kis közölni valóm; de azt máskorra. Minerváról csak azt tudom, hogy Eszterházy Nádor képe van előtte; Hébéről azt mondhatom, hogy sok haszontalanság, még több ízetlenség (tudod ez elkerülhetetlen ott, hol
Kovacsoczy
Kovacsóczy Mihály
és
Thewrewk
Thewrewk József
ir
n
Jegyzet
Hébéről… Hol
Kovacsoczy
Kovacsóczy Mihály
és
Thewrewk
Thewrewk József
ír…
Kovacsóczy
Kovacsóczy Mihály
versei: Mari. – Vadászdal. –
Thewrewk
Thewrewk József
cikkei: Mesék. – A művésznő (Vers). –
Fáy
Fáy András
: Két jó tanács. (Lásd Vty Akad. Kiad. II. 363. 468.)
) ’s csak igen kevés jó van benne.
Fáy
Fáy András
szokása szerént igen behátólag, helyesen,
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
lelkesen ír
n
Jegyzet
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
lelkesen ír…
Panasz. – Rákosnak Nymphájához. –
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
nak
Stettner
Stettner György
hez (Pest, 2. Aug. 1825.Pest, 27. Aug. 1825.) írt leveleiben és
Stettner
Stettner György
nek
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
hoz írt soraiban (Blumenthal, szept. 13. 1825.Világos, Deczember 18d 1825.;
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
Rákos Nymphájára ismételten visszatérő gúnyos célzások háttere az lehet, hogy a költemény mögött valami szerelmi élményt sejtettek. Ezt
Stettner
Stettner György
nyíltan ki is mondta: „Nagyon kíváncsi vagyok látni, hogy
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
az a’ nagy mester az ideálozásban, mennyire bírta a’ nem épen ideális képet, felmagasztalni.” (
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
hoz Világos, December 18d 1825. írt levelében.) – (Lásd
Stettner
Stettner György
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
hoz Világos, Január’ 13d 1826. írt levelének jegyzetét.)
. A’ Rákos Nümphája meg van: csak elragadtatott eszű embernek tetszhetik; a’ másikat jobb’ szeretem. Az Olasz Országi Utazások nem rosszak
n
Jegyzet
Az Olasz Országi Utazások nem rosszak…
Pap József El Rómából Nápolyba. (Kis Töredék Kéziratban Lévő Olasz Országi Utazásból.)
. Kevés részét nem olvastam, ’s talán nem veszteség.
Edvi
Edvi Illés Pál
nek
n
Jegyzet
Edvi
Edvi Illés Pál
nek…
„…mint a’ pöröly ver a’ szivem…” Edvi Illés Pál: Agaton’ hirdetőlevele a’ magyar leányokhoz. Hébe. 1826. 208. l. Edvi Illés Pál (1793–1871) Nevelő, majd Jénában tanul. Itt hallgatja
Herder
Johann Gottfried
t és Philipp Gablert. Hazajövén, Nagygeresden, Vanyolán, végül Nemes Dömölkön lelkész (1861–63). Az elsők egyike, aki nálunk
Herder
Johann Gottfried
hatása alatt ethnographiával és germanisztikával foglalkozott. (Lásd
Pukánszky
Pukánszky Béla
: Herder hazánkban. 39.) 1829-ben
Bowring
Bowring, John
angol nyelvű magyar antológiája számára átadta népdalgyűjteményét. Mint költő
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
iskolájához tartozott. A Hébe és a Tud. Gyűjt. munkatársa volt. Az Akadémia tagjai közé választotta. Munkái közül kiemelendők: A szent frigy. – Ékes házi oltár. 1832.Első oktatásra szolgáló kézikönyv. 1837. (A Marczibányi-díjjal jutalmazott munka.) – Keresztyén abécze. 1839. A latin nyelvtudomány elemei. 1840. ( Sz. J. II. 1208–1214.) – Összegyűjtött versei 1853-ban jelentek meg Edvi Illés Pál elszórt költészete címen testvére Edvi Illés Gyula gondozásában. (Lásd Vty Akad. Kiad. II. k. 517.)
„dobog szíve, mint a’ pőröly.” Temesd el szegényt, minek vesződnék az élettel tovább? Hogy szép leányom tetszik
n
Jegyzet
Szép leányom tetszik…
A szép leány. Aurora 1826. (Lásd Vty Akad. Kiad. I. 280. 710.)
, örülök. Tudod kit gondoltam, annak köszönhetek mindent. Eszem még most zavarban van; de nem sokára iráshoz fogok. Horvát István az újságokhoz függeszt egy ív értekezést a’ magyarok’ eredetéről
n
Jegyzet
Horvát István az ujságokhoz függeszt egy ív értekezést a magyarok eredetéről…
Horvát István könyve: Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történeteiből Kulcsár István újságja: a Hazai és Külföldi Tudósítások mellett ívenkint jelent meg. (Lásd Vass Bertalan: Horvát István életrajza. Bp., 1895. 350.)
. Szép nyomozás, és igazán az. Munkámat, a’ kik olvasták értelmes emberek, szeretik.  
  Hát te hogy’ vagy az Oláh tartományban? Lásd én lassanként bele szokom a’ jó kedv
[törölt]
«
[törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
»
»
b
Beszúrás
e mint a’ czigány’ szamara a’ nem evésbe, ki tudja, eldöglöm-e bele? Azt gondoltam, hogy majd sem ehetem, sem ihatom, pedig dehogy nem! Csak elfásúlok lassanként, ’s magam sem bánom, legalább faraghat a’ sors belőlem a’ mit akar, vagy bálványt, vagy bitót
[törölt]
« akasztófát »
. – Múlt levelemben valami álmot irtam a’ könnyen élhetesről; Ne nevess ki értte; tudod, a’ mit szeretne az ember, örömest hiszi. Mostani igámat csak ugyan nem húzom tovább, aztán csak lessétek el, mire tudok menni; de már elszánt vagyok, mind a’ rosszra, mind a’ rosszabbra.  
  Hallottál-e az Ország gyülésről valamit? Nem úgy-e? mert hiszen nagyon szegény tájék lehet az a’ tied, (de ne haragudjál) íme hallj tehát, és örülj vagy örvendezz a’ mint jobbnak gondolod:  
 
Nagy Pál
Felsőbüki Nagy Pál
n
Jegyzet
Felsőbüki Nagy Pál
(1777–1857) Ügyvéd. Részt vett az 1797., 1805., 1807. és az 1813. nemesi fölkelésben. 1807-ben Sopron országgyűlési követe. Lángoló beszédeket tart a jobbágyok sorsának javítása s a magyar nyelv és nemzetiség ügyében. Berzsenyi Dániel ódát ír hozzá. Az 1825-i diétán szintén mint Sopron követe jelenik meg. 1825. nov. 3-án tartja híres beszédét, amely azután
Széchenyi
Széchenyi István
re elhatározó befolyással volt. 1840 után visszavonult a közpályáról.
említette hosszas beszédében, hogy sem Académiánk sem tudós társaságunk, s ezen hátramaradásnak nem egyéb, mint a’ Magnasok’ hidegsége, oka. Erre Gr.
Szécsényi, György
Széchényi Ferenc
nek méltó fia
n
Jegyzet
Gróf
Széchenyi György
Széchényi Ferenc
nek méltó fia…
Széchenyi István atyja
Sz. Ferenc
Széchényi Ferenc
volt.
, azt mondotta, hogy ő csak az alkalmat várta, ’s az említett végre e
[törölt]
« »
gy
Beszúrás
esztendei jövedelmét (330.000 fr.) ajánlá, hozzá vetvén, hogy nőtelen létére addig baráti’ emberségéből is elél; Ezen nem
[törölt]
« é »
e
Beszúrás
s szivűséget megdicsérte, és kovette
[törölt]
« v »
V
Beszúrás
ay
Vay Ábrahám
n
Jegyzet
Vay
Vay Ábrahám
Vay Ábrahám gróf, borsodi követ.
20.000 frttal.
Károly
Károlyi György
n
Jegyzet
Károly
Károlyi György
Károlyi György gróf, főrendiházi tag. ( Szász Károly: Gróf Széchenyi István és az Akadémia megalapítása. Bp., 1880. Hajnóczi István: A M. Tud. Akadémia Törvénytárunkban. Akadémiai Értesítő. 1913. Viszota Gyula: Mi indította Széchenyit az Akadémia megalapítására? Uo. 1925. Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István naplói. III. k. Bp., 1932. LX–LXXV.) – A Magyar Tudós Társaság 1832. Névkönyve úgy jelzi, hogy Vay Ábrahám 8000, Károlyi György pedig 50 000 frt ajánlottak fel az Akadémia megalapítására. (34.)
25.000 fr ’s némelly föltételek alatt fele jövedelmével, úgy, hogy néhány
[törölt]
« úgy »
pillantat alatt 2,000,000-ra ment az ajánlás: E’ szerént városaink, törvényhatóságaink, minden, még az Uradalmi hivatalok is, Papjaink, katonáink, még korona Örökösünk is, magyarok tartoznának a’ hozandó törvény szerént lenni. – Adja Isten. Magyar érczekből magyar felirásu pénz veressék. – Melly igen üdeje, hogy ezt is előhozták!  
 
Kazinczy
Kazinczy Ferenc
nem volt itt sem Thaly
n
Jegyzet
Thaly
Nem lehet eldönteni,
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
kire gondol:
Károly
Thaly Károly
vagy
Lajos
Thaly Lajos
.
. Tán már nem is jőnek. Zalánból,
[törölt]
« »
noha
Beszúrás
csak három kell, minden esetre négyet küldök. Bundaért kimegyek, nem tudom, megküldhetem-e? Csókollak  
  igaz barátod  
 
Vörösmarty Mihál
Vörösmarty Mihály
.  
 

Megjegyzések:

A levél autográf; eredetije a MTA Ki-ban van: Vty Lev. Nyolcadrét, 4 l. A levélről hiányzik a keltezés. Tartalma azonban igen valószínűvé teszi, hogy
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
1825. nov. elején írhatta, mert
Széchenyi
Széchenyi István
történelmi nevezetességű föllépése az 1825. nov. 3. országgyűlésen történt.