Vörösmarty Mihály Stettner
n
Györgyhöz
Pest. nem tudom hányadik. 1825.
Jegyzet
Stettner…Stettner György (Lásd az előbbi levél jegvzetét).
[szerkesztői feloldás]
Pest, 1825. november
elején
Most kaptam a’ Komornyik által
n
leveledet, mellyből értem, hogy utolsó, ’s
már innen Postára tett Válaszomat nem vetted. A’ mi abban nem volna meg, innen
értsed: Én az iráshoz még nem foghattam, mindazáltal lesz egy kis közölni valóm; de
azt máskorra. Minerváról csak azt tudom, hogy Eszterházy Nádor képe van előtte; Hébéről azt mondhatom,
hogy sok haszontalanság, még több ízetlenség (tudod ez elkerülhetetlen ott, hol Jegyzet
A komornyik által…A komornyik Bohus Jánosnak, akinek Stettner György volt a jogtanácsosa, alkalmazottja, akit Pestre küldtek, s akit
Stettner
felhasznált
üzenetközvetítésre. (Lásd Stettner György
Stettner
Stettner György
Vörösmarty
hoz Világos, Octóber 31d.
1825. írt levelét.)Vörösmarty Mihály
Kovacsoczy
és Kovacsóczy Mihály
Thewrewk
irThewrewk József
n
) ’s csak igen kevés
jó van benne. Jegyzet
Hébéről… HolKovacsoczyésKovacsóczy MihályThewrewkír…Thewrewk József
Kovacsóczy
versei:
Mari. – Vadászdal. – Kovacsóczy Mihály
Thewrewk
cikkei:
Mesék. – A művésznő (Vers). – Thewrewk József
Fáy
: Két jó tanács. (Lásd
Vty Akad. Kiad. II. 363. 468.)Fáy András
Fáy
szokása szerént igen behátólag,
helyesen, Fáy András
Kölcsey
lelkesen írKölcsey Ferenc
n
. A’ Rákos Nümphája
meg van: csak elragadtatott eszű embernek tetszhetik; a’ másikat jobb’ szeretem. Az
Olasz Országi Utazások nem rosszakJegyzet
Panasz. – Rákosnak Nymphájához. –Kölcseylelkesen ír…Kölcsey Ferenc
Vörösmarty
nak Vörösmarty Mihály
Stettner
hez (Pest, 2. Aug. 1825. – Pest, 27. Aug. 1825.) írt leveleiben
és Stettner György
Stettner
nek Stettner György
Vörösmarty
hoz írt soraiban
(Blumenthal, szept. 13.
1825. – Világos, Deczember 18d 1825.; Vörösmarty Mihály
Kölcsey
Rákos Nymphájára ismételten visszatérő gúnyos célzások háttere az
lehet, hogy a költemény mögött valami szerelmi élményt sejtettek. Ezt Kölcsey Ferenc
Stettner
nyíltan ki is mondta:
„Nagyon kíváncsi vagyok látni, hogy Stettner György
Kölcsey
az a’ nagy mester az
ideálozásban, mennyire bírta a’ nem épen ideális képet, felmagasztalni.” (Kölcsey Ferenc
Vörösmarty
hoz Világos, December 18d
1825. írt levelében.) – (Lásd Vörösmarty Mihály
Stettner
Stettner György
Vörösmarty
hoz Világos, Január’ 13d
1826. írt levelének jegyzetét.)Vörösmarty Mihály
n
. Kevés részét nem olvastam, ’s talán nem veszteség. Jegyzet
Az Olasz Országi Utazások nem rosszak…Pap József El Rómából Nápolyba. (Kis Töredék Kéziratban Lévő Olasz Országi Utazásból.)
Edvi
nekEdvi Illés Pál
n
„dobog szíve, mint a’
pőröly.” Temesd el szegényt, minek vesződnék az élettel tovább? Hogy szép
leányom tetszikJegyzet
„…mint a’ pöröly ver a’ szivem…” Edvi Illés Pál: Agaton’ hirdetőlevele a’ magyar leányokhoz. Hébe. 1826. 208. l. – Edvi Illés Pál (1793–1871) Nevelő, majd Jénában tanul. Itt hallgatjaEdvinek…Edvi Illés Pál
Herder
t és Philipp Gablert. Hazajövén, Nagygeresden,
Vanyolán, végül Nemes Dömölkön
lelkész (1861–63). Az elsők egyike, aki nálunk Johann Gottfried
Herder
hatása alatt
ethnographiával és germanisztikával foglalkozott. (Lásd
Johann Gottfried
Pukánszky
: Herder
hazánkban. 39.) 1829-ben Pukánszky Béla
Bowring
angol nyelvű magyar
antológiája számára átadta népdalgyűjteményét. Mint költő Bowring, John
Kazinczy
iskolájához tartozott. A
Hébe és a Tud. Gyűjt. munkatársa volt. Az
Akadémia tagjai közé választotta. Munkái közül kiemelendők: A szent
frigy. –
Ékes házi oltár. 1832. – Első oktatásra szolgáló
kézikönyv. 1837. (A Marczibányi-díjjal jutalmazott munka.) –
Keresztyén abécze. 1839. –
A latin nyelvtudomány elemei. 1840. (
Sz. J. II. 1208–1214.) – Összegyűjtött versei 1853-ban jelentek meg Edvi Illés Pál elszórt
költészete címen testvére Edvi Illés Gyula
gondozásában. (Lásd
Vty Akad. Kiad. II. k. 517.)Kazinczy Ferenc
n
, örülök. Tudod kit
gondoltam, annak köszönhetek mindent. Eszem még most zavarban van; de nem sokára
iráshoz fogok. Horvát István az újságokhoz függeszt egy ív
értekezést a’ magyarok’ eredetérőlJegyzet
Szép leányom tetszik…A szép leány. Aurora 1826. (Lásd Vty Akad. Kiad. I. 280. 710.)
n
. Szép nyomozás, és igazán az. Munkámat, a’ kik
olvasták értelmes emberek, szeretik.
Jegyzet
Horvát István az ujságokhoz függeszt egy ív értekezést a magyarok eredetéről…Horvát István könyve: Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történeteiből Kulcsár István újságja: a Hazai és Külföldi Tudósítások mellett ívenkint jelent meg. (Lásd Vass Bertalan: Horvát István életrajza. Bp., 1895. 350.)
Hát te hogy’ vagy az Oláh tartományban? Lásd én lassanként bele szokom
a’ jó kedv
»
. – Múlt levelemben valami
álmot irtam a’ könnyen élhetesről; Ne nevess ki értte; tudod, a’ mit szeretne az
ember, örömest hiszi. Mostani igámat csak ugyan nem húzom tovább, aztán csak lessétek
el, mire tudok menni; de már elszánt vagyok, mind a’ rosszra, mind a’ rosszabbra.
[törölt]
«
[törölt]
«
[hiány]
»[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
b
e mint a’ czigány’ szamara a’ nem evésbe, ki tudja,
eldöglöm-e bele? Azt gondoltam, hogy majd sem ehetem, sem ihatom, pedig dehogy nem!
Csak elfásúlok lassanként, ’s magam sem bánom, legalább faraghat a’ sors belőlem a’
mit akar, vagy bálványt, vagy bitót Beszúrás
[törölt]
« akasztófát »
Hallottál-e az Ország gyülésről valamit? Nem úgy-e? mert hiszen nagyon
szegény tájék lehet az a’ tied, (de ne haragudjál) íme hallj tehát, és örülj vagy
örvendezz a’ mint jobbnak gondolod:
Nagy Pál
Felsőbüki Nagy Pál
n
említette hosszas beszédében, hogy sem Académiánk sem tudós társaságunk, s ezen
hátramaradásnak nem egyéb, mint a’ Magnasok’ hidegsége, oka. Erre Gr. Jegyzet
Felsőbüki Nagy Pál(1777–1857) Ügyvéd. Részt vett az 1797., 1805., 1807. és az 1813. nemesi fölkelésben. 1807-ben Sopron országgyűlési követe. Lángoló beszédeket tart a jobbágyok sorsának javítása s a magyar nyelv és nemzetiség ügyében. Berzsenyi Dániel ódát ír hozzá. Az 1825-i diétán szintén mint Sopron követe jelenik meg. 1825. nov. 3-án tartja híres beszédét, amely azután
Széchenyi
re elhatározó befolyással
volt. 1840 után visszavonult a közpályáról.Széchenyi István
Szécsényi, György
nek méltó fiaSzéchényi Ferenc
n
, azt
mondotta, hogy ő csak az alkalmat várta, ’s az említett végre eJegyzet
GrófSzéchenyi István atyjaSzéchenyi Györgynek méltó fia…Széchényi Ferenc
Sz. Ferenc
volt.Széchényi Ferenc
[törölt]
« … »gy
esztendei jövedelmét (330.000 fr.) ajánlá, hozzá vetvén,
hogy nőtelen létére addig baráti’ emberségéből is elél; Ezen nemBeszúrás
[törölt]
« é »e
s szivűséget megdicsérte, és kovette Beszúrás
[törölt]
« v »V
ayBeszúrás
Vay Ábrahám
n
20.000 frttal. Jegyzet
Vay Ábrahám gróf, borsodi követ.Vay…Vay Ábrahám
Károly
Károlyi György
n
25.000 fr ’s némelly föltételek
alatt fele jövedelmével, úgy, hogy néhány Jegyzet
Károlyi György gróf, főrendiházi tag. ( Szász Károly: Gróf Széchenyi István és az Akadémia megalapítása. Bp., 1880. – Hajnóczi István: A M. Tud. Akadémia Törvénytárunkban. Akadémiai Értesítő. 1913. – Viszota Gyula: Mi indította Széchenyit az Akadémia megalapítására? Uo. 1925. – Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István naplói. III. k. Bp., 1932. LX–LXXV.) – A Magyar Tudós Társaság 1832. Névkönyve úgy jelzi, hogy Vay Ábrahám 8000, Károlyi György pedig 50 000 frt ajánlottak fel az Akadémia megalapítására. (34.)Károly…Károlyi György
[törölt]
« úgy »Kazinczy
nem volt itt sem Thaly
Kazinczy Ferenc
n
. Tán már nem is jőnek.
Zalánból, Jegyzet
Thaly…Nem lehet eldönteni,
Vörösmarty
kire gondol: Vörösmarty Mihály
Károly
vagy Thaly Károly
Lajos
.Thaly Lajos
[törölt]
« … »noha
csak három kell, minden esetre négyet küldök. Bundaért
kimegyek, nem tudom, megküldhetem-e? Csókollak
Beszúrás