Vörösmarty Levelezés 1. kötet

Jegyzet

A Zsebkönyvet…

Igaz Sámuel Hébe. Zsebkönyv. 1821. – Róza és Kálmán. Elbeszélés. . – Jótettért Jutalom. Elbeszélés. Podmaniczky Lajos– Klauzál Imre (1799–1847) Első szépirodalmi műve után csak gazdaságtudományokkal foglalkozott. A növénytermelési kísérleti állomás gondolatának ő volt az első megvalósítója. ( Sz. J. VI. 479–81.) – Podmaniczky Lajos (1803–1872) író, zeneszerző. , , verseinek megzenésítője ( Sz. J. X. 1299.) Igaz Sámuel (1786–1826) Nevelő, majd lapszerkesztő. Kultsár István hatása alatt Bécsben megalapította a Hébe című almanachot, amely 1821-ben Zsebkönyv névvel indult meg, s 1823—1826-n mint Hébe élt tovább. Szerkesztői vállalkozás, író és közönség ritkán találkoznak össze oly lelkesedéssel és sikerrel, mint ahogy ez a Zsebkönyvnél történt. Egy hónap alatt elfogyott az első kiadás minden példánya, úgy, hogy újra kellett nyomatni. (Waldapfel József: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. 1780–1830. Bp. 1935. 270.) A magyar irodalom eddigi történetében erre még nem volt eset. Ezért írta nak: „Nemzeti öröm véteti most vélem a tollat. Most reggel könyvárosnál valék ’s nagy örömmel olvastam nálla a’ Bécsi magyar Zsebkönyv’ második kiadásának híradását. Oh Barátom! vélem együtt örűlly ! Csodálkozol ezen? – Ne csodálkozz, de csak hamar örömnek engedgy helyet szívedben. Bécsi Zsebkönyv egy drága, egy 6 fr 30 Xros könyv, ’s mellette kicsiny könyv és 20 Májtól Jún. 20-dikáig egészen, azaz 500 példány el-fogyot , ez csak ugyan a’ Magyar Áthénbe ritka, ’s csuda tünemény. Dehát mert elfogyott, Jún. 20-ig, Igaz Sámuel, annak szerencsés kiadója újonnan sajtó alá küldte ’s íme most már készül. Oh édes Barátom ! a’ Hazánk szépnéi már kezdenek magyarul olvasni; ha az illy drága Zsebkönyvek’ keletet találnak, nem lehet e reményleni, hogy nem sokára a’ magyar olvasás ’s vele a’ lelki műveltség hamar lépésekkel siessen! Egész elragadtatással danlok nkból (= Berzsenyi Dániel): (nak hetedhó 10-d 1821. – MTA Ki MIL 4 r. 144.) Igaz Sámuel Zsebkönyvéről megemlékezett a Tudományos Gyűjtemény is, amelyben P. Tr. J. T. így ismertette: „Igaz Ur mindent el követett, hogy az, ő Zsebkönyvét belsőjére és külsőjére nézve úgy elkészíthette, hogy a jövendőben megjelenendő Almanakoknak mint külső tsinosságára, mint belső velejére mustrául szolgálhatna.” (1821. XII. k. 100–3.) – Igen melegen ismertette folyóirata az Archív is: 1822. 23. Igaz Sámuel kitűnő korérzékelő képességgel vezette tól is nagyon szeretett folyóiratát, amellyel Kisfaludy Károly Auroráját megelőzte. De nagy kérdés, hogy az Aurorával később is Bécsből fenn tudta volna-e tartani a versenyt, és nak őt pártfogoló tekintélye jelentett volna-e számára annyit, mint amennyit szerzett az Aurorának az a tény, hogy vele indult meg a magyar irodalmi fejlődés új fejezete: a romanticizmus. Valahogy ezt éreztette a Tudományos Gyűjtemény is, amely Zsebkönyvével ugyanazon számban hozta hírül az Aurora megindulását: „Belső érdemre nézve is sok drága Almanakokat és Zseb-Könyveket felül múl, ’s … nem egy napi tünemény, hanem még számos esztendők múlva is meg fogja betsét tartani ’s olvasásra lesz érdemes.” (A Jelentést Thaisz András írta. – Uo. 91–94.)

Jegyzet

A vétek súlya…

Vétek súlya. Szomorú Játék Négy Felvonásban. élete és munkái. Magyarul kiadta Döbrentei Gábor. Ns Hunyad Vármegye Tábla Bírája. Kassán. Wigand Ottónál, 1821. Döbrentei Gábor: Külföldi Színjátékai. Első kötet. Német Játékszín. – Második kötet A Fösvény. 1821. – A vállalat négy kötetre volt tervezve, de csak kettő jelent meg belőle. Mind a két kötetet (= Thaisz András) ismertette a Tud. Gyűjt. 1821. V. 124–5. 1822. I. k. 135. – Müllner Adolf (1774—1816) Végzetdrámáiról híres német író. Egyik legismertebb darabja Die Schuld. 1821. ( Heinrich Gusztáv: A német végzet-dráma. Bp. 1917. 78–84.)

Jegyzet

Döbrentei Gábor

(1785–1851) Sok oldalú működést fejtett ki, mint költő, szerkesztő és műfordító. Kétségtelen érdemei: Az Erdélyi Múzeumnak, első irodalomtörténeti folyóiratunknak megalapítása s vezetése (1814–1818); drámai műfordításai, köztük Macbeth-jéé, megjelent Wigand Ottó kiadásában, Pesten 1830. gr Széchenyi Istvánnak ajánlva. (Lásd Híradás Shakespeare remekei felől Wigand Ottótól. Hazai és Külföldi Tudósítások 1830. I. 27.); de különösen a Régi magyar nyelvemléktár (I–IV. Buda 1838–46.) megindítása. Költészete jelentéktelen. Mint stiliszta erőltetett, mesterkélt és dagályos. Ő volt az Akadémia első „titoknoka”. Ebben az állásában azonban, ahová előkelő pártfogói révén jutott, nem tudta megállni a helyét. Fondorkodó természetével és merev felfogásával az Akadémiában éppen úgy, mint ezen kívül, nem értette meg az új irodalmi nemzedék irányát. így szereplése állandó támadásnak volt kitéve, amely különösen a Conversations Lexikon-pörben robbant ki ellene és társai részéről. (Lásd Toldy Ferenc: Gyászbeszéd Döbrentei felett az Akadémia 1851. május 26. öszves kisülésén. – Új Magyar Múzeum 1851. II. 43–7.)

Jegyzet

Torquato Tasso

(1544–1595). Megszabadított Jeruzsálem című eposzáról van szó.

Jegyzet

Stephi

Perczel István

t

Perczel Istvánt.

Jegyzet

Teslér László

Született 1794-ben, Bakócán, Baranya megyében. Atyja neve Tischler volt, ezt ő magyarosította meg. Pécsett, Szegeden és Pozsonyban végezte tanulmányait. 1817-ben szentelték pappá. Mint káplán működött Bonyhádon (1817. nov. 16.–1820. okt. 26.), Pincehelyen, Mária Kéménden, Dunaszekcsőn. Bonyhádon ismerkedett meg az itt nevelősködő val. 1826–30-ig plébános Dunaszekcsőn, 1830–49-ig Bükösdön. Kitűnő szónok volt. 1848-ban annyira fellelkesítette híveit, hogy öt faluból csapatot toborzott össze, és személyesen vezette őket a palánkai ütközetben. Ezért a szabadságharc leveretése után megfosztották plébániájától, és börtönbe vetették. Innen Scitovszkv János pécsi püspök közbenjárására kiszabadult ugyan, de plébániáját nem kapta többé vissza. Meghalt 1849-ben. többször megfordult nála. A plébánia ma is meglevő kályhája előtt sokat beszélgettek, vagy helesfai szőlőjében, a présház falára írogatták verseiket. nek igen szép könyvtára volt, ennek sorsa azonban ismeretlen. (Lásd Hajas Béla: Teslér (Tischler) László. ItK 1932. 86–9.) A pécsi püspöki levéltár 1367. és 2125/1849. sz. ügyiratai intézkednek hagyatékáról. Az elsőben visszaküldik könyvtárának jegyzékét Bükösdre, hogy onnét a piros kereszttel megjelölt könyveket a püspöki könyvtárba küldjék fel, a többi maradjon Bükösdön. A 2125/ 849-es irat mellett a felküldött könyvek jegyzéke: a latin teológiai és prédikációs művek közt bibliafordítása és prédikációi. Az 1918-as plébániai könyvtár összeírásban Bükösd felsorolás nélkül néhány padláson heverő rongált könyvet jelent. (Holl Béla szíves közléséből.–ről lásd Vty Akad. kiad. I. k. 624–626. l.)