Vörösmarty Mihály Stettner Györgyhöz

Vörösmarty Mihály Stettner

Jegyzet

Stettner…

Stettner György (Lásd az előző levél jegyzetét).

Györgyhöz Pest. 6 Jan. [törölt]
« December »
1826

A’ múlt Postával megígértem [törölt]
« hogy »
pótolékját előbbi hiányos levelemnek, vedd ezt most annak bizonyságáúl, hogy nem játszom szavammal, egyszersmind végy azokra is feleletet, mellyeket nem gondatlanságból, hanem inkább feledékenységből elhallgattam u. m. Kliót,

Juvenalis

Juvenalis, Decimus Junius

Jegyzet

Klio JuvenalisJuvenalis, Decimus Junius …

(Lásd

Stettner

Stettner György

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

hoz Világos, December 18^d. 1825. írt levelének jegyzetét).

fordítását nem olvastam: ezekről tehát nem itélhetek; Kisfaludy Sándor’ Színjátékiról pedig (mellyeket maga rendeléséből

Eggenberger

Eggenberger József

nél kaptam ajándékban) im ez itéletem

Jegyzet

Kisfaludy Sándor’ Szinjátékiról… im az itéletem…

Lásd Kisfaludy Károly felfogását: „

Sándor

Kisfaludy Sándor

Drámáit nem tudom szeretni – balul értett hazafiság van rajta – Kivált az emberszív örvényeiben, a képtelen cselekedten, az ízlés, a nemesebb lelki morál sértve vagyon. A buta Magyarnak, ki olvas és nem gondol, tetszhetik, a józan ész lehetetlen, hogy megnyugvást találjon olly érzéseken.” (Levele Bajza Józsefhez. Pesten, Marc. 19^dikén Év? MTA Ki MIL 4 r. 124.)

: Hogy épen semmi jó nem volna benne, nem mondhatom; de lehetetlen is, hogy egy különben remek költő egészen kivetkőzzék magából; azonban [törölt]
« de »
bizonyos az, hogy nem Drámára termett. Kettő van: Az emberi szív örvényei (szomorú játék) és Dardai ház (érzékeny játék) Mind a’ kettőben az igen messze vitt hazafiúskodás szinte nem jól esik a’ legbuzgóbb magyarnak is. Tudod, szent érzés az; de nem kell vásárra vinnünk, ’s uton út félen üvöltenünk; hanem csak ott, hol hathatósabb rugói, vagy nevezetesebb következései lehetnek. Ezen kivűl az egyenes szivűség egész a’ nevetségesig és büszkeségig van feszítve az elsőben, és a’ magyar névhez ragaszkodás a’ másikban, (tudnod kell, hogy az sem víg, hanem érzékeny játék) úgy annyira, hogy egy magyar nemes leányát egy magyar lelkű, nyelvű, öltözetű, termetű ifjúnak egyedül „Lamarine” franczia nevéért tagadja meg, mig végre kitudódik, hogy Tengerinek híják igazán sat. Az elsőben még az is hiba, hogy a’ characterek nincsenek megtarva. Marothy, egy híres vezér Nagy Lajos alatt, olasz országi harczában megszereti az olasz Millát, ’s tizennégy esztendei házas élet után, nem lévén gyermekük, Ilkát egy magyar leányt kezd szeretni, nem egy régi katonás szívvel, hanem egész mostani lágysággal. Utóbb, hogy felesége gyanúkkal üldözi, épen nem tesz titkot a’ dologból; mert ő, azt mondja, őszinte magyar ember! Sőt maga Ilka, midőn bátyjával meglátogatja Maróthyt, föltámad Milla ellen, (elragadtatott, büszke és fellengős érzéssel: a’ szerző szavai) hogy nem elégszik meg Marothy erejének, [törölt]
« éle »

és

Beszúrás

virágának elélésével. Egyszersmind tudtára adja, hogy ő nem testét, hanem csak lelket szereti ’S más több illyenek, nem egészen illyen nyilván ugyan; de még is érthetőn. – Íme ezek vélekedéseim, mellyeket te nem fogsz roszra magyarázni. Tisztelem, és nagyra becsülöm őt egyéb munkáiról; mert tagadhatatlanúl ő öntött lelket poësisunkba, ezen kivűl ajándékával is lekötött; de az igazságnak legtöbbel tartozom.

Verseghy

Verseghy Ferenc

’ maradványait olvastam jobbára. Te ki szép tehetségét ösmered, [törölt]
« nem fog »
könnyen elhiszed, ha fordítását általában kellemesnek, verseit pergőknek, és [törölt]
« …. »
hangzatosaknak mondom, ’s a’ magyarosítást ha nem legszorosabbnak is, mégis emlékezetembeli össze hasonlítással arra, hogy tetszhessék, elég hűnek tartom: ellenben untat itt ismét maga által egész csömörig emlegetett tiszta magyarsága

Jegyzet

Ellenben untat… tiszta magyarsága…

Verseghy különösen két munkájában: A Tiszta Magyarság. Pest 1805. – Neuverfasste Ungarische Sprachlehre. Pest 1805. támadta

Révay Miklós

Révai Miklós

történeti nyelvtudományi rendszerét. „Neki a nyelvemlékek haszontalanok, a rag jelentése játék, az ikes ragozás tót eredetű korcsa a nyelvnek.” ( Toldy Ferenc: A magyar nemzeti irodalom története. 171.)

, s az a’ megrögzött szándék, mellyel, mintha nyelvünknek eskütt ellensége volna, képtelen szabásait ügyekszik rá tolni. Nem látod ebben az iken végződő közrendűek helyes különbségét, hanem az eszek iszok embereknek borzasztó példájára ezt: „még én aluszok” a’ „míg én aluszom”-nak lágyabb, és változatosabb szép hangja helyett, versben. Világért sem találsz még prosájában is „dicsekedhetik”-et; hanem „dücse- kedhet”-et, udu-t, az odu helyett; könyű-t a’ könnyű helyett, és ezt talán poétái szabadságból; mert máshol könnyűt ír. Csupa mocskok ezek a’ különben szép munkában. Kiadója

Sághy

Sághy Ferenc

Jegyzet

Kiadója SághySághy Ferenc …

Sághy Ferenc, az egyetemi nyomda igazgatója.

Toldy

Sághy Ferenc

így jellemzi: „A lelketlen

Sághy

Sághy Ferenc

mesterkedései folytán (

Verseghy

Versgehy Ferenc

) az ország hivatalos grammatikusává fogadtatott, s az összes magyar birodalom iskoláiban behozandó nyelvtanok szerkesztésével megbizatott.” (I. m. 256.

Sághy

Sághy Ferenc

működését tárgyilagosan és teljes értékségében méltatja Waldapfel József: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. 171–3.)

, védelmezi zordon orthographiáját, kész vagyok hinni, hogy nem sokára így beszélünk: be ehetnék (én) ihatnék (én) ehetném, ihatnám helyett; – de én ugyan nem mind halálig – Közönségesen megegyezünk abban itt fenn, hogy egy országos, éles, teljes, erős critica kellene, ollyan embertől, a’ ki mind a’ nyelvet tökéletesen, mind a’ müvészség’ ágait különösen, és egyetemben értse, tudjon azoknak bírálásához, és szólni merjen. De hol van az a’

Lessing

Lessing, Gotthold Ephraim

, vagy ha van is, mikor jő fényre? Igazán mondod, hogy

Rajnis

Rájnis József

Kalauzza

Jegyzet

RajnisRájnis József Kalauzza…

Rájnis József: Magyar Helikonra Vezérlő Kalaúz. (1781.)

szerencsés ízléssel készűlt; de közönség[törölt]
« é »

Beszúrás

sen igaz az, hogy [törölt]
« minden »
régi iróink gondosabbak voltak a’ mostaniaknál, ’s mióta betű harczaik megszűntek, szegény nyelvünk csak Csáky’ szalmája.

Foglalatosságom Kont’ tisztogatása; egy Ossianos rövid Drámába is kaptam

Jegyzet

Egy Ossianos Drámába is kaptam…

Hábador.

; de még nincs vége: benne még a’ helyek’ nevei is költöttek. Igy kezdődik:

Horva.

Mint zordon öldöklő hadak

Csendes fenyérek’ halmain,

Úgy mentek által lelkemen

Az éj setétes álmai.

Oh Szende nem volnál-e itt,

Szűz égszemű leánya Kerzinek?

Hazudtak-e az álmok énnekem,

Vagy már valóban nem vagy itt?

Hallgass el akkor csalogány,

Ne zengj siralmas éneket.

Tud Horva is siralmas éneket,

Mert Kerzi’ gyöngye nincsen itt,

Szigetbe ment a’ tengerek’ fiához –

Kit látok a’ völgyön tévelygeni?

Nem Szende, a’ ki jő felém?

Ő az! de bú van arczain,

’S kisírt szemében fájdalom.

Oh égszemű leánya Kerzinek

Miért vagyon bú arczodon,

’S kisírt szemedben fájdalom? Sat.

Aligha végzem el; csak fele kész. Szeretnék egy nagyobba

[szerkesztői feloldás]

Később melléje beszúrva:

Eposba kezdeni, ’s már nagyon forrnak gondolatjaim. – Nagy házat nem nyertél velem együtt. Nem tudom irtam-e, hogy én is tettem rá. Igy most 15 forintunkkal kevesebb van. Nekem alig ha első, ’s utolsó próbam nem volt, most is [törölt]
« olly »

igen

Beszúrás

keveset számláltam reá; mert szinte érzem, hogy tőlem a’ világon semmi sem olly idegen, mint a’ szerencse; de hisz ebből nem is kellene olly hosszas beszédet tennem; mert hány ezerek vannak, a’ kik ezt mondhatják. – 94^ik szám nyerte meg, mellyet itt Pesten egy szegény magyar nemes váltott Offenheimernél. Hidd el, örűlök szerencséjének; [törölt]
« rokonunk »
mert legalább Bendeguczról rokonunk, ’s talán nem viszi ki a’ hazából pénzét.

Deák

Deák Ferenc

tól most kaptam levelet azon újsággal, hogy Szalában a’ szálában (ez az én elmésségem)

Hertelendi

Hertelendy Ferenc

Al-Ispány

Jegyzet

HertelendyHertelendy Ferenc Alispány…

Hertelendy Ferenc.

nak, mint állhatatos lelkű hazafinak, és Kisfaludy Sándornak, mint jó hazafinak, és jeles költőnek képe (a’ fölkelő nemesség cassájából [törölt]
« lelele fog »
) [törölt]
« lefestettvén »

lefestetvén

Beszúrás

föl fog függesztetni emlékezetűl. Diaetán újságot nem tudok, annyi bizonyos, hogy nehezen törtetnek a’ bajos úton. Adja Isten, hogy már egyszer haladjanak is.

Az igért újságot ím ide teszem. A’ Rákos Nympháját

Fábián

Fábián Gábor

’ leveléből fogod olvasni. Csókollak édes

Gyuri

Stettner György

m, s ohajtom, hogy minél előbb közttünk légy. Te talán azt tartod,

Bohus

Bohus János

Jegyzet