Teslér László Vörösmarty Mihályhoz
Szekcsőn Januar. 28d. 1826.
Sándor
nak a’
Grácziájit olvastam éppen Hymfijében hogy onnan a’
Fantáziához irandó Darabomra új tüzet kaphassak, pedig úgy is annyi volt a’ kálhámba,
hogy ajtót és ablakot nyitottam már, be tettem ismét ’s meg ki nyitottam, midőn
érkezett rég óhajtott leveled. Nem éreztem azután kálhám’ alkalmatlanságát, mert a’
tüz Téged ismét ölelhetni ’s soraidat olvashatni nagyobb volt bennem a’ kálháéinál.
Ölellek Barátom Kedves megint, ’s felejtve minden, minden, ’s kedvetlen leveleid
régen lángokba menttek már.
Kisfaludy Sándor
Tudd azt a’ Bölcsnek nincs kenyere; így vagyunk Te és én is. Csak
tengődünk de ez emel minket nagyobbra. Hogy kedvem majd mindentől meg szakadtt sírva
vallom néked. Hegedűm halgat, könyveim pusztúlnak, de csak a’ mellyeknek hasznokat
nem veszem ’s még is két ollyan almariom mint Bonyhádon
láttál kétszeresen tele van. Nem mondottam azért még le mindenröl. – Most egy két
kissebb Darabokkal bajlódom, ’s tíz napok mulva eggy Regét kezdek Hebe
számára, mellybe az
Ö-y
alatt kis darabocskáimat
olvashatodTeslér László
n
, ’s azután
DrámákbanJegyzet
Vezércsillagom. – A’ Rózsa. (Herder után.) – A’ Fürdés. (Herder után.) – (Hébe 1826.) Ugyanitt jelent meg tőle: Kazinczy Ferenczhez Episztola.Ö-yalatt kis darabocskáimat olvashatod…Teslér László
n
Jegyzet
S azután Drámákban…
Teslér
itt jelzett drámáiról nincs
tudomásunk. Lehet, hogy csak mint drámai témák foglalkoztatták képzeletét.Teslér László
Napoleon
t Aegyptusban, Egy
Idealist, Sz. Bonaparte, Napoléon
Örzsébet
et, Erzsébet
Martinovics
folytatását, ’s az én
legkedvesebb tárgyamat Corvin Jánost, ’s tbb.
Martinovics Ignác
Mint Te paedagogus úgy én most is csak káplán vagyok ’s bár viskódom
néha de nem zúgolódom a’ sors ellen. Dolgozásaimra a’ reggel ’s az estéli hat, hét
óra leg alkalmatosabb de ez utolsókat a’ Bésánok igen jók minden áldott nap a fiatal
özvegy Bárónénál kell a’ Tarokkal és Supézással töltenem. Ez tehát mostani életem
folyása kötelességeimen kivül. Te tanulj bele mesterségedbe, a’ nem utolsó kenyér, ’s
ha a’ mi vagyok nem volnék, akkor én is a’ volnék.
Kazinczy
utolsó levelében (Jan. 12d. 1826) ezt írja hozzám: „Hogy Litteratúránk a’
maga új díszét Kazinczy Ferenc
Vörösmarti
t neked köszönheti, eggy
barátjátol tudom, ki meg sem gyanítá, hogy Te és én egymást szeretjük”. S odébb:
„Melly örömöm lessz, ha Pestre menvén pöröm miatt Vörösmarty Mihály
Kisfaludi
t, Kisfaludy Károly
Bajzá
t, Bajza József
Vörösmarti
t szívemre szoríthatom.”
Készülj öt elfogadni. Várom ezen időrül való tudósítását, ’s akkor talán magam is
közttetek leszek.
Vörösmarty Mihály
Aurórában Rezeteikkel mint ezt
Zalánodat is a’ mit Tőled ajándekban szívesen veszek. Epicumjaid
többet érnek az
Kazinczi
nak is írtam ’s Ő ismét nékem
nem elégszem meg, László azonban Cserhalmon ugyan szép, a’ Rabló
szokatlansága által ragad bennünket arabsz lován, a’ lány szépen elveti karjait. A
Darab pedig ki mondhatatlan gyönyörrel érdekelt, meg látom Kazinczy Ferenc
[törölt]
« Tőled »Endré
éinélPázmándi Horvát Endre
n
.
Jegyzet
Epicumjaid többet érnek azEndrééinél…Pázmándi Horvát Endre
P. Horvát Endre
:
Zirc emlékezete. Budán 1814. –
Árpád. Pest 1831.
Pázmándi Horvát Endre
Kilián
Kilián György
n
minden Pesti vásárra kap tőlem 10, 15, 20 forintokat,
kérlek ezért Barátom, menj hozzá, ’s mond nékie hogy számára az 20 f. adósságom már
rég el van készítve ’s midőn ezt veendi készen tartsa már ezen könyveket: 1.,
Virág Benedek
Horacz Odái és Satirai; 2., Jegyzet
Kilián György (LásdKilián…Kilián György
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Egyed
hez Börzsöny, 26. Mart. 1822. írt
levelének jegyzetei).Egyed Antal
Kísfaludi Sándor
Kisfaludy Sándor
n
utolsó
munkája: A’ szív tévelygései és Darai ház 3.,
Die Albaneserin von Adolf Müllner
Jegyzet
Kisfaludy Sándor…A szív tévelygései…: Az embersziv örvényei. – Darai ház…: A Dárday-ház.
n
. –
Gyulát birom már ’s örűlök meg tiszteltetéseden. – Irtam Jegyzet
Die Albaneserin von Adolf Müllner…Megjelent 1820-ban.
Horvát
nak is hogy ha lehet küldje meg
Munkáját minthogy én az Ujságot nem tarthatom. Az egész munkájára bár mi szegény
vagyok 50 fkát igértem de ezt csak Néked mondom. Ha valahol megkaphatod az
Auróra első esztendejét vedd meg számomra, mert ezt még nem
bírom.
Horvát István
Máskor más dolgokrol most élj Barátom, légy szerencsés, ’s dolgozásaidra
vidám kedvet! Élj, élj csokollak
Sz. Miklossy
most nagyon el
halgatott; egy Darabomat közlöm itt véled a’ mit hozzá írtam.
Szentmiklóssy Alajos
Sz. Miklossy Kedves Tájjára
(Hebében van ez
n
)
Jegyzet
Hébében van ez…A’ kedves táj. P. Szent Miklóssy Alojz. Hébe 1824. –
Szent-Miklóssy Alajos
(Lásd Szentmiklóssy Alajos
Teslér
Teslér László
Vörösmarty
hoz Kéménd, Mártius’ utóján 1823. írt
levelének jegyzetét).Vörösmarty Mihály
Még egyre kérlek: menj el
Lichtl
Lichtl Károly
n
hez az Industrie Comptoirba ’s mond nékie cserébe ha oda adja nékem ezen két
Darabot, ugy mint: 6es Quartett von Mayseder, és 6es Polonoise von Mayseder in Quintett. tehát én akkor ezen
két Darabért fel küldöm nékie ezeket: nyomtatásban 1., 2tes
Concert von Rode, 2.) 3es und 4tes
Concert von Spohr. 3.) Kéziratban
Potpourri von Spohr 4.) Potpourri von Rosenthal. 5.)
Variation bríllant v. Rosenthal
Jegyzet
Lichtl KárolySoproni születésű pesti hangjegykereskedő és kiadó. Születésének és halálának éve ismeretlen. 1822-ben vette meg Riedl Józseftől a „Kunst und Industrie Comptoir”-t. Az akkor Pesten élt szerzők művei nála jelentek meg. Nyolcvannál több művet adott ki. Nagy gondot fordított kiadványainak külső csínjára. (Zenei Lexikon) Joseph Mayseder (1789–1863) – Hegedűművész. Bécsben élt. Már ifjúkorában tagja volt a híres Schuppenzigh-vonósnégyesnek. 1820-ban az udvari opera hangversenymestere. (Uo.) Pierre Rode (1774–1833) – Német származású francia zeneszerző és hegedűművész. Főként hegedű-műveket írt. (Járdányi Pál szíves közlése.) Ludwig Spohr (1784–1859) – 1805–7-ben Gothában koncertmester, 1812–16-ban Bécsben, 1817–21-ben Frankfurtban karmester, 1822-től Kasselben főzeneigazgató. (Zenei Lexikon)
n
. 6.) Rondo bríllant von Rosenthal in Quintett. és több más
apróbb Darabokat. Ha pedig ezen Darabokért nem akarna cserélni mond hogy még reá adom Jegyzet
Rózsavölgyi Márk (1787–1848) – Balassagyarmaton született. „Hegedű-virtuóz” és zeneszerző. A zene iránt korán felébredt a hajlama. „Nebst meinem Studium aber lernte ich auch von einem dortigen – inRosenthal…Rózsavölgyi Márk
Balássa Gyarmath
im Neograd
Comitat-Schulmeister (in meinem 8ten Jahre) die Music, zu
welcher ich grosze Neigung hatte, zur ungarischen Music hatte ich aber damals
schon eine besondere Vorliebe.” (
Kurze Biographie. 1834. szept. 24. – RK Ki: Szt XIV.
k. CXXXIII. sz.) 1824-ben mint veszprémi filharmóniai
társaság tagja, tűnt fel játékával. A megyegyűlés – mások szerint Bács vármegye
egy nagygyűlése – ekkor magyarosította meg nevét. Innen Pestre került a Nemzeti Szinházhoz. De nem volt nyugovása.
Végigjárta az ország nagyobb városait, különösen Baját
és Temesvárt kedvelte nagyon, s ezekben, egyedül,
minden kíséret nélkül mutatta be szerzeményeit: „Csárdásait, körmagyarjait s
ábrándjait.” Pesten 1846-ban
két cigány banda volt. Az egyik az övé, a másik pedig Balassagyarmat
Egressy
é. Mind a kettő jórészt a
viszályok miatt szétoszlott Bihari János bandájából
alakult. (
P 1846. 665.)
Egressy Béni
Rózsavölgyi
t pályája delelőjén
nagy népszerűség vette körül. A lapok magasztalással emlegették nevét. „Nemzeti
melódiánk egyik legderekabb szerzője” – írta róla a Honderű (1843. I.
11.). Rózsavölgyi Márk
Széchenyi
lapja, a
Jelenkor nemzeti jelentőséget látott működésében: „34 év óta
szakadatlan buzgósággal s ihlettel, lelkesedéssel műveli, nemesíti a magyar
zenét, s ez által egyszersmind nemzetiségünket megkedveltetni, terjeszteni és a
magyar zenét európai hírűvé tenni hathatósan segíté.” (1844. 44.)
Különösen sokra értékelte és nagyon kedvelte őt a Nemzeti Kör, amelyben sokszor
játszott, amelynek nem egy munkáját: „Köri Körmagyar”-ját ajánlotta s amely
éppen ezért „örökös vendég gyanánt sorozta tagjai köré”. (Regélő 1843.
II. 46.)
Öreg korában anyagi gondokkal küzdött, s már csak órák adásából
és adományokból élt. Ekkor a Kör, hogy segítsen sorsán, zeneműveit – összesen
200 eredeti „hangműve” volt – egy Nemzeti Zenetanár című
vállalatban akarta kiadni. Ezért kb. 60 helyre – javarészt olvasó egyleteknek –
küldött előfizetési felhívást, de csak 10 rendelés érkezett vissza. A Kör mégis
megindította a kiadást, és 1847-ig 6 füzetben 22
darabját jelentette meg. Kórházban, meglehetős elhagyatottságban halt meg. (
PH 1844. 22., 1847. 45., 1848. 5.,
6.) Összes műveit halála után fia. Rózsavölgyi Gyula és ennek társa, Grinzweil Norbert
adták ki. (
Breuer Ármin: Rózsavölgyi Márk. Hazánk
és Külföld 1869. 48. –
Vahot Imre: Emlékiratai. I–II. Bp.,
1880. II. 3–17.)
Széchenyi István
Mayseder
nek a’ szép nyomtatású Első
Concertjét. – Mindezen Darabok pedig még elég tiszták kivált a’ nyomtatások. Irj
ezekről kérlek minél előbb hogy Pesti vásárig tudjam magam mihez tartani. Akkor
BiztosomatMayseder, Joseph
n
hozzád is el küldöm a’
Zalánért. Élj addig is csókollak a’ lélekben.
Jegyzet
Biztosomat…Megbízottamat.