Deák Ferenc Vörösmarty Mihályhoz

Kedves Barátom!

Ime én nem várom, mig Levelemre választ kapok Tőled, hanem ezen kis üres időmet is a Néked írásra forditom, leg alább a’ gondtol farad’tt elme ki píheni addig magát, míg tollammal Véled petyegve minden agságot félre vetek, ’s Rólad, és egyedül barátságodrol gondolkodom. Mi lesz tárgya levelemnek, ne kérdezd, de ha csak fél annyira szereted ís Leveleimet, mint én a’ Tieidet ohajtom, ezen kérdés eszedbe sem juthat, és ha kérdezed ís, én azt előre meg nem mondhatom, czélja azomban az: hogy ennek írása alatt magamat mint-egy Tarsaságodban lenni képzelem, tudósitani kívánlak jó egésségemről, tudakozni a’ Tiednek miben létéröl, és sürgetni válaszodat.

E’ holnap’ 18 ^án

ZEgerszeg

Zalaegerszeg

en gyujtogatók által dél elötti 1 órakor nagy tűz támadott; már tiz nappal előbb fel volt ennek jövendölése írva a’ korcsma kapujára, és ezen irást magam ís láttam, de a’ lakósok azzal bíztaták magokat: hogy a’ ki gyujtogatni akar, az előre nem hirdeti napját gonosz szándéka’ tellyesítésének; annyit azomban még ís tettek: hogy éjjelenként számossabb őröket állitottak az uczczákra, de a’ gyujtogató ezeket úgy játszotta meg: hogy nappal vetett tüzet a’ városnak. – 130 ház égett el, ’s minthogy a’ Lakósok nagyobbára mezzei gazdák, minden gazdaságbéli épületek ezenkivül oda lettek. A’ döhösködő föl szél lehetetlenné tette a’ házakban lévő íngó vagyonok’ meg mentését, mert két óra alatt már az egész várost el borította tüzzel, a’ lakósok pedig a’ mezzőn voltak. – A’ Vármegyének két házát mellyeknek szomszédjaik porrá lettek, egyedül a’ rabok vígyázása és szorgalmatossága mentette meg, ezen kivül a’ le égett házak között [törölt]
« n »

l

Beszúrás

évő némelly cserép zsindelyes házak maradtak épségben; de a’ Templom is, noha teteje cseréppel, tornyai bágyoggal valónak [törölt]
« b »

f

Beszúrás

edve, egeszszen el égett, leg elsőben a’ Torony gyuladott meg, hihető az ablakon bé repült tüzes szalma által, a’ harangok mind a’ két Toronyban az órával együtt le olvadtak, és a’ Torony, le döltével, a Templom tetőt gyujtotta meg. –

Borzasztó volt látni (:én másnap mentem be:) a’ sok ínséggel, szükséggel küszködőt, soknak mestersége szerszamaiban élhetése egyetlen eszközei ís oda égtek; ’s az illyen írtózva nézett nyomorusággal fenyegető jövendőjébe, mert olly feketék voltak ki látásai, mint le égett házának üszkei, láttad volna csak a’ még akkor is füstölgő omladékok között melly soknak reményét is el temette, a’ kisértethez hasonló nyomorultakat támologni, nemellyeket közülök jajgatva [törölt]
« bömböl »
nem sirni hanem ordittani, másokat halgatva ugyan, de kétségbe eséssel küszködő lélekkel már ki-sirtt szemeiket el égett vagyonaik’ hamvára mereszteni, és rettentően mosolyogni; hallottad volna csak ezeknek a’ gyujtogató, sött talán a’ Mindenható ellen ís; hogy az a’ gonosz lelküt még szándéka’ tellyesítése elött halálra nem sujtotta nyilával; ki ökrendezett borzasztó átkaikat, mellyeket nem a’ fájdalom, hanem az ennél sokkal írtóztatóbb kétségbe esés sajtolt ki belőlök, meg rázkodva hagytad volna oda ezen síralom’ helyét, mint én, de könnyezve, és azon kívánsággal: hogy vajha [törölt]
« ó »

o

Beszúrás

Battyáni Ján s 15 milliomával bírnál. – Ehez járult a’ meg maradott házok’ bírtokossainak rettegése, kiket azon vak hír: hogy a’ város fent maradott részének, és több szomszéd faluknak ís el kel égni, szüntelen [törölt]
« rettegéssel »

félelemben

Beszúrás

tart. E’ holnap 24én

Kanísá

Nagykanizsa

n ís négy ház el égett, tegnap pedig

Kis Komárom

Zalakomár

ban volt tüz, de gondatlanságból eredett e? vagy gyujtogatásból? nem tudom. Némelly balgatagok [törölt]
« me »
azt költötték: hogy királyunk küldötte ki ezen gyujtogatókat, a’ magyar’ nyomorgatására, mert az ország öszve gyült rendjeivel meg nem egyezhet; sött a’ buták már Sodoma pusztítójátol, a’ kénköves essőtöl ís tartanak, [törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
»
mintha az Isten sok közöttünk el türt gonosz tévő által már nem eléggé büntetne bennünket vétkeinkért.

De miért töltelek Téged ís illy szomoru képekkel? híszen Néked ís, nékem ís a’ szánakozáson kivül csak azon fájdalmunk marad

n

Jegyzet

Néked, is, nékem is a’ szánakozáson kívül csak azon fájdalmunk marad meg…

(Lásd

Deák

Deák Ferenc

Kehidán, October 31. 1831.

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

hoz írt levelének jegyzetét).

fent végtére: hogy sem ezeken, sem más szenvedő ember társainkon nem segíthetünk úgy, mínt kivánnánk, és az azon való boszuság: hogy azok kik tehetnék ezt, a’ bőség özönében nem veszik észre mellettök szükölködő felebárátjákot,

[!]

[sic!]

vagy ha észre veszik ís, meg vetik azt, mert azt vélík: hogy önn érdemeik tették őket gazdaggá, a’ szegény pedig azért nyomorog, mert jobb sorsra nem érdemes; holott az egész külömbség gyakran csak onnan van: hogy fogantatások’ ídején a’ Méltóságos Ur, sött némellykor annak Inasa a’ Méltóságos Aszszont, nem a’ konyha szolgálót ölelte. Sokakkal pedig, kik magok szerzék gazdagságúkat, lelkem ísméretének csendességét nem örömest cserélném fel!

Elég tehát erröl, azt kivánom még ismételni, hogy írsz, nem írsz, noha jobb szeretném ha minél előbb, és minél többet írnál; mindenkor szeretni fog

igaz Barátod

Deák Ferkó

Deák Ferenc

.

Vörösmarty Levelezés 1. kötet

Megjegyzések: