Vörösmarty Levelezés 1. kötet

Jegyzet

Tratner

Trattner Mátyás

…

Pesten és Budán a század első felében nevezetesebb könyvkereskedők és kiadók voltak: Eggenberger József , 1809-ben vette át Weingandtól könyvkereskedését és kiadóvállalatát, mely ez idő tájt legnagyobb volt Pesten. Az írók igen szerették, mert nagyon becsületes ember volt, s szívesen vállalt előfizetési megbízásokat és bizományt is. Az Akadémia megbízott könyvárusa is volt. ( Kisülési jegyzőkönyv. 1837. II. ülés. március 20. 82. pont.) Kiss István pápai származású, majd Óbudán és Pesten letelepedett könyvkötő, aki a Bécsből ideszakadt Trattner Mátyás könyvkereskedő üzletét ennek sógorától, Pauer János Mihálytól vette meg. Nem volt hivatásos könyvkereskedő, de azért megengedték neki, hogy könyveket árusítson, sőt ki is adjon. Üzlete a piaristák rendházában volt. Halála (1805) után özvegye

József

Kiss József

nevű fiával vezette tovább régi helyén az üzletet. Másik fia:

István

Kiss István

szintén csak könyvkötő volt, de engedélyt kapott arra, hogy Kígyó-utcai üzletében könyvkereskedéssel is foglalkozzék, imádságos könyveket, kalendáriumokat s emlékkönyveket ki is adhasson. 1817-ben halt meg. Kiss József pedig 1822-ben hunyt el. Ekkor édesanyjuk Debrecenbe költözött, s mindkét üzlet megszűnt. Szubuly György könyvkereskedése a Kecskeméti utcában állott. Üzletét halála (1827) után a kassai Wigand Ottó vette meg. A Kilián-Testvérek Stachel József bécsi könyvkereskedő 1789-ben kapott engedélyt a helytartótanácstól könyvkereskedés alapítására. Ekkor egy könyvkereskedősegédet fogadott azonnal üzlettársul: Kilián Ádámot, s 1794-ben ráruházta üzletét. Ő pedig 1794-ben öccsét, öt vette maga mellé társul. A Kilián-testvérek üzlete főleg külföldi irodalmi művek terjesztésével szerzett érdemeket. De igazi jelentősége más téren volt. A német Mess-katalógusok mintájára 1798–1802-ig adták ki a magyar művekről tájékoztatást nyújtó katalógust: Allgemeines Verzeichniss der inländischen Bücher, amelyet Schedius Lajos egyetemi tanár szerkesztett. Ezzel a katalógussal kezdődött a magyar bibliográfia. Ugyanekkor egy másik könyvkereskedőnek: Landerer Mihálynak is volt ily nemű katalógusa: az 1798-ban megjelent vásári könyvtár, de ez csak kiadványait hozta s nem foglalta össze az egész magyar könyvkiadást. Kilián Ádám 1809-ben meghalt. Utána öccse, vezette az üzletet 1829-ben bekövetkezett haláláig. A Kilián-Testvérek üzletének kiágázása volt ifj. Kilián György könyvkereskedése, amely 1832-ben nyílt meg, s 1874-ig állott fenn. Nagynevű könyvkiadó volt. Kiadványai között voltak: a Kritikai Lapok, Bajza versei, Vörösmarty újabb munkái I–IV. 1840., minden munkái 10 kötetben, 1845–7. és főleg tankönyvek: 47-féle iskolakönyvet adott ki. Id. Leyrer József (1799—1850) A Kishíd-utcában volt könyvkereskedése és kölcsönkönyvtára. Csődbe jutása után fia vezette az üzletet, aki 1851-ben társul vette Lampel Róbertet, s 1852-ben az egész üzletet eladta neki. Az egyetemi nyomda n működött. Főhivatása a tankönyvek nyomtatása volt. A Trattner-cég alapítója Trattner Mátyás. Felvirágoztatója fia: (1789—1823). Ő volt az első igazi magyar könyvkiadó, aki „önnön nagy áldozatával is kész volt a Magyar Munkákkal a Hazát gazdagítani”. Saját költségén adta ki és tartotta fenn a Tudományos Gyűjteményt. Korai halála nagy csapás volt a magyar könyvnyomtatás ügyére. Halála után ismét atyja vette át a nyomdát. Trattner Mátyás élete utolsó évében vejét, Károlyi Istvánt vette maga mellé, aki Trattner Mátyás halála után, amelyet igen melegen méltató emlékezéssel gyászolt ( Tud. Gyűjt. 1828. II.), maga lett a nyomda vezetője. Kapzsi, zsugori, az írókat igen kihasználó ember hírében állott. Sikerült neki t egészen az ő kiadói érdekkörébe bevonni. Ő volt munkái első kiadója. Az Ezeregy Éjszaka fordítását is – tudta és beleegyezése nélkül, az ő neve kezdőbetűvel jelzetten – ő adta ki. Üzlete az Országút 531. sz. a. B. Orczy-házban volt. Hartleben Konrád (1803–1863) Mainzban született, és Bécsben tanult könyvkereskedőséget. 1802-ben megvásárolta Ivanics Zsigmond könyvkereskedői jogát, s így kapott engedélyt 1803-ban üzletnyitásra s arra, hogy könyvkereskedését Pestre tegye át, amely a Váci utcában nyílt meg. Inkább német munkákat adott ki. 1857-ben adta ki katalógusát a tőle kiadott munkákról: Verlags-Katalog von Conrad Adolf Hartleben. 87 oldalra terjedt, s ebből csak 14 oldalt tettek ki a magyar kiadványok. De magyar szerzőktől is jelentek meg nála művek: A falu jegyzője; Magyarország 1514-ben; Hétköznapok. : Gyulai Pál. – 1844-ben Bécsbe tette át könyvkiadói működését. Itt is halt meg. A pesti Hartleben-cég 1870-ben szűnt meg. Müller József (1813–1856) üzletvezetője volt. Először kölcsönkönyvtárat nyitott, de ez megbukott. Ekkor könyvkereskedésre kapott engedélyt. Üzlete „az Urak utszája Kezdetén a’ Serviták klastromának által ellenében”, majd a Ferenciek terén levő Jankovich-házban volt. Halála után özvegye és fia, vezették az üzletet, de fia nemsokára meghalt, az özvegy pedig Lampel Róbertnek adta e a könyvkereskedés jogát. Ivanits Zsigmond (1815–1844) Bölcseletet és jogot tanult, s a könyvszeretet vitte a könyvkereskedői pályára. Szakképzettség sohasem volt. 1817-ben n nyit könyvkereskedői és kölcsönkönyv tári üzletet. Azután arra kapott engedélyt, hogy régi könyveket is árusíthasson, mégpedig Pesten is. Ezt az utóbbi üzletét azonban soha sem nyitotta meg, úgyhogy a helytartótanács az adott engedélyét vissza is vonta tőle, pedig 5000 kötet régi könyve volt. Halála után könyvkereskedő segédje, Magyar Mihály elvette egyik leányát, s ő vezette tovább az üzletet, amelyben kb. 100 000 kötet maradt utána. Wigand Ottó – Heckenast Gusztáv (1833–1873). A göttingai származású Wigand Ottó 1816-ban Kassán telepedett le, és itt nyitott könyvkereskedést. Több hiábavaló kísérlet után 1827-ben en megvette Szubuly György üzletét és könyvkereskedői jogát, s a Váci utcában, a Kappel-házban nyitotta meg üzletét. Leleményessége, vállalkozó kedve, szaktudása csakhamar a legelső könyvárusok sorába emelte. Ő indította meg a Sas című folyóiratot, amelyet a Tudományos Gyűjtemény ellen-lapjának tervezett. Az ő gondolata volt a német Brockhaus Conversations Lexikona mintájára egy magyar lexikon kiadása, amelyre nagy szükség volt. Kár, hogy szándéka végrehajtására nem jól válogatta meg munkatársait, s a legnagyobb tekintélyű írók nem állottak mellette. Ezért nem sikerült a Sas című folyóirat-alapítása. A magyar lexikon azonban Közhasznú Esméretek Tára címen 12 kötetben 1831–34-ben mégis megjelent. Ezt azonban már nem várta meg, mert 1832-ben a rendőrség elől – Lipcsébe távozott s vállalatát 22 éves sógorának, Heckenast Gusztávnak adta át. Érdemei közé tartozik, hogy Hitel és Világ című műveit ő adta ki németül. Ő is az Akadémia megbízott könyvárusa volt. (Kisülési jegyzőkönyv Uo.) után még nagyobb lendületű kiadói tevékenységet fejtett ki. Havi folyóiratot indított meg: Bibliographiai Értesítő Magyarország és Erdély számára, amely 1840. jan. 1–1842. szept. 30. összesen 7 számban jelent meg. Folytatása kívánt lenni hasonló célú folyóiratának: Honi Literatúrai Hirdető. 1841-ben egyesült Landerer Mihállyal s így könyvkiadó is lett. Ekkor üzletét a Hatvani utcai Horváth-házba vitte át. Itt érték az 1848 márciusi események. Kiadványai közt voltak: a Pesti Hirlap, Vasárnapi Ujság, a Magyar Nemzet Classicus Irói, Magyar Remekirók Gyémánt kiadása. , művei. 1854-ben meghalt s ekkor az egész üzletet vette meg, de azért Landerer és Heckenast névvel élt tovább. 1873-ban nyomdáját és egész kiadói vállalatát eladta az akkor alakult Franklin-Társulatnak 700 000 forintért, s ő Pozsonyba ment, ahol új üzletet nyitott. Itt halt meg 1878-ban. Geibel Károly – utóda Grill lett – és Emich Gusztáv – üzletét Pfeifer Ferdinánd vette meg – könyvkereskedői és könyvkiadói működése a század második felére esik. (Lásd Sennovitz Rudolf: Magyar könyvkereskedők évkönyve. 1900. X. V–XLIV. – Gárdonyi Albert: Régi magyar könyvkereskedők. Magyar Könyvszemle. 1926. 29. – Waldapfel József: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. 128–9., 177–8.,306–9. – Pintér Jenő: A magyar irodalom a XIX. század első harmadában. V. 36., 40., 41., 54.)

Jegyzet

Tratner

Trattner Mátyás

ígérte, hogy a’ leírást a’ T. Gyűjteménybe teszi…

tanulmánya A nemes Tolna vármegyének topographiai leírása címen jelent meg. Tud Gyűjt. 1828 VI. k. 39–59. – Ugyanitt megjelent többi cikkei: Pécsi püspöki megyének rövid esmértetése 1824. I. k. 58–61. – Paks Leírása 1829. II. k. 68–75. – Duna Földvár leírása. 1832. X. k. 45–55.

Jegyzet

Imre

Perczel Imre

…

Perczel Imre.

Jegyzet

Pista

Perczel István

ígéri…

Perczel István kitűnően megtanult magyarul, annyira, hogy nak a Koszorú-ban munkatársa is lett.: A’ Fösvény’ Mentsége-Emberek. (Koszorú 1829.)

Jegyzet

Külföldi színjáték még nem jött…

Wigand Ottónak 1821-ben megindult vállalata, melyből csak két kötet jelent meg. 1821-ben Vétek súlya, 1822-ben Fösvény. (Lásd hoz Pinczehely 8ber 15kén 1821. írt levelének jegyzetét.)