Vörösmarty Mihály Fábián Gáborhoz

Zrínyi Miklós

től kölcsön vett Pegazusomat elcsalod alólam, ’s vele a’ regék szabad tündérvilágában repdesni fogsz; de csak hamar elűzte [törölt]
« ezen »

e’

Beszúrás

félelmemet azon magasztalás, mellyet [törölt]
« mellyen »
reám halmozsz, úgy annyira, hogy, ha gyenge inú volnék, lebuknám alatta. Jól teszed, hogy dicsérsz, az is valamennyire felejteti velem, hogy rab vagyok, vagy inkább azt, hogy rabnak kell lennem. Megengedj azonban hogy elragadtatásodat nem viszonozhatom. Az én Muzsácskám

n

Jegyzet

Az én Múzsácskám…

A levél öngúnya, szinte már cinizmusba átcsapó hangja, sötét léthangulata megdöbbentő változást jelent

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

életében. Akármennyire átmenetileg sötétlik is fel lelkéből, fájdalmasan hat, mert anyagi nyomora magyarázza. 1827-ben jelent meg a Salamon című drámája, amelyet színpadon hivatásos színészek sohasem adtak elő, de mint olvasmány sem fogyott. Így

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

súlyos adósságba került. Amikor a 30-as években a Pléh Kalap-utczában vett ki kétszobás lakást, üres konyhája még mindig az el nem kelt Salamon-kötetekkel volt tele. Még fűtésre sem tellett neki.

Sallay

Sallay Imre

sokszor találta

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

t úgy, ahogy hideg szobában, köpenyébe burkolva írt. Annyira nélkülözött, hogy 300 váltó forintba kerülő magyar ruháját, amelyért az ócskaruha kereskedő 40 forintot ígért, kénytelen volt

Sallay

Sallay Imre

nak eladni. Ekkor kezdődtek reá nézve azok a megalázó helyzetek, amikor

Bártfay

Bártfay László

tól 8, 10 forintokat kért kölcsön, amelyeket mindig becsületes pontossággal adott vissza.

Bártfay

Bártfay László

pedig megrendülve írja Naplójába: „Bárcsak ezret tudnék néki adni!… Valóban szomorító állapot, midőn még ő is illyenre szorul: illy embernek legalább a mindennapi élelem gondjai ellen fedve kellene lenni.” Ebben a lelkiállapotban írta a Magyar költő című költeményét. „Itt panaszlom e költeményemben önnön magam és több költőnek nyomorú állapotát. Értsen belőle, ki érteni tud.” (Sallay Imre Naplója.)

nem igen pengeti a’ lantot, meghuzza magát a’ kályha megett téli bundájában, ’s a’ drága időt vagy elkáromkodja, vagy ásítoz, mint a’ nyárban legyet fogó kutya. Ki fene szeressen egy illy kölletlen teremtést? De még is szeretnem kell őtet; mert mikor a mészáros leüti a’ marhát, azt mondja mentségűl: miért nem lett Püspökké! – ’S mit mond a’ sors, mikor engem inségekkel pofoz? Fél füllel hallottam, de tudom, hogy kapát emlegetett, talán csak [törölt]
« …kellett volna »
a’ mellett kell vala maradnom. Mit gondolsz

Gábor

Fábián Gábor

micsoda paraszt ember lett volna belőlem? Ha a’ helyett, hogy a’ földön is angyal után jártam, a’ legközelebbi kék kötényhez [törölt]
« alatt hust markoltam volna, a’ miből az ur isten engem is alkotott. –
[szerkesztői feloldás]
áthúzott rajz

[szerkesztői feloldás]
Kötény után, ceruzával:
…hez szegődtem volna »
szegődtem volna a’ helyett, hogy fejemet rövid, ’s hosszú szótagokon törtem, a’ fonóban minden fő törés nélkűl mesélgettem, [törölt]
« ’s »

v

Beszúrás

agy a’ csáli hajszot ordítoztam volna, talán most itt a’ duna mellett csibéket árulnék, ’s jó sorra vervén részeg fővel szurtos feleségemet még a’ szentet is leokádnám, ha előmbe jőne. – De ez magam előtt is igen sanyarú kép: jobb így, mint van, csak az esik sajnosan, hogy mikor kedves felhőn túli világomban örömest repdesnék, megkordúl a’ gyomor ’s illy nyomos kérdést [törölt]
« teszen »

tesz

Beszúrás

boldogtalan előlátással: mit eszünk esztendőre

Marti

Vörösmarty Mihály

? – Akkor nincs az a’ tag, a’ mi merőn állna bennem, noha különben elég férjfi vagyok. Azonban elég ezen a’ húron, most más nótára kezdjünk. Meglehet, hogy holnap egészen mást irtam volna; de tudod, mit mondott

Pilatus

Pilatus, Pontius

, én sem változtatok.

Salamon megjelent. Ha pénzt küldesz, igen szeretem; mert szükséges, mint a’ falat kenyér. Ird meg azután, hogy adjam kezedhez a’ példányokat? Újat azóta semmit sem dolgoztám, ’s habozó vagyok, Kontot javítsam-e, vagy az új eposzt folytassam?

n

Jegyzet

Kontot javítsam-e vagy az új eposzt folytassam?…

A Kont már 1825-ben készen volt.

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

azonban 1828-ban átdolgozta, s 1830-ban A bujdosók címen adta ki. – Az új eposz a Tündérvölgy lehetett, amelyet

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

1825-ben kezdett írni, 1826-ban fejezett be, és 1827-ben adott ki az Aurora 1827. évfolyamában. ( ÖM 1884–85. II. 480.) –

Gyuri

Stettner György

…: Stettner György.

Mártius’ végéig itt maradok az az: a’ Gyürki, vagy is Szita-házban, 2^ik emeletben a’ Cibulkánál.

Gyuri

Stettner György

nak irt leveledet is olvastam, ő is bizonyosan felel, ’s igy róla irni nem tartom szükségesnek [törölt]
« irni »
. A’ mi azon félelmedet illeti, hogy talan elpártolok, vagy mi, azt bizvást leteheted, ’s akármint ritkulnak is soraim, legfőbb is azt mondhatod: no e’ bizonyosan megént azon töri fejét, hogy nem lett khínai csaszárrá, ’s erre azt következtetheted: majd eszére jön, ’s akkor tudom befelel fél esztendőre.

Illyen, ’s has[törölt]
«
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
»

on

Beszúrás

ló biztatásokkal minden gyanút elűzhetsz, ’s ha néha borongós eszemmel (mert kié nem borong?) nem sokat érek is, egyszer vagy másszor majd helyre hozom.

Élet és literatura készűl. Ez minden újság, a’ mit irhatok, meg’ egy nyomorúlt magyar Lexikon

Hartleben

Hartleben Konrád

n

Jegyzet

HartlebenHartleben Konrád …

(Lásd

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

Egyed

Egyed Antal

hez Börzsöny, 26. Mart. 1822. írt levelének jegyzetét).

költségén’, egy kalomista kántor csinálta

n

Jegyzet

Egy nyomorult magyar Lexikon HartlebenHartleben Konrád költségén, egy kalomista kántor csinálta…

Hartleben

Hartleben Konrád

, név nélkül, kiadott egy Német–Magyar, Magyar–Német szókönyvet, „Holtzmann, Schneller, Páriz Pápay és Márton után dolgozva” Pest. I–II. 1827. Hírt adott róla a Hazai és Külföldi Tudósítások. 1828. I. 8. A Lexikon szerzője Malovetzky János , aki 1798–1811-ig volt kántor és orgonista a pesti ág. ev. templomban. A szótár német–magyar része „rövidített kiadás Márton József legterjedelmesebb, 1823-i szótárából.” A magyar–német rész „nem közvetlenül

Márton

Márton József

magyar–német szótárából merített, hanem saját német–magyar szótárának szópárjait rendezte át és szerkesztette össze magyar–német szótárrá.” ( Sz. J. VIII. 472. – Gáldi László: A magyar szótárirodalom a felvilágosodás korában és a reformkorban. Bp., 1957. 438–441.) – Malovetzky János magyar költők munkáinak megzenésítésével is foglalkozott. Így „muzsikára tette” Vásárhelyi János két versét: Az ének – Elválás. Azonban a „Nyomtató nem vállalta.” (Hébe 1824.) – Lásd

Vörösmarty

Vörösmarty Mihály

nak róla írt gúnyos epigrammáját: Szókönyv-író. ( Vty Akad. Kiad. II. 153. 514.)

. Csókollak, ’s hölgyedet egész tisztelettel köszöntvén, maradok barátod

Vörösmarty Mihál

Vörösmarty Mihály

.

Vörösmarty Levelezés 1. kötet

Megjegyzések: