Vörösmarty Mihály Stettner
n
Györgyhöz
Kiskeszi
25 Apr 1827
Jegyzet
Stettner…Stettner György (Lásd
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Stettner
hez Börzsöny, 29. Septemb. 1824. írt
levelének jegyzetét).Stettner György
Megjártam Tolnát Baranyát az az:
Nyék
et, és Kápolnásnyék
Szent Péter
t, ’s a’ híres Fehérvári vásárt,
’s most Kajászó
Kis Keszi
ben vagyokKiskeszi
n
. Legelőbb is azt adom tudtodra, hogy itt már megmaradok, ’s leveledet Jegyzet
Unokabátyjánál, Vörösmarty Zsigmondnál.Kis Kesziben vagyok…Kiskeszi
Keszi
Kiskeszi
Fehérvár
hoz másfél órányira van.
Innen kocsizott ki Székesfehérvár
Vörösmarty
naponként Vörösmarty Mihály
Zsigmond
bátyjának úrhidai és
sághi szőlejébe. Itt készült részben Csongor és
Tünde. A Két szomszédvár meséjét ugyancsak Vörösmarty Mihály
Keszi
ben, részint Úrhidán álmodta a költő. – Kiskeszi
Czapáry
jegyzete a levélhez.
217.
Czapáry László
Fehérvár
ra utasítsd, a’ honnan
vehetem. Sógoraiddal találkoztam Pokolban, mert úgy nevezik a’ vendégfogadót,
mellyben ebédeltünk, ’s most az esőtől beszorítva, nem pokolban ugyan, de olly
magányban ülök, mint árva légy, melly az őszi dértől elhullott tarsain egyedűl
szédeleg. – Iró szereim, Irásom készen állnak előttem, csak hozzá kell fognom: a’ mi
itt könnyen megeshetik; mert ha kinézek az időbe, legalább is hetes esőt várok, ’s
illyenkor, tudod, nem jó a’ sétálás.
Székesfehérvár
Hogy vagytok, hogy van az én kis cicadám
,
válaszolj minél előbb dolgokról, és dologságokról, a’ mint jónak látod; mert ha
tanulni nem igen szeretek is, a’ tudvágy még is igen meg van bennem. Mit csinál a’
literatura? De hiszen mit is csinálna az semminél egyebet ebben a’ mostoha időben? –
Játszották-e a’ Magyarok
Leányörzőjét? Én itt
n
? Ohajtom, hogy egészséggel legyen veled együtt, ’s Csepen benneteket megláthassalak, mJegyzet
Hogy van az én kis cicadám…Talán
Stettner Györgyné
. (Vesd össze Thaly Júlia
Vörösmarty
Vörösmarty Mihály
Stettner
hez Stettner György
Kis Keszi
, 30.
April. 1827. írt levelét: „Hogy van az én Kis madaram, a te drága
hölgyed?”)Kiskeszi
[törölt]
« é »e
rt én egész keszséggel vagyok fölmenni, ha csak a’ kegyetlen
sors el nem fúja szándékainkat, mint itt sok emberét, nem a’ sors ugyan, hanem annak
szele, ’s nem szándékokat, hanem szinte házak tetejét, a’ mi még nehezebb. – Hiszem,
hogy Pesten veszed már e’levelemet, Beszúrás
[törölt]
« veszed »Kisfaludy
Kisfaludy Károly
[törölt]
« darabját »Fehérvár
ott hallottam őket, hol egy
pityergő szomorú játékot adtak Felvonás közben rövid énekekkel. A darabhoz képest nem
roszúl játszottak; mert az ollyan szegény volt, hogy szánnom kellett őket. Asszonyaik
nincsenek; de az énekben olly előmenetelt tettek, mellyet utolsó hallásomtól fogva
nem reméltem volna. Nincs itt szó a’ tökéletességről, csak a’ haladásról, ’s én
megelégedném, akarmelly úton volnának képesek hallgatókat nyerni. Ez azonban veszett
ügy, nem vivok mellette. Székesfehérvár
Fehérvár
ott szerezhetnék
ösmeretségeket, de nem igen vagyok rá igen sok okokból, a’ jobbakat azonban el nem
kerűlöm. – Székesfehérvár
Kisfaludy
Pesten van-e még? ha ott van, tiszteld, én levelemmel tettem
volna azt; de irásomat nem akartam bujdosóvá tenni. Kisfaludy Károly
Fábián
ról mi hír? Feljött-e már, vagy még
is Aradon táboroz, juttasd eszébe, hogy levéllel tartozik,
pedig kétszeresen. – Hát Fábián Gábor
Sallay
Sallay Imre
n
beteg, vagy mi lelte, hogy utószor felém sem jött? Sajnálnám, ha az volna; de nem
hiszem. Hordasd el egymásomat, ha lehet, általa, ő már több illy szivességgel is járt
el dolgaimban. Csókollak holgyestűl
Jegyzet
Sallay Imre
Vörösmarty
nak ifjúkorától jó
barátja és személyes híve. „E derék ember (= Sallay Imre)
mindjárt kezdetben érezte, hogy magánál és másoknál nagyobb szellemű ifjúval (= Vörösmarty Mihály
Vörösmarty
val) találkozott és
mindhalálig a legönzetlenebb barátságot és tiszteletet tanúsította iránta. Megható
jelenség például az, hogy kéziratait elkérte és dolgai daczára lemásolta a
számára… Később gazdasági ügyeit hordta szívén: megszólította, ha nem látott benne
életrevalóságot.” (Szabadság 1884. 78. sz.-i.) Vörösmarty Mihály
Perczel Móricz
nak is bizalmasa.
Életéről nem sokat tudunk. A Királyi Helytartó Tanácsnál volt „számvevői
Practicáns”. A szabadságharc leveretése után Budán, a Perczel Móric
Tabán
ban élt, nyomorogva, mindenkitől
elfelejtve. Budapest
Vörösmarty
halálát jóval túlélte
és megérte Gyulai Pál Vörösmarty-életrajzának megjelenését,
amelyet Vörösmarty Mihály
Gyulai
, Gyulai Pál
Toldy
felkérésére, küldött meg neki. A
figyelem nagyon meghatotta Toldy Ferenc
Sallay
t: „Sallay Imre
Vörösmarty
élete leírását minél
többet lapozgatom, annál inkább elmereng szívem a boldog vissza emlékezetbe” –
írta Vörösmarty Mihály
Toldy
hoz intézett köszönő levelében,
Budán, Január 3án 1867. (Lásd
Brisits Frigyes: Toldy Ferenctől Gyulai
Pálig. It 1958. 3–4. sz.) Igen becses adatokat
tartalmaz az OSzK Lt-ban őrzött naplója: Igénytelen, rövid vázlatok
Vörösmarty Mihál koszorús költőnek életéből. 1865. (Lásd
Gyulai Pál: Koszorú 1864. nov. 20. sz.
Vty Akad. Kiad. I. 480. és VIII. k.)Toldy Ferenc