Vörösmarty Levelezés 1. kötet

Jegyzet

Bülbülöm…

azért szólítja t e néven, mert (török szó, csalogányt jelent) álnévvel írt költeményt (= Késő Bánat) a Koszorú-ba. (1828) és között, megismerkedésük után, nem fejlődött ki mindjárt az a meleg barátság, amely oly bensőséges és mély volt és lelki kapcsolatában. Pedig az elsők egyike volt, aki csodálattal figyelt fel ra. Amikor 1825-ben először gondolt arra, hogy „lyrai anthologiát” állít össze, tól is akart költeményeket közölni. (Lásd Május 14. 1825. írt levelét hoz. – MTA Ki MIL 4 r. 144.) Talán ő dolgozott legtöbbet azért, hogy a Zalán futásá-nak minél több előfizetője legyen. nak a Zalán futása és egyéb eposzai elismertetéséért folytatott munkásságáról lásd Vty. Akad. Kiad. II. és V. k. Hogyan egyeztethető össze mindezek után nak e levele, ennek gúnyos, fölényes, játékos, finoman sebző hangja lelkületével s barátsága érzületével? Csak úgy – erre már Waldapfel József is célzott ( Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. 320.), hogy nak nem tetszhetett kapkodása, határozatlansága, ezer felé való elindulása, folytonos és terméketlen terv-szövögetése és alkalmi írói barátkozása, amelyet – tervei és szándékai szerint folyton váltogatott. Mintha megbízhatatlannak tartotta volna egyéniségében ezt a sok színt és ezt a szikla-szilárdságot nélkülöző lágyságot. (Lásd hoz 1833-ban, keltezés nélkül írt levelének jegyzetét!) nak ez a játékos hangba burkolt célzása azonban érzékenyen találta t, aki később is visszatér egyik hez írott levelében nak rá vonatkozó bülbül-hasonlatára. (Lásd és levelét hoz, Csep, Június 25^d. 1827.) Pedig nak volt igaza, s egy nemsokára bekövetkezett esemény igazolta, hogy magatartásában néha volt valami vitatható és meg nem érthető. Amikor a Tud. Gyűjt. 1828. évfolyama (VII., XII. k.) megjelent Az epigramma theoriája című tanulmánya, s erre élesen felelt (1829. II. k.), nak erre adott válasza (1829. III. k.) csak csonkán jelent meg a folyóiratban. (Lásd Szentmiklóssy Alajosnak hoz n, Dec. 9^kén 829. írt levele jegyzetét.) Ekkor volt az, aki t gyanúsította meg cikkének megcsonkításával. Valahogy nak tudomására jöhetett nak ez a gyanakvása. Ez lehetett az oka annak, hogy amikor t doktorrá avatták, feltűnően tartózkodó volt irányában. Az 1829. június 30-án tartott avatáson jelen voltak , , Kisfaludy Károly, , Wallter és . Mindenki gratulált neki, „de volt ollyan is, kit characteri nagysága és magassága még egy szives szót sem hagya mondani, az pedig ollyan, kitől azt megérdemeltem volna. Valóban t csodálni sokkal könnyebb, mint szeretni.” (hoz. Pest, Július 4. 1829.) (OSzK Ki. Lt.) Az ellentétek később elsimultak, az egymáson félreértésből ejtett sebek begyógyultak. 1830. január 1-én nál gyűltek össze , , és . Az új év első napját „e szép társaság tagjai” azzal kívánták emlékezetessé tenni, „hogy egymást a baráti Te nevezetre szabadították fel” ( Bajza József: Ö. M VI. 313. l.), s erről értesítették a Berlinben tartózkodó t is. és barátságát ezentúl nem zavarta meg soha semmi. Azonban ez a barátság soha nem melegedett fel köztük annyira, hogy olyan hangnemben tudott volna nak írni, mint nak: „Nálad nélkül még az Olümpbe se akarnék örülni”. (1821. júl. 15. Pest. MTA Ki MIL 4 r. 144.) egyszer nyilatkozott nak. Csak ennyit mondott róla: „Tiszta arany” ( levele hoz. Pest, Deczember 12. 1828. – OSzK Ki Lt.).

Jegyzet

Gyuri

Stettner György

nak…

Stettner György. –

Tretter

Tretter-Járy György

…: Tretter-Járy György. –

Paziazi

Paziazi Mihály

…: Paziazi Mihály. (Lásd hoz ott Április 26^d. 1825. írt levelének jegyzetét.)