Aranysárkány fejléc kép
 
SZÉPIRODALMI FIGYELŐ. I. ÉVF. 1860-61  
  1. sz.  
  1.  
  M. A. urnak, Pápán. Rendszeresen kidolgozott kézirat nincs. Azon jegyzeteket, melyek kézen forogtak, nem használhatná ön, oly töredékesek. Bocsánat, nincs időnk magánlevelet irni.
n
Jegyzet Alighanem Molnár Aladárnak (1839-1881), a pesti ref. teológia későbbi bölcsészettanárának szól, aki ez időben mint frissen végzett tanár a pápai ref. kollégiumban tanított, s már ekkor jelentek meg irodalmi dolgozatai is, 1865-ben a K-ban is. – A híresebb ref. iskolákban alighanem A. Bánk bán előadásainak és jegyzeteinek mehetett híre, mert Szász Károly is ezeket kérte tőle, s neki is majdnem szó szerint ugyanezt a választ adta: „ te azonban akkor sem vehetnéd hasznát, ha leirva volna, [ … ] e szerint én neked semmi olyas jegyzetekkel nem szolgálhatok". (
Szász
Szász Károly
hoz, 1859. márc. 19., MTA Ltár 570.) Ámde az is lehet, hogy Széptani jegyzeteiről volt szó, hisz ezeknek
Molnár
Molnár Aladár
nagyobb hasznát láthatta volna, mint a Bánkról szólóknak. Molnár Aladárral később, annak pesti tartózkodása idején személyes kapcsolatba is került
A.
Arany János
, s levele maradt fenn
A.
Arany János
-hoz. (1864. okt. 30. MTA Ltár 403.)
 
  2.  
  T. I. urnak, Szombathelyt. A pártolást köszönjük. A többi küldeményt azonban csak magán gyönyörködésre használjuk.  
  3.  
  Kh. E. urnak, Brassó. Minden jóravaló dolgozat elfogadtatik.
n
Jegyzet Nyilván arról a Kern Ede ( ?- ?) brassói ügyvédről van szó, aki ez időben városában magyar és német nyelvű albumokat szerkesztett, társadalmi és irodalmi ambicióiról vált ott ismertté, sőt hírhedtté. Később nevét csak K-val írta, majd Makk-ra változtatta. ( Koós Ferenc: Életem és korom. Brassó 1890. II. köt. 370. 1.) Nem jelent meg
K. E.
Kern Ede
-től A. lapjaiban semmi.
 
  4.  
  N. K. urnak, Szentes. Meglássuk, mit leszünk képesek tenni. A jóakarat nem hiányzik. De ne várjunk lehetetlent.  
  5.  
  B. M. urnak, Kaposvárt. Megtettük. Elvárjuk az igéret teljesedését  
  6.  
  J. K. urnak, Esztergom. Köszönet a pártolásért. Igen is, lehet a Kisfaludy-Társasághoz egyszerre befizetni három évre a pártolói összeget. Vagy többre is, ha valaki akarja.  
  7.  
  Tek. Pongrác Dániel urnak, Eöcsön. Nincs eset, hogy mint a Kisfaludy-Társaság pártolója, valaki el ne fogadtassék. Minden rendben van.
n
Jegyzet Pongrácz Dániel (?- ?) ügyvéd volt Veszprémben, s a közeli Öcsön volt birtoka. Levele nem található.
 
  8.  
  Sz. K.-nak, Kunszentmiklós. Vettük. Küldjük. – Magán levél, mihelyt idő lesz rá.
n
Jegyzet Szász Károlynak, aki ez időben Kunszentmiklóson lelkészkedett.
Szász
Szász Károly
levelében (1860. okt. 20-i MTA Ltár 121.) néhány előfizető díjának küldését ígérte. Nyilván ezt teljesítette most, s ezt nyugtázza A. Ugyanott
Szász
Szász Károly
hivatalos íveket is kért a Kisfaludy Társaságtól, líogy azokon a Társaság számára pártoló tagokat gyűjthessen. Ezeket is küldhette most
A.
Arany János
– Az ígért magánlevél csak 1860. nov. 15-én készült el. (MTA Ltár 577.)
 
  9.  
  D. J.
Nagy-Kőrös
Nagykőrös
.
Köszönjük a megtiszteltetést. Elfogadjuk. Levél mihelyt lehet.
n
Jegyzet Dömötör Jánosnak (1843-1878), a későbbi tragikus sorsú költőnek Arany László és Tolnai Lajos barátjának, aki a nagykőrösi kollégium önképzőköre nevében közölte A.-nyal: „Társulatunk első összejövetelkor [ … ] azon óhajtása egyszersmind inditványa, hogy tekintetes ur mint volt tanárunk ezen Társulat tiszteletbeli tagjának meg választassék, mind az elnök tekintetes Szilágyi Sándor ur által, mind a Társulat minden egyes tagja által helyben hagyatván elhatároztuk, hogy elfogadására tekintetes urat legalázatosabban fölkérjük, mit én most az egész Társulat megbízásából teljesfteni szerencsés vagyok." (A.-hoz, 1860. nov. 3. MTA Ltár 95.)
 
  10.  
  B. P. Salomvár. Becses levele kezünknél. Intézkedünk.  
  5. sz.  
  11.  
 
Esztergam
Eszterom
. R. S.
– Nem használhatjuk. Kegyed utasítást kér. Szabadúljon a visszaemlékezésektől más költőkre; legyen szigorú maga iránt; ne irjon ha új eszméi nincsenek; ovakodjék a nyelvdagálytól stb.  
  12.  
  „Adj tónt, zenghetek-e még?" Nincs benne semmi.  
  13.  
 
Nagy-Várad
Nagyvárad
. D …
gyakorlottabb a formában, mint R … de egyik sem tarthat igényt a föllépésre még.  
  14.  
  Urmező. XXX. Várjunk még.  
  15.  
  Veszprém … Nem adható.  
  16.  
  Léva. H. A. úrnak. Vettük köszönettel. Az egy betű iránt intézkedtünk. Sajnáljuk az effélét, de nehéz kikerülni.  
  17.  
  Kolozsvár. Gy. P. Köszönet – és remény. Csodáljuk, hogy B … úr nem kapja a lapot; még jóeleve megrendeltük és most újra.
n
Jegyzet
Gyulai
Gyulai Pál
nak, aki levelében (1860. nov. 26. Somogyi 377. 1.) egy Goethe-fordítást küldött a lap számára (SzF I. 6. sz.), s így irt: „Ezután minden héten vészsz tőlem küldeményt vagy költeményt vagy novellát vagy irodalmi czikket és kritikat", mert, úgymond, meg akarja mutatni, hogy Ő is tud „sebesen" írni. Végül kéri
A.
Arany János
-t, küldené a SzF-t Brassainak is, mert „ő igen ohajt neked szolgálni".
 
  18.  
  Bánfalva K. G. Pár nap alatt magánlevél.
n
Jegyzet Kazinczy Gábornak, Bánfalvára, aki keltezetlen (Arany László szerint dec. eleji. MTA Ltár. 251.) levelében Moliere fordításainak ügyében s Kazinczy Ferenc régebbi munkáinak kiadási kérdésében fordult
A.
Arany János
-hoz, mint a Kisfaludy Társaság igazgatójához.
A.
Arany János
felelete csak, jan. 25-én készült el. (MTA Ltár.)
 
  8. sz.  
  19.  
  Hanvára. Magkaptad-e a küldeményt?
n
Jegyzet
Tompá
Tompa Mihály
nak. Dec. 12-i levelében (MTA Ltár 1002.)
Tompa
Tompa Mihály
azt kérte. vegye át
A.
Arany János
Kemény Zsigmondtól a neki járó -vitás - 50 Ft-ot, s adja postára.
A.
Arany János
dec. 15-én vette
Tompa
Tompa Mihály
levelét, s másnap már el is intézte a reábízott kérést: „Tegnap kaptam leveledet, tegnap szóltam
Kemény
Kemény Zsigmond
nek, első szóra kész örömmel fizette ki az 50 Frt-ot, melyet idezárva sietek küldeni." (
Tompá
Tompa Mihály
hoz, 1860. dec. 16. MTA Ltár 1153.)
 
  20.  
  K. Sz. Miklós. A „Wintertale", Delius szerint, ott van-e? A birálók igen sürgetik, légy szives beküldeni.
n
Jegyzet Kunszentmiklósra, Szász Károlynak.
Szász
Szász Károly
ez időben a Kisfaludy Társaság részére több Shakespeare-darabot fordított, köztük a Téli regét, amelyet egy decemberi (a nap hiányzik a dátumból, MTA Ltár 578.) levele szerint
A.
Arany János
már meg is kapott. – Nyilván a Delius-féle Shakespeare kiadás visszaküldését sürgeti
A.
Arany János
, amely
Szász
Szász Károly
nak e fordításhoz, a bírálóknak pedig az ellenőrzéshez volt szükséges. – Delius, Nikolaus (1813- 1886) híres német filológus, irodalomtörténész, Shakespeare-kutató és kiadó. – A Wintertale: szójáték azzal, hogy a darab angol címe, The Winter's Tale németül is értelmes szó, csakhogy téli völgyet jelentene; ám az is lehet, hogy egyszerűen csak a rövidség kedvéért írta így a darab címét.
 
  21.  
  Miskolc. P. D. urnak. Magán-ismerkedés, vagy ismertetés végett? Köszönjük minden esetre.  
  22.  
  Bécs. K. N. J. Kegyednek egy Kecskeméthy névrokonával történhetik a tévedés. Magától hallottuk. Különben rögtön intézkedett kiadó hivatalunk.
n
Jegyzet Kicsoda ez a Kecskeméthy, nem tudjuk, de névrokona bizonyosan Kecskeméthy Aurél (1820-1877), ki ekkor isBécsben élt, A-nyal ismeretségben volt, szíves hangú levél is maradt fenn tőle A-hoz, s lapjába is írt. (K I. II. 15-16. sz.) Nyilván lapkézbesitési problémákról van szó.
 
  23.  
  Sopron. K. J. P. urnak. Hiba volt biz az, nagy. De helyrehoztam, a közelebbi hirdetésben meglátod. Jó hogy több ilyes nem történt még, jó, hogy ez is veled, ki ismersz.
n
Jegyzet Milyen kérdésről, hirdetésről van szó, nem tudjuk; a SzF nem közölt hirdetést, a 7. sz. hátlapján azonban közli, hogy mellékli a VU és a Politikai Ujdonságok,. meg a MS előfizetési felhfvását. – Az üzenet Király József Pálnak (1810 - 1887), a soproni ev. líceum, ill. ez időben már tanítóképző igazgatójának szól. Szabolcsi értelmiségi polgárcsalád fia; főúri családoknál nevelősködött, majd az ev. egyház iskolaügyeiben vitt fontos szerepet. Nevelősködése idején s később is sokat utazott, többek között az
A.
Arany János
Toldiját fordító Kolbenheyer Móriccal. Irodalmi tevékenységének zömét is magyar s német útirajzok teszik; ezenkívül irt tanügyi s humoros cikkeket.
A.
Arany János
-nyal talán a lelkes patrióta
Kolbenheyer
Kolbenheyer Móric
révén került tegező barátságba.
[szerkesztői feloldás]
Prőhle Jenő szíves szóbeli közlése.
 
  10. sz.  
  24.  
 
M. Sziget.
Máramarossziget
P. Sz. K.
Ha rajtunk állna, a cigánnyal felelnénk, ki a jó tűznél szalonnát szeretett volna sütni. Ha választanunk kell, s beszély hamarabb jöhet: jőjön az.
n
Jegyzet P. Szathmáry Károlynak szól, aki ekkor Máramarosszigeten tanárkodott.
P. Szathmáry
P. Szathmáry Károly
ugyanis azt kérdezte
A.
Arany János
-tól: „ … mi tetszenék kedves Bátyámuramnak jobban, ha egy lehetőleg csinosan kiállított történeti besszélyt küldök, vagy ha az igért magyar regényirók jellemrajzát kezdem meg, a magyar regényirodalom bölcsőjétől mostanáig." (A.-hoz, 1861. jan. 1. MTA. Ltár 485.)
 
  13. sz.  
  25.  
  Negyed. B. Zs. urnak. A Kisfaludy-Társaság részére küldött évi illetmény rendeltetése helyére megérkezett, s Kegyed neve a jegyzőkönyv 264 száma alatt pontosan be van irva.  
  15. sz.  
  26.  
  Borostyánkő Henszlmann Imre urnak az Akadémia palotája ügyében tartott beszédét minden nagyobb lap (P. N., M. O.,stb.) egész kiterjedésben adta. Értekezése pedig a gót, szerinte francia, stilről a Budapesti Szemlében iveket foglal el. Miért épen a mi pár sornyi tudósitásunk ellen kezdeni replicát? Mi különben sem nyithatnánk: tért (mert nincs) az ebből fejlődhető véleményharcnak. És irodalmunk csak nyerne az általa, ha, mint Henszlmann ur a gót stil - ép oly okadatoltan kimutatnák ellenzői a más stilek előnyeit és szépségeit.
n
Jegyzet Kinek szól az üz., nem tudjuk;
Henszlmann
Henszlmann Imre
tanulmánya, amelyben a gót stilus mellett szállt sikra: Bp. Sz 1861. XI-XII. füzet. A SzF az Akadémia üléséről szóló tudósitásban, a Vegyes rovatban érintette tényközlő modorban, minden állásfoglalás nélkül
Henszlmann
Henszlmann Imre
előadását. ( SzF I. 10. sz.)
 
  27.  
  Orosháza K. G. urnak. Tudomásul. Forditás, ha jó, mindenünnen elfogadtatik. Azon darabra még nem jelentkezett más.
n
Jegyzet Kalmár Géza (? - ?) Békés megyei földbirtokosnak szól, és Shakespeare VI. Henrik király c. darabjának fordítására vonatkozik, amelynek első felét Kalmár el is készítette ( Bayer J.: Shakepeare drámái hazánkban. 1909. I. köt. 115- 16. 1.)
 
  28.  
  Szeged L …. L urnak. Cserepéldánnyal már nem szolgálhatunk. Sajnáljuk.
n
Jegyzet Nyilván valamelyik szegedi lap szerkesztőjének szól, aki a maga lapjáért a SzF-t szerette volna cserébe kapni.
 
  29.  
  Adony K. J. urnak. Még eddig azon darabra senki sem vállalkozott. A forditást csak az eredetivel egybevetés után lehetne használni.
n
Jegyzet Valószínűleg mint a 19. üz.-ben, itt is Shakespeare fordításról van szó. Kinek szól, nem tudjuk.
 
  30.  
  Pest, F. L. urnak. Nem adhatjuk.  
  31.  
  Sárospatak J. J. „Hogy a Figyelő minden kezdőnek utat nyit a föllépésre" ezt igy épen nem mondtuk. Például nem nyithatunk utat azon kezdőnek, ki most kezdi tanulni az orthographiát; mert igy az is majd előállna, ki most kezdi az ábécét.
n
Jegyzet A lap programcikkében
A.
Arany János
egyenesen az ellenkezőjét mondta ki J. J. állításának; nem teret, hanem példát akar nyújtani a kezdőknek: „ohajtja [ … ] hazánk tehetségesb iróit egy diszes koszoruba gyűjteni [ … ] ha ők engem oly művekkel támogatnak, melyeket példányul lehessen mintegy a serdülő nemzedék elé tartani: elérve lesz célom, mely az irodalmi is egyszersmind. S e szellemi versenyből ifjabb pályatársaink, a jövő reményei sincsenek kizárva." ( Előrajz SzF I. 1. sz.) - Kit rejt e betűjegy, nem lehet megállapítani. – Közölve Várdai: Adalék 734. 1.
 
  16. sz.  
  32.  
  N. V. . ra. D. Külforma elég jó. Több tartalmat! t. i. költőit, amiben egy kis eredetiség is legyen látható.
n
Jegyzet Talán annak a Dobrow László (? - ?) későbbi ügyésznek szól az üz., aki ez időben Nagyváradon, majd meg ez évben Temesvárott joggyakor uokoskodott, s később több verse jelent meg a K I. és II. évf.-ban.
 
  33.  
  Horatius forditójának. Nehezen közölhetünk mutatványt. Oly szabadsággal nem Horác az többé.  
 
 
 
Obstrictis aliis, praeter lapiga …
 
Ugy fékezze szilaj fattyai vak dühét …
 
 
  A versformában is tul megy a licentia minden határon. Például a sapphói soha sem tűr meg ilyent:  
  U – U – –  
  Arany középrend, ki sorodba lépett.
n
Jegyzet Ki légyen e Horatius-fordító, nem tudjuk. Az első idézett sor az Ódák I. könyve 3., Vergiliushoz irt ódájából való, s szó szerinti fordítása: „mindeniket
[szerkesztői feloldás]
ti. szelet
megfékezvén, kivéve Japixot" - A 2. sor az Ódák II. könyvének 10. darabjábol való: Auream quisquis mediocritatem /Diligit. – licentia: költői szabadság, jog a szabálytól való eltérésre.
 
  34.  
  D.-nek ismét. Nem érnénk általa célt. Először sokan kikötik, hogy el nem fogadás esetében hallgassunk müveikről; aztán sok vers jő be, hol nem szerkesztői, hanem még költészet-tanári kritika kellene, a mire nem vállalkVozhatunk.
n
Jegyzet Lásd a 32. üz. – Közölve Várdai: Adalék 734. 1. részl.
 
  35.  
  M .. vichnak. Köszönöm, ezutánra is kérem a megemlékezést. Magán válasz, mihelyt érkezem.
n
Jegyzet Mentovich Ferencnek, aki 1856 óta Marosvásárhelyt tanárkodott, meghitt levelezésben tartva fönn a barátságot
A.
Arany János
-nyal. 1861. febr. 10-i hosszú, bensőséges hangú levelében kivánt szerencsét
A.
Arany János
új pályájához, visszaemlékezve a közös kőrösi évekre. A levéllel együtt megküldte a Honszeretet c. versét ( SzF 1. 18. sz.)
 
  36.  
  V E . .... A külforma csalódiság el van sajátitva. Sajátitsa el Kegyed még azt, hogy ne utánozzon senkit, hanem saját lelkéből teremtsen. A mi Pálban eredeti, az Péterben nem az; vagyis Péter semmire sem megy a Pál eredetiségével.
n
Jegyzet Közölve Várdai: Adalék 235. 1. részl.
 
  37.  
  Sz. K . ... nak. Kaptad-e legközelebbi soraimat?
n
Jegyzet Szász Károly a címzett, s az említett levél bizonyosan az 1861. febr. 13-i (MTA Ltár 581.), amelyben
A.
Arany János
próbálta megengesztelni
Szász
Szász Károly
t, aki megneheztelt az ellenkrltika miatt, amellyel
A.
Arany János
az ő Vidáról szóló bírálatát illette. ( SzF 1. 13 -14. sz.)
 
  17. sz.  
  38.  
  Gondolat . . . nem tiszta és nincs tisztán fejezve ki.  
  39.  
  R ... nek.  
 
 
 
Nem virág többé, nem,
 
Nékem már az élet,
 
Szétzilált kóró az,
 
Melyre vár enyészet stb. stb.
 
 
  Az ilyenben semmi költészet nincs. Elmondani azt, mit százszor elmondtak előttünk jobban, s azt hinni, hogy az ember maga irta a verset: ez szokott csalódása bizonyos kornak, melyből jobb kiábrándulni.
n
Jegyzet Közölve Várdai: Adalék 735. 1.
 
  40.  
  F. F . ... Nincs is még ideje, a versekről itélve, föllépni. Később tán lehet, de addig sokat kell még fejlődnie.  
  19. sz.  
  41.  
  Z. V. … Nagy hang, de csak hang, s az sem uj.  
  42.  
  B. S. urnak. A pártolói befizetés rendben van. A birálat helyességéről csak az illető füzet olvasása után győződnénk meg, s az még nincs beküldve hozzánk. – A sapphóit hagyjuk, nem csupán mert korszerűtlen, de mivel gyönge is.  
  23. sz.  
  43.  
 
 
 
A viz zajog, a víz dagan,
 
Ül egy halász mellől …
 
(Ez nem magyarul van.)
 
n
Jegyzet A két esetlen sor nyilván Goethe Der Fischer c. költeményének kezdete akar lenni. A fordító pedig bizonyára szepesi szász, aki talán ekkor tanult magyarul.
 
  44.  
  Ungvárra. A kűl forma gondos, megérdemli a dicséretet: de egyéb is kell, s az még nincs. Talán lesz.  
  45.  
  M. S. urnak, itt. Nem nagyon biztató – most még. Uj költeményben valami ujat keres az olvasó, miáltal annak létezése igazolva legyen. Máskint mihaszna?  
  46.  
  B. E. urnak. A beszély kisérletnek megjárja, de csak is annak. A „valóban jóig" hosszu még a pálya.  
  47.  
  Temcsvárra. D. L. urnak. A küldötteket nem használhatjuk és – nem dicsérhetjük.  
  26. sz.  
  48.  
  T. M .... Többszöri zaklatásomra maig sem kaptam az Ilető számlát. A kérdezett árucikk van Szervita-téren, Ilits boltjában, s azt hiszem, minden papir kereskedésben. Küldjek és mennyit? Egy üveg 80 kr.
n
Jegyzet Tompa Mihálynak, aki már egy korábbi levelében (1861. ápr. 3. MTA Ltár 1005.) kérte
A.
Arany János
-t, egyenlltse ki egy ismerősenek a PN-nál és a MS-nál lévő hirdetésért járó tartozását, s kérjen számlát az összegről. Következő levelében ezt a kérést megismételte
Tompa
Tompa Mihály
, s hozzácsatolta e kérdést: „ … kinél kapható zöld tinta?" (1861. ápr. 20. MTA Ltár 1006.)
 
  28. sz.  
  49.  
  J . . . S . . . itt. A költeményt csak tárgyaért lehetett volna adni, s már igy is késő. Tartalma közhelyekből van összenagyolva. Tán lesz ennél másszor sikerültebb is.  
  50.  
  Rozsnyóra G. J . ... Ön gondolkodva ir, tömött sentiosus
 [!]
[sic!]
nyelvre törekszik, de a gondolatnak még nincs elég mélysége, a tömött nyelv néha erőszakot szenved, s a rövid mondatoknak nincs intensiv erélye. Az ön által föltett kérdésre határozott igennel, vagy nemmel bajos felelni. Sok függ a fejlődéstől.  
  51.  
  Ulászló király ...  
 
 
 
„És a király gyorsan
 
Csatarendben állott ... "
 
 
  Nem ér az semmit, akár „Kont a kemény vitéz" akár „Rozgonyiné" modorában irjuk a balladát, ha belőle hiányzik a lényeg.
n
Jegyzet Természetesen Garay, illetőleg
A.
Arany János
híres balladájáról van szó. Közölve Várdai: Adalék 235. 1.
 
  52.  
  Két sziv.Románc. – Ifju és leány. Amaz csatába indul, ez kéri, maradjon. De nem lehet. Időmulva megjön a bajnok … sebesűlten. Egymás nyakába omlanak s „a két sziv megrepedt". – Régi história már ez a német érzelgős balladákban – de soha sem volt igaz.  
  53.  
  Az alföldön … Könnyű megismerni ex ungve de bizony most egyszer nem leonem.
Petőfi
Petőfi Sándor
– reminiscentiák.
n
Jegyzet Ex ungue leonem: körméről ismerni meg az oroszlánt; itt, nyilván a témára vonatkoztatva: még nem
Petőfi
Petőfi Sándor
, aki az Alföldről énekel.
 
  54.  
  Erdődön . . Varsói véres nap … Amabban minden áron képhajhászat, ebben nagy szavak minden áron. Egyik sem az igazi. A lelket, a lelket!  
  29. sz.  
  55.  
  Hanvára. Kaptuk a levelet és pénzt. De a verset nem ! Kolozsvárra … „Várás és nem-jövés után" mikor következik az: „Édes szivem-kénye?"
n
Jegyzet
Tompá
Tompa Mihály
nak, aki rövid levélke kiséretében felküldte a 48. üz.-ben szóban forgó pénzt. (1861. máj. 13. MTA Ltár 1007.)
 
  35. sz.  
  56.  
  A csillagász leányát vettük, köszönjük a szívességet, de bár szűkében vagyunk az efféle dolgozatoknak, még sem közölhetjük. Sok benne a csillag, mégis kevés a csillagászat; de ha ez utóbbi akármennyi volna is benne, akkor is a jellemeket, cselekvényt keresnők, s ezek itt hiányosak. Iránya lehet valamely költői műnek, de a irány mindig a szép legyen, ne a hasznos, vagy tanulságos.
n
Jegyzet Közölve Várdai: Adalék 658. 1.
 
  57.  
  Sz. K. . . nak. A költemény hosszával csak megbirkóznék lapunk, – de a nehezét birjuk-e?
n
Jegyzet Szász Károlynak szól, s a Victor Hugo-féle Századok legendája forditásának egy hosszabb részlete forog szóban, a Zim-Zizimi-ről, Egyiptom zsarnokáról szóló, amely végül mégis megjelent a 45. sz.-ban, s mintegy 8 hasábot foglalt el. Zsarnokellenes tendenciája, misztikus, filozófikus előadásmódja s hosszúsága miatt félhetett
A.
Arany János
hogy „birjuk-e?". – A közlést illető habozását egy későbbi levelében ismét megemíltette, de most már a honorárium kérdését is fölvetette: „A Zim-Zizimi-t nem merem adni, mig árát nem szabod." (1861. aug. 2. MTA Ltár 585.)
 
  58.  
  T. M. . . nak. ( Miskolc is érthet róla.) „Egy dalt! egy dalt! oh nimfa, kedvesednek … "
n
Jegyzet
Tompá
Tompa Mihály
nak, hogy értsen belőle
Lévay
Lévay József
is, ki ekkor Miskolcon tartózkodott.
Tompa
Tompa Mihály
a játszi fölszólitásra így felelt: „Értem a szép szót, s teljesíteném is, de nem vagyok ám én , hanem csak ; 15 hónap óta se ki se be nem vagyok. A mit március elsője óta irtam, azt mind neked küldöttem." (
A.
Arany János
-hoz, 1961. júl. 27. MTA Ltár 1008.) Az idézet
Kölcsey
Kölcsey Ferenc
nek a Rákos nimfájához c. hires verséből való.
 
  59.  
  K. E. Pesten. Hol magasabb stilban akar irni, csűrt csavart képeket halmoz; népies hangjai közt van jó, de még tisztulni kell.  
  60.  
  Temetőben. Éjjel … Gyöngék, éjjel is nappal is.  
  61.  
  Gyermek koromból. Sok van belőle még most is a versben.  
  62.  
  Borteleki .. Minden ember érez, s ha ki tudná fejezni, minden ember költő volna. Jó szándékhoz egyéb is kell.
n
Jegyzet Közölve Várdai: Adalék 734. 1.
 
  63.  
  „Szerelem, szabadság s te oh szent költészet!!" A két elsőt nem vonjuk kétségbe, a harmadikból ugyan kevés látszik.  
  64.  
  Tizenkét év előtt. Tizenkét év után jobban elmondták ezt prózában a megyei s országgyűlési szónokok. Az a hernyó a végin mond valamit, de a költemény nem fokos, hogy csupán vége legyen vasas, a többi pedig fa. Mégpedig micsoda fa!  
  38. sz.  
  65.  
  Sz. M ... nak a Sátorhegy alatt.. Édes barátom, szinét se láttam semmi küldeményednek. Ellenben a lapot még kezdetben meginditottam. Siesss még egyszer beküldeni – minél többször annál jobb lesz, egy uttal megirván jár-e a lap, igen sajnálom a történtet, de nem vagyok oka legtávolabbról sem. Én csak vártam, csalódtam – de már annyira hozzászoktam a csalódáshoz, hogy hallgattam vele.
n
Jegyzet Szemere Miklósnak, aki Lasztócon, Sátoraljaújhely közelében lakott.
Szemere
Szemere Miklós
levele, amelyben, mint látszik, korábbi küldeményei után érdeklődött, nincs meg. Következő levelében (1861. okt. 8. MTA Ltár 612.) visszahivatkozik e szóban forgó, s úgy látszik eltűnt, levelére s
A.
Arany János
nyílt postájára is: „Kérésedre pontosan jár-e lapod? pontosan. Megesküdni azonban nem mernék, nem hiányzik-e egy szám is. Mert röst vagyok figyelni rá."
 
  66.  
  Gy ... nak, Kolozsvárt. Nem kaptam a kidolgozott népmesét. Ohajtanám pedig.
n
Jegyzet
Gyulai
Gyulai Pál
nak szól, aki ekkor Kolozsvárt tanárkodott. A kért népmesét 1861. júl. 29-i levelében ( Somogyi 400. 1.) aztán el is küldte
Gyulai
Gyulai Pál
, s megjelent a Tyuk és a farkasverem címmel. ( SzF I. 40. sz.)
 
  42. sz.  
  67.  
  N. N.-nek Baján. Van némi erő a nyelvben, hangban, talán közölhetnők is – buzditásúl. De eredetiség, gondolat-tömörség nem sok.  
  68.  
  … Már hogy volna :  
  „Keserv az élet, célja fájdalom?"  
  A versekben nincs egyéb virágos reminiscentiánál az olvasott költemények nyelvére.  
  69.  
  Sz. F. A kétszer megküldött vers egyszer sem üti meg a mértéket. Majdnem ugyanazon peripetiákon fordul le mint az első ballada. De a balladában nincs bizonyos stereotyp helyzet és modor, mely mintára aztán akárhányat lehessen önteni. Más húr, más hang: elég volt ebből egyszer. Igy a „szegény asszony orsójára emlékeztet" midőn egy orsó fonállal ügyeskedett bebizonyitni, mily sokat font ő. Az adoma igen ösmeretes.
n
Jegyzet Peripetiákra: sorsfordulat, kifejlés (pl. drámában).
 
  47. sz.  
  70.  
  A kit a sors üldöz – nehezen boldogúl. A másik tárgyban intézkedtünk.  
 

Megjegyzések: