TEKINTETES URADALOM !
Leirhatlan a keserv, az inség és nyomor, mellynek tördelt hangjait és elalélt nyögéseit
tolmácsolják jelen soraink. SZALONTA, egyike Biharmegye legnépesb mezővárosainak, irtózatos tűzveszély áldozatává
lett. Folyó april 17-ke volt a
végzetes nap, mellynek déli óráiban egy rettenetes orkán, kevés idő alatt, füstfelleggel
vastagon borított lángtengerré változtatta a várost s megmenthetlenül elemésztette, alig
hagyván meg annak egy ötödrészét. Templomunk, tornyunk leégett, harangjaink olvadtan
lehulltak, leégett egyik lelkészi, két tanitói lak, városházunk minden irományokkal,
több megyei épület, ezek közt a katonaélelmi raktár. Az elhamvadt magánházak számát
könnyen tehetjük egy ezerre, ide nem számítva más, gazdasági épületeket,
malmokat stb., mellyek sokkal nagyobb számmal lettek a pusztitó elem martalékivá.
Legtöbbnek a háza, kamarák és magtárak közül a bensőjét sem lehetett megvédeni; s e
miatt az éhenhalásra jutott, hajléktól, sőt testi ruházattól is megfosztatott
szerencsétlenek száma iszonyúan nagy.
Illy boldogtalan körülmények közt nincs mit tenni, mint azokhoz, kiket a gondviselés
javaiknak hasonló pusztulásátol mostan megőrzött, rögtöni segélyért kiáltani fel: hogy
ne kénytelenittessenek éhen veszni azok, kik csak imént alig ragadhaták ki nyomorú
életöket a dühöngő vész nyílt torkából.
E célból bátrak vagyunk azon alázatos kérelemmel járulni a Tekintetes Uradalomhoz, hogy
nyujtandó adomány, vagy egybegyüjtendő segély által e megmérhetlen ínséget némileg
enyhitni méltoztassa.
n
Jegyzet
Szalonta város elöljárósága minden eszközt megragadott,
hogy a tűzkárosultakon segítsen. Kenyeres János főbíró mellett
A.
ugyancsak sokat vállalt magára a temérdek feladatból.
Jegyzője lett annak a megyei bizottságnak, amely a segélynyújtást megszervezte
és az adományokat továbbította. Ez Váradon működött, de
néha Szalontára is kiszállt. Közvetlenül a helyszínen
adódó kérdések megoldására a megye fiók-bizottságot alakított Szalontán. E kettő együttműködését éppen Arany János
A.
személye biztosította, mivel ez utóbbinak
is ő volt a jegyzője. Ebben a beosztásban - Arany János
Kenyeres
főbíróval és Rozvány György ügyvéddel együtt - foglalkozott a város
újjáépítésének, a szükséges pénzalap előteremtésének általános kérdéseivel, de
az olyan folyó ügyek is reá hárultak, mint a napi kenyér- és a
gyorssegélyosztás.
A múlhatatlanul szükséges több tízezer forintot a lakosoknak nyárvégén várható
bevételén kívül nagyobb kölcsönök felkérése és a közadakozás megszervezése útján
kívánták biztosítani. Ezt az utóbbi célt szolgálta a fentiekben ismertetett
körlevél, valamint az F.: 28
sz.
kérvény. A felhívásra
válaszolva a marienfeldi uradalom 82 forintot adományozott Szalontának. Kenyeres János
[szerkesztői feloldás]
Kenyeres János (1818-1881) szalontai származású, jogi végzettségű birtokos.
1845-ben, fiatalon
szülővárosa főbírájává választották; 1847 őszén lemondott. Intézkedéseivel Szalonta felvirágzását akarta elősegíteni. A lakosság maradi
rétege támadta, gáncsolta. Pénzügyi elgondolásai nem bizonyultak
helyeseknek. 1847 végétől
visszavonult a közélettől, és gazdálkodással foglalkozott. A szabadságharc
leverése után, a Bach-korszakban szolgabíró lett Szalontán. Az ekkor állás nélkül tengődő A.
-t maga mellé vette írnoknak, és a
saját jövedelméből fizette. Érdeme, hogy Arany János
A.
-t megvédte minden kellemetlenségtől, és mellé állott,
amikor a megyei hatóságok Arany János
A.
alkalmazását kifogásolták. Arany János
A.
mindvégig jó barátságban élt
Arany János
Kenyeres
sel, sőt -
amikor jó anyagi helyzetbe került - 10 000 forintot kölcsönzött neki; ez
Kenyeres János
Kenyeres
halála után
is fennmaradt. Kenyeres János
A.
a kamatot
rendszeresen megkapta; majd a család a tőkét is
visszafizette.Arany János
[szerkesztői feloldás]
Rozvány György (1819- 1902) macedon
kereskedő-családból származott. Jogot végzett. 1839-ben egyike volt az Országgyűlési
Tudósítások szerkesztőinek. Ő hozta haza Kufsteinből Lovassy Lászlót. 1841-től hat éven át Noko János marienfeldi uradalmában dolgozott. 1847-ben szülővárosában, Nagyszalontán lett önálló ügyvéd. Nemzetőr-hadnagyként
vett részt a szabadságharcban. Későbbi éveiben is ügyvédi gyakorlatot
folytatott. Volt közjegyző és két évig szalontai főbíró. A Rozvány-család és
A.
között bensőséges,
baráti kapcsolat alakult ki. Helyi, váradi és pesti lapokban számtalan
visszaemlékezést közölt Arany János
A.
-ról. Történelmi és helytörténeti kutatással, valamint
irodalommal is foglalkozott. Legjelentősebb műve: Nagyszalonta
mezőváros történelme, három kötetben. Sokat buzgólkodott az
A.-múzeum létrehozásán és gyarapításán.Arany János