JEGYZŐKÖNYV

Az 1847-dik évi jun. 21-én tartatott tanácsűlésben jelen lévén Ns Kis János törvénybiró [törölt]
« ns Kis János, »
Fekete Mihály, Madas János, Ns Tolnay István, Ns. Kenyeres János, Fóris István, Megyeri János.

(76.)

Erdélyi Sándor feladja, hogy közelebb mult szombaton csiketi árpaföldjében az árpafőket letépve találván, a csak ott nem messze szénát gyüjtő Szűcs Jánoshoz ment, s töle árpabeli kára okozóját kérdezte, de az csak így-amugy felevén, a mint szét nézett panaszkodó, meglátott egy tarisnyát a Mágori Péter buzájában, mit Szűcs János nagy habozás közt kioldván, csakugyan árpával volt tele, s kérdésére, hol vette az árpát? azt felelte, hogy a Gali szállásnál árpaföldjéből szedte. Folyamodó a tarisnya árpafőt elhozta haza, itthon pedig végére járt, hogy a Gali tanyánál nem is ősz, hanem tavasz árpája van Szűcs Jánosnak, a mi még soká fog érni, tehát onnan nem szedhette. Kéri tehát mint tolvajt megbüntettetni.

Szűcs János azzal menti magát: ő az árpafőket saját tanyai kertjében szedette a leányával, s haza felé akarván küldeni tőle, mivel még korálta az időt ugy tétette le a

Mágori

Mágori Péter

buzája szélibe; leánya pedig bemenvén inni a tanyára, hol gunyájok, korsojok, stb. az ólban volt, egy uttal a tanyai kertben lévő kevés rendet is fel gyüjtötte, s akkor ment oda Erdélyi Sándor.

ltélet.

Maga elismeri Szűcs János, hogy gúnyája, korsója, tarisnyája nem kinn a hol gyüjtött, hanem benn a tanyán volt, ha tehát az árpát saját kertjében szedte volna, azt nem kellett volna a más buzájához ki vinni, vagy ha a lyány haza indult is vele, mikor inni ment, ismét visszavihette volna a tanyára, mint biztosabb helyre, de Szűcs János is, midőn a káros hozzá ment, azonnal felvilágosíthatta volna, megmutatván a helyet, honnan az árpafőket letépte, de miután ez mind nem történt így, a bevádlott mentsége semmi hitelt nem érdemel, annál fogva miután kárbecsű nincs kártérités nem itéltethetvén, magáért a lopásért 48 órai fogságra itéltetik.

(83)

Főbiró ur előterjeszti, hogy miután Szász Jósef megyei főmérnök ur az utcák vonalait kimérte, de folyvást részletesen felügyelni az építkezésekre sem ideje, sem a városnak ezen nagy fáradtságot megfizetni tehetsége nincsen, tehát főbiró ur Fekete Mihály esküttet ezen dologra való folytonos felügyelés és intézkedés végett kinevezte; melly elnöki intézkedés jóvá hagyatván

Fekete Mihály eskütt mint kiküldött felügyelő jelenti hogy ő már a rendezés által megállapított vonalba eső házakat s telkeket feljárta, - néhol házat is, több helyen telkeket elvágván az utca, kéri meghatároztatni mi és mennyi fizettetik négyszeg öleért a rendezés által károsodott tulajdonosnak.

Végzés.

Azoknak a kiknek házaik megmaradnak, telekjökből is csupán néhány □ ölnyi csekély mennyiség vágatik el, az egyenesítés kedveért, minthogy ezek különben is eleitől fogva visszaélés által az utcából foglaltattak el, semmi sem fizettetik: ellenben azoknak, kiknek házaikat vágná el az utca, vagy telkeiket nagyon megcsonkitná és haszonvehetlenné tenné, lehető legmérsékeltebb ároni kielégittetésök, mint az igazsággal megegyező, elhatároztatik; elvül tűzetvén ki általánosan, hogy a város pénztárából készpénzzel csak annyiban történjenek a kielégitések, a mennyiben vagy uj telekkel, vagy utcából valahol maradt uratlan földdel, vagy egyéb költségtelen módon ki nem elégittethetnének. - Egyéb iránt mind azon kötésekre nézve, mellyek valamelly lakos telkéhez javitásul maradnak, mint pedig azon földekre nézve, mellyek egyes lakos telkéből az utca kedveért nagyobb mennyiségben elvágatnak, a □ ölek ára főbb helyeken 1 ft 30 kr a közönségesebb helyeken 1 ft végre a félreeső helyeken 30 krban állapíttatik meg váltócédulában; fenmaradván az egyesek telkeire nézve az elöljáróságnak az egyes lakosokkal való szabad alkuja s ezeknek akármelly pénzben nem kerülő módon eszközlendő kielégítése; s ez elvül felállított végzés értelmében az egyesekkel való elintezése a dolgoknak a kiküldött felügyelőre bizatván.

(84.)

Ugyancsak a fentebbi végzés nyomán főbiró ur előterjeszti, hogy miután a regulatio kezdetekor szó volt akkor is hogy mind a Megyeri Ferenc és Erdélyi Sándor telekjei, mind azon csonka sor melly a Darvasi Mihály telekjével kezdődik kisajátittassanak: mit teendők leszünk ezen kisajátításokkal? folytassuk-e vagy nem?

Végzés.

Miután ezen kisajátítások tetemes költségbe kerülnének, a városnak pedig már az eddigi kisajátítások is nagy terhére vannak a mennyiben azokat egyenesen a város pénztárából kelletett teljesitni, más valamelly segély forrást, mint reméltetett, arra forditni nem lehetvén: kénytelen a város azoknak kisajátításától ez uttal elállani.

Arany János sk

másodjegyző

Főbiró

n

Jegyzet A 76. sz. jkv-höz: a gabonaérés idején nem egy esetben kellett a városi tanácsnak kalászos árpa, -búza, -zab jogtalan levágásával, ellopásával foglalkoznia. Ez ügyek közül választottuk ki az egyik jellegzetesebbet. Csiket - szalontai határnév. A 83. és 84. sz. jkv-höz: a 47-es tűzvész gyors és általános elterjedésének egyik oka a keresztutcák hiánya volt. Már e miatt sem juthatott a városi tűzoltófecskendő és a mentéshez igyekvő lakosság a veszélyeztetett helyre. Hogy a jövőben a hasonló csapást elkerüljék, a főbíró és a városi tanács szorgalmazta a cserépfedeles házak építését, s javasolta az új keresztutcák megnyitását. Az ötlet állítólag Rozvány Györgytől származik (lásd

Rozvány

Rozvány György

i. m. III. köt. 84. 1.). A tűzvész után egy hétre, ápr. 24-én tartott első közgyűlésen már felvetette Kenyeres János főbíró az utcák szabályozásának, a házak utcasorba építésének és a sövénykeritések megszüntetésének kérdését. Az ekkor hozott határozat szerint a megyétől mérnököt kérnek a rendezési terv elkészítésére s ugyanakkor egy megyei küldöttség kinevezését „olyan ható joggal felruházva, hogy az ellenszegülőket kénszeritő móddal is kötelezze a mérnöki utasítás szerinti építésre". Ezzel egyidőben hozzák létre a tizenöttagú „kebelbeli építtető bizottmányt", amely a főbíróval és a tanáccsal együtt állandóan ellenőrzi az építkezéseket. A fenti előterjesztésre a megye a 2823. sz. átirattal válaszol. E szerint az utcák szabályozására Szász József megyei főmérnököt rendelik ki. A kérdéssel a segélyezést szervező főbizottság a máj. 12-i ülésen foglalkozik, ahol a főmérnök már be is mutatja tervezetét. Ekkor terjeszti be néhány szalontai a rendezéssel kapcsolatos ellentmondását. A város siralmas anyagi helyzetére hivatkozva felesleges megterhelésnek tartják a telkek vásárlását az új utcák megnyitásához. A főbizottság ennek ellenére kötelességének tekinti a szabályozás végrehajtását. Ezzel egyidőben az ellenzők is megkezdik aknamunkájukat a lakosság és az esküdtek körében. Ez már egy hónap múlva érezteti hatását a szóban forgó két végzés megfogalmazásában. A szalontaiak később sem hajlandók vállalni a többletadóval járó megterhelést, s így a nagyszabásúnak ígérkező városrendezésből csak két új keresztutca valósul meg: a mai Városház - és az Iskola utca. Az ezekhez megvásárolt telkek ára összesen 340 Ft volt. - A szabályozási terv elkészítéséért 100 Ft illete meg

Szász

Szász József

főmérnököt, aki ezt az összeget a tűzkárosultaknak adományozta. Ezzel a tettével annyira megnyerte a szalontaiak bizalmát, hogy a határ felmérését, valamint a templom újjáépítésének tervét is rábízták (lásd még a 34. sz. jegyzet et).

AJOM13

Megjegyzések: