SZERZŐDÉS
Alulirtak, jelesen egy részről mi Szalontaváros főbirája,
tanácsa és egész közönsége, más részről én Szász Jósef megyei főmérnök adjuk tudtul mindazoknak kiket e dolog akármikor
érdekel, hogy mi Szalonta város határának egyedi és összes felmérésére nézve következő
szerződésre léptünk egymással.
Át adja a városi tanács és közönség Szalonta város egész
határának a hozzátartozó s vele egy tagban lévő pusztákkal együtti egyedi és összes
felmérését Szász Jósef főmérnök urnak következő
pontokban foglalt feltételek alatt:
1. A mérés egyedi - individualis - is legyen, azaz benne minden egyes lakosnak, minden
darab szántó és kaszáló földje valamint a földkönyvben, ugy a térképen tisztán kitünjék,
minek célszerübb voltáért
2. A térkép nagy formában, jelesül olly léptékre - scala - vétessék fel, mellyen két
hüvelyk tegyen 100 ölnyi vonalt.
3. Mivel pedig a szalontai terjedt határnak illy nagy scalára vett térképe, nagysága
miatt a használatra nagyon alkalmatlan lenne, az nem egy darabban, hanem megkívántató
mennyiségű és késöbb könyvnek bekötendő kisebb négyszegtáblákban állíttassék elő.
4. Ezen táblákhoz hasonló, s mutatóúl elébök kötendő egy táblán az egész határnak, s
ennek több táblákrai felosztásának térképi kimutatása fog tétetni.
5. A térképeken minden darab föld külön külön sorszámmal 1-töl fogva a hány darab lesz a
föld - lévén ellátandó, a fő vagy átalános földkönyvön kivül a térkép mindenik
táblájához, ennek sorszámait megtartva egy kisebb specialis föld könyv is fog
készíttetni, mellyben minden egyes darab föld vagy kaszáló tulajdonosának neve, a
terjedségnek kiszámítása s a föld osztályzati minősége ki tétetik.
6. A kiszámítás mind a szántó földekre, mind a kaszálókra nézve egyenlő, t. i. olly
holdakban történik, mellyeknek mindenike 1600 = ezerhatszáz négyszegölet tészen;
mindazáltal
7. A földek és kaszálók termékenységi vagy használhatási minőségére nézve tétetik
osztályozat, nem olly módon ugyan, hogy az alsóbb osztályzatu földek több, a felsöbbek
kevesebb négyszegöllel vétessenek fel egy holdra, mert a holdak a fentebbi pont szerint
mind egyenlőek lesznek, hanem ugy, hogy t. főmérnök ur a mellé kinevezendő városi
küldöttséggel együtt a felmért földeket megvizsgálván, azokat a földkönyvben 1-ső,
2-dik, vagy 3-dik osztályzatúnak jeleli ki; csupán az adókulcs igazságosabb módoni
megállapithatása végett.
8. Végre minden felmért földek egy fő könyvbe fognak vezettetni főmérnök ur által,
mellyben minden lakos neve házsorszám szerint közbe-közbe a lakók is illető helyeiken
beiratván - neve alatt háztelek, tanya és szölőskertbeli birtoka, az alatt külön
rovatokban, forgó szántó, és kaszáló, tilalmas szántó és kaszáló földei, az 1.2.3.
osztályzási rovatokban megkülönböztetve, s egy rovatban mindezek □ ölekben is kitéve,
egy másik rovatban pedig a térkép illető számai is feljegyezve lesznek; ugyanezen fő
könyvben minden egyes darab föld előtt megnevezendő lévén, micsoda nevű részén fekszik a
határnak.
9. Mindezen mérnöki munkálatoknak a fentirt pontokban foglalt módon, és-pedig törvényes
meghitelesítés alá leendő elkészítéséért köteles a városi közönség főmérnök urnak minden
- 1600 = ezerhatszáz □ ölével számítva - felmért köblös földért 15 = tizenöt krajcárt
fizetni ezüst pénzben; kivévén a város és ekklésia saját földeit s kaszálóit, mellyeknek
ingyeni felmérését t. főmérnök ur kijelentette, mellyekhez azonban a közlegelő nem
számíttatik, hanem a fizetéses földek közé soroltatik. Ezen kivül a város semmivel sem
tartozik.
10. Köteles lévén t. főmérnök ur az egész mérést s ahoz tartozó minden munkálatokat jövő
1848-dik év végére, vagy legfölebb
1849. elejére tökéletességre hajtani és
hitelesítésen átbocsátani, a mi a város részéről való fizetéseket illeti, azoknak
részenkénti teljesítése következő határidőkre tűzetik ki: a./ Tartozik a város folyó évi debreceni lőrincnapi vásárig t.
főmérnök urnak kétezer szl 2000 ezüst forintot lefizetni.
b./ Ezen kétezer ezüst forintot köteles a városi közönség jövő 1848-dik évi aprilis 24-dik napjára a mérésért eső és
kiszámítandó összes tartozás fele részére kipótolni.
d. Az utolsó negyedet a hitelesítésnek szerencsés megtörténte, s igy a munka teljes
befejezése után leszen a város megfizetni köteles.
11. Azon nem remélt esetben, ha az elkészült mérnöki munkálatok a törvényes és szigoru
meghitelesítést ki nem állanák, tartozik t. főmérnök ur azokat ujra kezdve mindaddig
folytatni saját költségén, mig tökéletességre nem viszi, s a hitelesités jó sikerrel meg
nem történik; kölcsönös kötésül kijelentvén, hogy valamint a város a fizetéseket a
kitett határidőkön pontosan teljesiteni tartozik, ugy t. főmérnök ur a városi közönséget
a szerződésnek általai meg nem tartásából netalán eredhető minden károkra nézve teljesen
kármentesíteni köteles; mind a két fél az 1836:XX és 1840:XI t. c.
értelmében szóperre kötelezvén magát.
Melly kölcsönös szerződésünknek állandóvá tételére kiadtuk ezen mindkét részről neveink
aláírásával megerősített szerződvényünket.
n
Jegyzet
A városi levéltár elpusztulásával az a földkönyv is megsemmisült, amely az
urasági taksa és mindennemű adó kivetése alapjául szolgált. Ennek pótlása annál
sürgetőbb volt, minthogy a bő termést nyújtó aratás után meg kellett kezdeni az
adóhátralékok behajtását. Szükségessé vált az egyéni és közös földek újbóli
felmérése.
Az üggyel először a júl. 11
-én tartott közgyűlés foglalkozott. Már itt felmerült
Szász
mérnök neve, de nem
kizárólagosan. A következő napon, 12-én a választmányi ülés már pontosan körvonalazta a
szükségleteket kívánalmakat, s ugyanakkor Szász Józsefet, mint szerződő felet emlegetik, akinek a tűzkárosultak
irányában tanúsított nemes tette megnyerte a lakosság és a vezetők rokonszenvét
(lásd 33. sz. jegyzet
et).
Az ő kötelessége lett a határ felmérése, részletes és összefoglaló térkép
összeállitása, valamint a földkönyv elkészítése. Előlegül 2 000 ezüst Ft-ot
kapott (
Szász József
Rozvány
i. m.
III. köt. 90- 91. 1.).
Ebben az időben hirdettek árlejtést a megsérült templom és torony kijavítására, a
leégett tető pótlására és a templom épületén bizonyos módosítások, bővítések
elvégzésére. A legkedvezőbb árajánlatot Szász József nyújtotta be; a fenti építkezés munkadíjául 3 000 ezüst
Ft-ot kért. Így ő kapta a megbízást.
Rozvány György
Szász
mérnök előbb a templom
betetőzéséhez és javításához fogott. Azonban nézeteltérés támadt közte és a
tanács között a munka és a fizetés kérdésében s így a javítást abbahagyta,
mielőtt a határfelmérésből bármit is végzett volna. Ebből hosszadalmas per
támadt a város és a főmérnök között, amelynek során 1848. febr. 13-án olyan határozatot hoz a
közgyűlés, hogy a (F. :34 sz.
alatt közölt) szerződést „magára
nézve, úgy múltra, mint jövőre érvénytelennek, kötelező erővel nem bírónak
nyilvánítja", tekintve, hogy annak megkötésére Szalonta
közönsége nem hatalmazta fel akkori elöljáróit, sőt amidőn az „hírből
meghallotta, azonnal szakaszonként tódult a városházához ellemnondását
nyilvánítandó" (lásd a
Vkgy
1848. febr. 13.
).
Egyben javasolják, hogy az előlegként adott 5 000 vft tudassék be a templom
javításakor történő szállításokra. E jkv végzését az 1848. ápr. 9-i közgyűlésen ismét megerősítik.
A fenti ellenmondús indokolása nem állja meg a helyét, mert „az 1847. júl. 11-én tartott
közgyűlés felhatalmazta a bírót, hogy a határfelmérés iránt Szász Józseffel szerzódjék s az előleg beszerzéséről is
gondoskodjék" (
Szász József
Rozvány
i. m. III. köt. 120. 1.). Az új vezetőség magatartását nem
tekinthetjük másnak, mint az egyre sokasodó adósságok, nehézségek alóli
kibúvásnak.
A város és Rozvány György
Szász
főmérnök
között támadt per utóbbinak hirtelen jött halálával szakadt félbe. Ekkor az
örökösök úgy nyilatkoztak, hogy atyjuk vállalkozásaiért felelősséggel nem
tartoznak.
Szász József