SZERZŐDÉS Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Vámos Violetta Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom13-lev.tei.XIIINSZ34 /o:ajom13-lev.tei.XIIINSZ34 adományozta Bulyovszky János (Szász mérnök unokája) Bp. 1921-ben. (MTA Kézirattár Jelz. 61/.1959. K. 512/g) Magyarország Budapest Magyar Tudományos Akadémia Jelz. 61/.1959. K. 512/g A szerződést nagy formátumú dupla ívre írta A. Jó állapotban maradt fenn. Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XIII. kötet Hivatali iratok 1. ISBN:9630500396 editor Keresztury Dezső KOHA_AUTH:115470 arranged for publication Dánielisz Endre KOHA_AUTH:106088 Törös László KOHA_AUTH:233260 Gergely Pál lector Barta János KOHA_AUTH:99581 1966 Budapest Akadémiai Kiadó szerződés Kiadatlan. Teljes. Nagyszalonta Arany János SZERZŐDÉS Alulirtak, jelesen egy részről mi Szalonta város főbirája, tanácsa és egész közönsége, más részről én Szász Jósef megyei főmérnök adjuk tudtul mindazoknak kiket e dolog akármikor érdekel, hogy mi Szalonta város határának egyedi és összes felmérésére nézve következő szerződésre léptünk egymással. Át adja a városi tanács és közönség Szalonta város egész határának a hozzátartozó s vele egy tagban lévő pusztákkal együtti egyedi és összes felmérését Szász Jósef főmérnök urnak következő pontokban foglalt feltételek alatt: 1. A mérés egyedi - individualis - is legyen, azaz benne minden egyes lakosnak, minden darab szántó és kaszáló földje valamint a földkönyvben, ugy a térképen tisztán kitünjék, minek célszerübb voltáért 2. A térkép nagy formában, jelesül olly léptékre - scala - vétessék fel, mellyen két hüvelyk tegyen 100 ölnyi vonalt. 3. Mivel pedig a szalontai terjedt határnak illy nagy scalára vett térképe, nagysága miatt a használatra nagyon alkalmatlan lenne, az nem egy darabban, hanem megkívántató mennyiségű és késöbb könyvnek bekötendő kisebb négyszegtáblákban állíttassék elő. 4. Ezen táblákhoz hasonló, s mutatóúl elébök kötendő egy táblán az egész határnak, s ennek több táblákrai felosztásának térképi kimutatása fog tétetni. 5. A térképeken minden darab föld külön külön sorszámmal 1-töl fogva a hány darab lesz a föld - lévén ellátandó, a fő vagy átalános földkönyvön kivül a térkép mindenik táblájához, ennek sorszámait megtartva egy kisebb specialis föld könyv is fog készíttetni, mellyben minden egyes darab föld vagy kaszáló tulajdonosának neve, a terjedségnek kiszámítása s a föld osztályzati minősége ki tétetik. 6. A kiszámítás mind a szántó földekre, mind a kaszálókra nézve egyenlő, t. i. olly holdakban történik, mellyeknek mindenike 1600 = ezerhatszáz négyszegölet tészen; mindazáltal 7. A földek és kaszálók termékenységi vagy használhatási minőségére nézve tétetik osztályozat, nem olly módon ugyan, hogy az alsóbb osztályzatu földek több, a felsöbbek kevesebb négyszegöllel vétessenek fel egy holdra, mert a holdak a fentebbi pont szerint mind egyenlőek lesznek, hanem ugy, hogy t. főmérnök ur a mellé kinevezendő városi küldöttséggel együtt a felmért földeket megvizsgálván, azokat a földkönyvben 1-ső, 2-dik, vagy 3-dik osztályzatúnak jeleli ki; csupán az adókulcs igazságosabb módoni megállapithatása végett. 8. Végre minden felmért földek egy fő könyvbe fognak vezettetni főmérnök ur által, mellyben minden lakos neve házsorszám szerint közbe-közbe a lakók is illető helyeiken beiratván - neve alatt háztelek, tanya és szölőskertbeli birtoka, az alatt külön rovatokban, forgó szántó, és kaszáló, tilalmas szántó és kaszáló földei, az 1.2.3. osztályzási rovatokban megkülönböztetve, s egy rovatban mindezek □ ölekben is kitéve, egy másik rovatban pedig a térkép illető számai is feljegyezve lesznek; ugyanezen fő könyvben minden egyes darab föld előtt megnevezendő lévén, micsoda nevű részén fekszik a határnak. 9. Mindezen mérnöki munkálatoknak a fentirt pontokban foglalt módon, és-pedig törvényes meghitelesítés alá leendő elkészítéséért köteles a városi közönség főmérnök urnak minden - 1600 = ezerhatszáz □ ölével számítva - felmért köblös földért 15 = tizenöt krajcárt fizetni ezüst pénzben; kivévén a város és ekklésia saját földeit s kaszálóit, mellyeknek ingyeni felmérését t. főmérnök ur kijelentette, mellyekhez azonban a közlegelő nem számíttatik, hanem a fizetéses földek közé soroltatik. Ezen kivül a város semmivel sem tartozik. 10. Köteles lévén t. főmérnök ur az egész mérést s ahoz tartozó minden munkálatokat jövő 1848-dik év végére, vagy legfölebb 1849. elejére tökéletességre hajtani és hitelesítésen átbocsátani, a mi a város részéről való fizetéseket illeti, azoknak részenkénti teljesítése következő határidőkre tűzetik ki: a./ Tartozik a város folyó évi debreceni lőrincnapi vásárig t. főmérnök urnak kétezer szl 2000 ezüst forintot lefizetni. b./ Ezen kétezer ezüst forintot köteles a városi közönség jövő 1848-dik évi aprilis 24-dik napjára a mérésért eső és kiszámítandó összes tartozás fele részére kipótolni. c./ Az összes tartozás egy negyed részét jövő 1848-dik évi lőrincnapi vásárra, végre d. Az utolsó negyedet a hitelesítésnek szerencsés megtörténte, s igy a munka teljes befejezése után leszen a város megfizetni köteles. 11. Azon nem remélt esetben, ha az elkészült mérnöki munkálatok a törvényes és szigoru meghitelesítést ki nem állanák, tartozik t. főmérnök ur azokat ujra kezdve mindaddig folytatni saját költségén, mig tökéletességre nem viszi, s a hitelesités jó sikerrel meg nem történik; kölcsönös kötésül kijelentvén, hogy valamint a város a fizetéseket a kitett határidőkön pontosan teljesiteni tartozik, ugy t. főmérnök ur a városi közönséget a szerződésnek általai meg nem tartásából netalán eredhető minden károkra nézve teljesen kármentesíteni köteles; mind a két fél az 1836:XX és 1840:XI t. c. értelmében szóperre kötelezvén magát. Melly kölcsönös szerződésünknek állandóvá tételére kiadtuk ezen mindkét részről neveink aláírásával megerősített szerződvényünket. Szalonta város pecsétje Arany János másodjegyző Szalontai Nemesi társaság pecsétje Kelt Szalontá n, jul. 12. 1847. Város fő bírája Kenyeres János mk albiró Kiss János mk és a tanács Balogh Mihály nemeség fő bírája s az egész nemes és nem nemes közönség A városi levéltár elpusztulásával az a földkönyv is megsemmisült, amely az urasági taksa és mindennemű adó kivetése alapjául szolgált. Ennek pótlása annál sürgetőbb volt, minthogy a bő termést nyújtó aratás után meg kellett kezdeni az adóhátralékok behajtását. Szükségessé vált az egyéni és közös földek újbóli felmérése. Az üggyel először a júl. 11 -én tartott közgyűlés foglalkozott. Már itt felmerült Szász mérnök neve, de nem kizárólagosan. A következő napon, 12-én a választmányi ülés már pontosan körvonalazta a szükségleteket kívánalmakat, s ugyanakkor Szász József et, mint szerződő felet emlegetik, akinek a tűzkárosultak irányában tanúsított nemes tette megnyerte a lakosság és a vezetők rokonszenvét (lásd 33. sz. jegyzet /o:ajom13-lev.tei.XIIINSZ33et). Az ő kötelessége lett a határ felmérése, részletes és összefoglaló térkép összeállitása, valamint a földkönyv elkészítése. Előlegül 2 000 ezüst Ft-ot kapott ( Rozvány i. m. III. köt. 90- 91. 1.). Ebben az időben hirdettek árlejtést a megsérült templom és torony kijavítására, a leégett tető pótlására és a templom épületén bizonyos módosítások, bővítések elvégzésére. A legkedvezőbb árajánlatot Szász József nyújtotta be; a fenti építkezés munkadíjául 3 000 ezüst Ft-ot kért. Így ő kapta a megbízást. Szász mérnök előbb a templom betetőzéséhez és javításához fogott. Azonban nézeteltérés támadt közte és a tanács között a munka és a fizetés kérdésében s így a javítást abbahagyta, mielőtt a határfelmérésből bármit is végzett volna. Ebből hosszadalmas per támadt a város és a főmérnök között, amelynek során 1848. febr. 13-án olyan határozatot hoz a közgyűlés, hogy a (F. :34 sz. /o:ajom13-lev.tei.XIIINSZ34alatt közölt) szerződést „magára nézve, úgy múltra, mint jövőre érvénytelennek, kötelező erővel nem bírónak nyilvánítja", tekintve, hogy annak megkötésére Szalonta közönsége nem hatalmazta fel akkori elöljáróit, sőt amidőn az „hírből meghallotta, azonnal szakaszonként tódult a városházához ellemnondását nyilvánítandó" (lásd a Vkgy 1848. febr. 13. ). Egyben javasolják, hogy az előlegként adott 5 000 vft tudassék be a templom javításakor történő szállításokra. E jkv végzését az 1848. ápr. 9-i közgyűlésen ismét megerősítik. A fenti ellenmondús indokolása nem állja meg a helyét, mert „az 1847. júl. 11-én tartott közgyűlés felhatalmazta a bírót, hogy a határfelmérés iránt Szász József fel szerzódjék s az előleg beszerzéséről is gondoskodjék" ( Rozvány i. m. III. köt. 120. 1.). Az új vezetőség magatartását nem tekinthetjük másnak, mint az egyre sokasodó adósságok, nehézségek alóli kibúvásnak. A város és Szász főmérnök között támadt per utóbbinak hirtelen jött halálával szakadt félbe. Ekkor az örökösök úgy nyilatkoztak, hogy atyjuk vállalkozásaiért felelősséggel nem tartoznak.