JEGYZŐKÖNYV Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Vámos Violetta Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom13-lev.tei.XIIINSZ38 /o:ajom13-lev.tei.XIIINSZ38 Tü. jkv. Ismeretlen. Szinte másfél lapot foglal el a két ügy. Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XIII. kötet Hivatali iratok 1. ISBN:9630500396 editor Keresztury Dezső KOHA_AUTH:115470 arranged for publication Dánielisz Endre KOHA_AUTH:106088 Törös László KOHA_AUTH:233260 Gergely Pál lector Barta János KOHA_AUTH:99581 1966 Budapest Akadémiai Kiadó Kiadatlan. Teljes. Nagyszalonta Arany János JEGYZŐKÖNYV Az 1847-dik évi augustus 28-án tartatott tanácsülésben, jelen lévén Ns Kenyeres János főbiró, Ns Kis János törvénybiró, Madas János Fóris István Ns Kenyeres János Ns Balog Márton , Ns Kenéz Péter esküttek. (130.) Ns. Kenyeres János borbiró előterjeszti, hogy a város a Hágenmüller urtól vett borokkal felettébb megvan csalva, ugyanis a már kiszállitott és el nem mért 12 hordó bor közül csak egy hordó van ami alkalmas hogy elméressék, a többi pedig, mintegy 112 csebernyi, olly rosz, hogy azt egyátalában nem lehet elmérni. Ezenkivül még Terjé n van mintegy 400 kis cseber, melly az itthon valóhoz hasonló roszaságú és félő hogy ha elhozatik részint roszasága, részint a miatt, hogy ide s tova az újbor bekövetkezik, és a város haszonbére uj évkor kitelik, a város elméretni nem tudja: kéri tanácskozás által megvitattatni s elhatároztatni mit teendők legyünk az itthon levő rosz borral, és mikép szabadúlhassunk meg kár nélkül a még Terjén levő 8 nagy hordótul. Végzés. Főbiró, Törvénybiró és Borbiró urak kiküldetnek, hogy mivel azon borok roszasága által a város igen nagy kárba van hajtva, a borok mesterségesen lévén elrontva, próbálják meg kár felett Hágenmüller urral a város minél kevesebb kárával kiegyezkedni, mit ha nem eszközölhetnének, még azon alkalommal a város nevében adjanak be Alispán urhoz folyamodványt, hogy ki küldendő törvényes bizonyság vizsgáló tiszt és chemicus által mind a Hágenmüller ur terjei pincéjében, mind a már itthon levő borokat vizsgáltassa meg, hogy azon esetre ha azok csakugyan mesterségesen elrontottaknak találtatnának, a város Hágenmüller ur ellen kár keresetet indithasson. (131.) Ör. Teremi István Nagy János csordás ellen keresetet indít azon tehenének 120 ft árára nézve melly folyó évi urnap után esett csütörtökön este a csordáról haza nem menvén, a pásztor jóllehet másnap reggel mindjárt hírt adott neki hogy a tehén oda maradt, nem kereste. Hogy pedig nem este hanem csak másnap reggel adott hírt a csordásnak, az onnan történt, mert máskor is maradt már ugy oda a tehén, de akkor magától haza ment, - most is azt várta. Nagy János csordás azt adja elő mentségül: ő a tehenet a városra bekísérte, nem kötelessége mindenkinek udvarára kísérni, ha Teremi István este hírt adott volna, hogy nincs a tehén, akkor ő éjtszaka is keresésére indult volna, s meg nem találván most a kárt elvállalná. Miután azonban csak másnap reggel értesítetett, ő egy éj közbejötte után, a kárról nem felelős, annál kevésbé, mert a tavaszon maga kapatta a felperes a cigánylaposra tehenét, hogy ott éjjel kártékonykodhassék. Hogy pedig a kérdéses este is ugyan azon tilalmas felé ment a tehén, azt tanujával Vadi Jánosné val kivánja felállitni, sőt Ns Bagdí István vallomásával még azt is kivánja igazolni, hogy a tehenet némelly ismeretlen emberek a cigánylaposról elhajtották. Itélet. Minthogy felperes Teremi István nak önelőadásából is világos az, hogy midőn este hazamenvén a csorda a tehén elmaradt, a csordásnak, jóllehet ehez közel lakik, hírt nem adott, hanem csak reggel értesítette, midőn már egész éjjel akárhová elkóborolhatott: nem lévén a tehén csordás a teheneknek éjjeli számadója, a felperes a keresettől annál is inkább elrnozdíttatik, mivel maga sem tagadja, hogy tehenét tavaszszal a csordás ellenzésére is a Kajla hidjára, és így tilalmas úton haza-járásra akarta kapatni. A 130. sz. ügyhöz: a bonnérési jogot, regálét a város bérelte a derecskei uradalomtól. Ezt aztán esetről esetre átadta a legtöbbet ígérő bérlőnek. A borok beszerzését is a város intézte. Mivel kocsmahelyiségük nem volt, a kimérés egyszerre a célra kijelölt házban történt. 1846-ban Hagenmüller váradi bor-nagykereskedőtől vásároltak bort jelentékeny tételben. Azonban Kenyeres borbíró meglehetősen soká ébredt annak tudatára, hogy a rossz bort nem sikerül eladnia. Az ügy folytatását és befejezését lásd az F.: 39 /o:ajom13-lev.tei.XIIINSZ39-nél. Terje kisközség Margitta közelében a Rézhegység nyúlványai alatt. A 131. sz. ügyhöz: A szalontai tehéntartó gazdák azonos tizedben (városrészben) lakó csoportjai közösen fogadtak s fizettek csordást. Ezek csak az utca végéig kísértek be a teheneket, reggelenként pedig a gazda vagy szolgája pásztora hajtotta ki a jószágot a gyülekező helyre. A rájuk bízott jószágokért anyagilag feleltek a csordások. Cigánylapos - határrész neve. Kajla-híd - a Köles-éren keresztül; ezen halad át a nagyváradi-aradi országút.