JELENTÉS

az Akadémia 1872/3-dik évi működéséről.

A Magyar Tudományos Akadémiának. múlt évi május 26-ika óta huszonkilenc osztály- és tizenhat összes-ülése volt.

A nyelv- és széptudományi (I.) osztályban leginkább a m a g y a r- vagy r o k o n nyelveket fejtegető értekezések voltak napirenden. Ide tartozik Riedl Szende három előadása: az ik-es igék ragozásáról, s az irodalmi nyelv és nyelvjárásokról; Szarvas Gábor jelentése,

Budenz

Budenz József

társával, a göcseji és ormánysági nyelvjárások tanulmánya végett a múlt nyáron tett utazásról; s értekezése a helyes magyar kiejtésről; Barna Ferdinándé, az ik-es igékről. A rokon nyelvek összehasonlító vizsgálata Budenz József és

Hunfalvy Pál

előadásaiban volt képviselve: értekezvén amaz az észt nyelv-beli hangzó-erősbödésről, utóbbi, több finn munka bemutatásán kívül, a kondai vogul nyelvről, melyen Márk evangeliuma fordítását magyarázva, kiadta. Ide sorolhatni még Bálint Gábor keleti utazó több rendbeli tudósítását a mongol-fajta nyelvek köréből, melyeket

Fogarasi

Fogarasi János

r. tag időnkint felolvasott. Általánosabb nyelvészeti körben mozognak: a korán elhunyt Szénássy Sándor „az oscus igeragozás és oscus feliratok" című értekezése;

Hunfalvy Pál

é, a dravida nyelvekről; gróf

Kuun Gézá

Kuun Géza

é, ki sémi tanulmányai alapján Krim történetéhez nyujta adatokat; Goldziher Ignác úré, ki mint vendég szintén sémi alapon, a nemzetiségi kérdést az araboknál fejtegette, s Beőthy Leo úr „Juda, Izrael és Aram" hasonló körbeli értekezése. A classica philologia terén

Brassai Sámuel

értekezett arról, „a mit nem mondtak s a mit rosszul mondtak a commentatorok

Virgil

Maro, Publius Vergilius

Aeneise II-dik könyvére". Az irodalom-történeti szakban

Toldy Ferenc

egy kimerítő indítványt s tervrajzot olvasott fel a XVI. és XVII-dik század magyar költőinek

Zrinyi

Zrínyi Miklós

ig leendő kiadásáról;

Szabó Károly

Apáczai Csery János

Apáczai Csere János

nak Barcsai Ákos fejedelemhez benyujtott tervét ismertette, a magyar hazában felállítandó első tudományos egyetem iránt;

Pulszky Ferenc

t. tag

Vespasiano Bisticci

Bisticci, Vespasiano

florenci emlékírónak. Janus Pannoniusról és György kalocsai érsekről szóló feljegyzéseit tette ismeretessé. Végre a széptudományok és műbírálat terén

Vadnai Károly

Vadnay Károly

„az első magyar társadalmi regény" című értekezésében

Fáy András

„Bélteki ház"-át méltatta;

Győry Vilmos

a spanyol Ganzul románc körről értekezett;

P. Tewrewk Emil

Ponori Thewrewk Emil

a magyar rhythmust, először is a zene-rhythmus természetét vizsgálta.

A bölcsészeti, társadalmi és történeti tudományok osztálya (II.) ülésein legszámosabb volt a magyar politikai vagy míveltségi történetre vonatkozó értekezés.

Szabó Károly

, Péter és Aba Sámuel királyainkról értekezett; Frankl Vilmos az 1514-dik évi pórlázadás történetéhez közle adatokat; Wenzel Gusztáv

Diósgyőr

Miskolc

fénykorát, midőn királyi mulatóhely volt, ecsetelte, s az erdélyi szászok legrégibb történetéhez nyujta adalékot; Pauler Gyula

Wesselényi Ferenc

összeesküvését tárgyalta;

Szilágyi Sándor

Bethlen Gábor

államszövetségeit fejtegette a vörösvári Rákóczi-levéltár okmányai alapján; még

Szilágyi Ferenc

Erdély XVIII. századbeli protestáns egyeteméről; Franki Vilmos a Révay-család XVI. századbeli levelezése alapján, Révay Ferenc nádori helytartó fiainak (1538–55) hazai és külföldi iskolázásáról, – értekezve, núveltség-történeti adatokat nyujtának; az utóbbi még életrajzi adatokat is; Henkel János,

Mária

Habsburg Mária

királyné, II. Lajos nejének gyóntatója, továbbá Berger Illés magyar királyi historiographusnak·a XVII. század elejére eső életét ismertetvén. Hazánk régi politikai földrajzát tisztázta Pesty Frigyes, némely régi letűnt magyar vármegyékről értekezvén; jelenlegi statisztikájához járult dr. Weszelowszky Károly úr, tanulmányait adván elő hazánk közegészségi állapotáról.

A köz- és magánjog története kérdéseit világosítá Wenzel Gusztáv az aranybulla némely pontjainak 1352-ben történt alkalmazásához közölvén adalékot, egy nevezetes polgári pert ismertetvén, mely több lőcsei polgár között a XV. században volt folyamatban; még Balássy Ferenc közjogunk őstörténetét a székely krónikabeli alapszerződéssel veté egybe; Hajnik Imre a nemesség országgyűlési fejenkint való megjelenésének megszűntét állapította meg. Ide sorolható

Ladányi Gedeon

értekezése is, a modern alkotmányos intézményekről a középkori államokban.

Régiség- s műtörténeti előadás csupán

Rómer

Rómer Flóris

r. tagé volt, ki a győri káptalan XIV. századbeli díszes antiphonaleját mutattabe.

A mathematikai és természettudományi (III.) osztályban, az előbb említett tudomány köréből, Knispér István értekezései: a comparatorokról és a vonásos étalonok összehasonlításáról, folyadékban; – Fest Vilmosé, a közlekedési eszközök rendszereiről; – Décsy Sándor uré, a függvénytan némely problémájáról, említendők, még

Szily Kálmán

kimerítő szabad előadása mellett Schenzl Guidó jelentését mutatta be a múlt november 27-diki meteorraj megfigyeléséről és pályája kiszánútásáról. Physikai értekezés volt ismét

Szily

Szily Kálmán

é, Hamilton egyenletéről a hőelméletben, s legközelebb: a propeller-felületről; a górcsövi bonc- és élattan leginkább vendégek előadásai által vala képviselve, mint Thanhoffer Lajos úré, ki adatokat közle a zsír felszívódáshoz s a vékonybél szöveti szerkezetéhez, – Klug Nándor úré, ki az emlősök fülcsigáját vizsgálta, – Mihálkovics Géza úré, ki adatokat terjesztett elő a madárszem fésűjének szerkezetéhez és fejlődéséhez. A légtünettanhoz

Hunfalvy János

r. tag járult „az erdő befolyása a meteorologiai viszonyokra" című értekezésével. Növénytanból értekeztek Hazslinszky Frigyes a gombák jelleméről s a múlt évi növénytani nagy expeditióról; – Jurányi Lajos a salvinia natans spóráinak kifejlődéséről; – Kalchbrenner Károly a magyar gombászat fejlődéséről és jelen állapotáról. – Földtani tárgyakat adott elő Szabó József r. tag, egyszer a trachytok új beosztásáról értekezve, más ízben jelentést téve szerbiai geológiai utazásáról. Végre a chemia mezején Than Károly adá elő a cukor mesterséges összetevésére irányult előmunkálatait, és bemutatá Lengyel Béla úrnak előleges jelentését, az acetonnak egy új aminjáról, továbbá Rohrbach Kálmán úr értekezését: „a szén élegkéneg elnyelési tényezője vízben." Még egyszer

Than

Than Károly

r. tag értekezett a vegyértékek törvényéről, s Balló Mátyás úr „az aethyloxalat hatásáról a naphylaminra", melyet Nendtvich r. tag mutatott be.

Az összes-ülési előadások tárgya, szabály szerint, elhunyt tagok feletti emlékbeszédek lévén, ilyeneket mondottak: Haberern Jonathán Edvi Illés Pál felett, – Finály Henrik

Engel József

Engel, Johann Christian

felett – Kautz Gyula Rau Károly felett, – Riedl Szende

Grimm Jakab

Grimm, Jacob

felett, –

Nagy Iván

Érdy János felett, Liebig külső tag halálát pedig Than Károly jelenté be rövid gyászbeszéddel.

A dec. 15-kén tartott rendkívüli közülésen, mellyel az Akadémia a magyar nemzeti irodalom ujjászületésének századik évfordulóját ünnepelte, gróf

Lónyai Menyhért

Lónyay Menyhért

elnöki beszédet,

Toldy Ferenc

alkalomszerű értekezést,

Szász Károly

ódai költeményt olvasott fel.

Állandó tudományos bizottságai az Akadémiának folytatták a magyar nyelv és nép, történet és föld ismertetésére irányzott müködésüket.

A nyelvtudományi bizottság figyelembe vévén, hogy a „Régi Magyar Nyelvemlékek" előbbi kötetei, a mellett, hogy igen drágák, most már nem is kaphatók, azok újranyomatását, olcsóbb kiadásban, határozatba és foganatba vette; valamint az iránt is intézkedett, hogy a Báthory-bibliát tartalmazó V-ik kötet mentül előbb a közönség kezébe jusson. – A nyelvbeli visszaélések ellen küzdő folyóirat: a „Nyelvőr", további fennállhatását eszközölte. A magyar tájnyelvek tanulmányozását, a

Fogarasi János

biz. tag által évenkint megajánlott 500 frt segélyből, valamint a mult évben a göcseji és ormánysági vidékeken szép sikerrel eszközölte, úgy ezévben is a moldvai csángó magyar nyelv szakértők általi felbúvárlásával folytatni elhatározta; egy székely-szótár összeállítására pedig Kriza Jánost, a székely nyelvjárások alapos ismerőjét nyerte meg. – A magyar helyesírás ügye folytonos tárgyát képezte gondjainak; azonban ennek nehézségeitannál inkább tapasztalja, minél tovább és mélyebbre halad a tanácskozásban. – Kiterjeszté gondjait a rokon nyelvekre is; megbízásából Budenz József magyar-ugor összehasonlító szótáron dolgozik;

Hunfalvy Pál

pedig a Konda folyó melletti vogul nyelvjárást, valamint elébb a Máté, úgy most a Márk evangéliuma vogul szövegének magyarázata által annyira tisztába hozta, mennyire az a meglevő eszközök által lehetséges volt. – A nagy szótár egy újabb (az utolsó kötet, 3-ik) füzete nyomtatásban kész.

A történelmi bizottság szorgalmasan folytatta oklevél gyűjtéseit Nápolyban, Bécsben; úgy szintén az erdélyi országgyűlések aktáinak és törvény-cikkeinek gyűjtését, s magyar országgyűlési iratokét, melyre nézve a hazai hatóságok támogatását köszönettel emliti. E gyűjtemények által a bizottság már is oly helyzetben van, hogy a Monumenták harmadik osztályát, vagyis az Országgyűlési Emlékeket, közelebb megindíthatja. – Gondjai alatt megjelentek, a Történeti Emlékek I. osztályában ennek XVIII. és XIX. kötete, amaz az árpádkori codex X-ik kötetéül; ez

Pázmány

Pázmány Péter

Levelezése I. kötetéül; továbbá ugyanazon Emlékek II-dik osztályából Verancsics Összes Munkáinak XI-dik kötete; az Archivum Rákóczianum,I. oszt. I. kötete; végre Magyarország Helyrajzi Történetének II-ik kötete. – Sajtó alatt vannak:

Tököly Imre

Thököly Imre

Naplói és Levelestárának egy, – a Rákóczi-Archivumnak két új kötetei; magának

Rákóczi Ferenc

II. Rákóczi Ferenc

nek Minden Munkái, melyeket annak eddig ismeretlen „Ön élet irata" nyit meg; II. Rákóczi György Okmánytára pedig készülőben van.

Az archaeologiai és statisztikai bizottságok működése a körülmények által némi módosulást szenvedett. Amannak teendői megváltoztak, mióta „a magyarországi műemlékek orsz. bizottsága" létre jött. Az előtt a régiségtant illető levelezés mint egyedül létezőhöz, az Akadémia bizottságához intéztetett: most minden, az ország műemlékeit illető levél, az országos bizottsághoz van címezve. Az Akadémia bizottságának fennmaradt az emlékek és régészeti tárgyak megismertetése a közönséggel; kiadásait tehát folytatja, u. m. az Archaeologiai Értesítőt, a Közleményeket, a Magyarországi Régészeti Emlékeket. – A statistikai bizottság, melynek teendői az országos statistikai hivatal létrejöttével szintén szűkebb térre szoríttattak, közleményeit a megjelent VIII-dik kötettel befejezte; azonban az elhatározott nemzetgazdasági folyóiratot alkalmas szerkesztő nem létében eddig meg nem indíthatta.

A mathematikai és természettudományi bizottság a mult nyáron, Hazslinszky r. t. vezetése alatt, egy több tagból álló növénytani expeditiót küldött ki az ország délkeleti részeire, melynek müködése részint a cryptogam, részint a phanerogam növényekre terjedt ki; állattani kutatással Xantus János l. tagot és még nehány tudóst bizott meg; földtani búvárlatokkal Szabó József r. tagot s még egy pár szakférfiút. E kirándulások némelyikéről a jelentés már be van adva, mások még munkában vannak. – Azon gombászati munkából, melynek Schulzer István adatai fölhasználásával Kalchbrenner Károly r. t. szerkesztése alatti kiadását már a múlt évben elhatározta volt a bizottság, a tervezett három füzet elseje 10 táblán igen szép rajzokkal, s

Kalchbrenner

Kalchbrenner Károly

leíró szövegével, már megjelent, valamint a Légtüneti észleletek II. kötete is nyomatik már Kruspér r. t. szerkesztése alatt, mely az I. kötet megjelenése óta 1870-ig gyűlt adatokat foglalja magában.

Az Akadémia egyéb munkásságát illetőleg: kiadványai egész sorát a ma szétosztott jelentés tünteti föl; jutalmat ez év folytán egyszer itélt oda: a Teleki-díjat

Szigligeti

Szigligeti Ede

„Valeria" c. szomorújátékának, a Karácsonyi díj nem adatott ki. A jelen ülésen kiadott jutalmakról a hivatalos jelentés mindjárt következni fog. Nevezetesb tudományos mozzanatok: egy a II. osztály által célba vett általános történelmi atlasz kiadása magyar nyelven, magyar magyarázó szöveggel, mely több, – hazánk határait és állapotát a különböző korszakokban a lehető híven és részletesen feltüntető – térképet is tartalmazzon; továbbá az I. és II. osztály közreműködésével egy maglyar tudományos repertorium létrehozása, mely a hazai bármely nyejven 1767-től 1870-ig megjelent folyóiratokból, hírlapokból, gyüjteményes munkákból stb. a tudományos (első helyen: a történelmi) értekezések, nagyobb cikkek tárgymutatóját oly összeállításban tüntesse föl, hogy a keresés minél könnyebbé váljék. Mindkét terv már a foganatosítás küszöbén van, valamint egy harmadik is, mely a könyvnyomtatás hazánkban való fennálltának négyszázados évfordulóját, a jelen ünnepélyes előadáson kívül, a hazai nyomdászat történetének megírásával, könyvben fogja emlékezetessé tenni.

*

Vázlatom fájdalmas részéhez értem: azon veszteségek elsorolásához, melyeket Akadémiánk a lefolyt évben halál által szenvedett. Most sem kevesebb, mint tizenhárom tag elhunytát kell emlékezetbe hozni. Az év, mely kezdetben kimélni látszott Akadémiánkat, annál tetemesb áldozatot vőn a közelebbi hónapokban. Igazgató-tagjaink közől gr. Andrássy György , kinek érdemeiről most méltóbb helyről történt kegyeletes megemlékezés, – a tiszteletiek közül Deáky Zsigmond , ki egykor nevelési irodalommal s olasz költők ismertetésével foglalkozott, hiányzanak. Belső, levelező tagjai sorából, olyanok mellett, kiknek elvesztését fájlaljuk ugyan, de korukat tekintve megnyugvást találunk az emberi halandóság közös érzetében, mint: Péterffy Károly , hajdan bölcsészeti munkák szerzője, – Nagy Márton , a nevelési szakban tollal és tettel fáradozott veterán, – gróf Benyovszky Zsigmond , egykor szintén eszmeharcos a hírlapi téren, s kinek halálát most van első alkalmam jelentani, – Balla Károly lev. tag, – oly férfiak kora elköltözése is megkeserített, mint: Szénássy Sándor , a latin nyelvtudománynak, a közönséges Philologia értelmén kívül a latin nyelvjárások tanulmányozására is kiterjeszkedő alapos búvára, – mint Vass József , kinek történeti és másnemű számos dolgozatai mellett a magyar tájszólások ismertetése által vannak leginkább érdemei Akadémiánk körül, és

Urházy György

Úrházy György

, a politikai és történeti irodalom hazafias, hasznos munkása. – mint külső tag hunyt el, még 1869-ben, egykor Akadémiánk rendes tagja és az exact tudományok terén kitűnő bajnoka, Vállas Antal , kinek messze földön, az új világban – hol hazát és tudományának tért keres vala, – történt haláláról későn jutott hír elhagyott társaihoz. Azon külső tagok sora pedig, kiknek letüntét velünk együtt az egész tudományos világ fájlalja, a hazánk és irodalmunk iránt oly rokonszenves

Bowring János

Bowring, John

én kívül, ki a mily jóakaratúlag kezdette „Magyarok költészete" című dolgozatával irodalmunk ismertetését, szintén úgy végezte Petőfi-fordításaival, s egyebekkel, – oly elsőrendű neveket mutat fel, mint

Thierry Amadé

Amedée Thierry

, ránk nézve kivált Attila-korbeli munkáiért feledhetetlen; mint a chemikus,

Liebig

von Liebig, Justus

, a nagy bölcselő és nemzetgazda

Stuart Mill

Mill, John Stuart

, amaz a földek, ez a társadalmi eszmék termékenyítője tudományával, – kiknek méltatása nem e szerény vázlat körébe való. Mondjunk áldást emlékezetökre.

AJOM14

Megjegyzések: