Arany – Szilágyi Sándornak

December 17 én kelt leveledet még azon hó végén megkaptam ugyan, de némi elfoglaltatásim miatt – s mivel sürgetőségét nem láttam – nem válaszoltam arra mingyárt: jelen hó és év eddig eltelt napjait pedig azon talány megfejtésére forditám, kinek köszönjem a „Magyar Hirlap” új évi ajándékul megküldött ingyen példányát?

n

Jegyzet

a „Magyar Hírlap”… ingyen példányát?

a kormány lapja, melyet

Szilágyi Ferenc

szerkesztett.

– Nem tudván ez iránt kiokosúlni, tehát ezennel megköszönöm neked, ha érzed hogy nem vagy rá érdemes, add által atyádnak, kit üdvözlök ismeretlenül.

Tehát sem Röp ivek – sem ivek, sem semmi a mennykő! Szomorú állapot s nem is lesz semmi? úgy még szomorúbb. Minden esetre jó lenne csinálnod valamit:

n

Jegyzet

jó lenne csinálnod valamit:

Szilágyi Sándor

ezután a Nagyenyedi Albummal próbálkozott, amelynek második kötete azonban betiltás miatt már nem jelenhetett meg.

neved már ismeretes. Ez utóbbi reményben ám maradjanak nálad verseim valameddig; ha azonban semmiből semmi, ugy máshova fordítom őket.

Nevemet én is kiírhatom:

n

Jegyzet

Nevemet én is kiírhatom:

Arany János

1850 elején megjelent verseit általában

A.

Arany János

betűvel, vagy

A…ny.

Arany János

rövidítéssel írta alá (lásd a Hgyf. és MEmlékl.-ban megjelent költeményeket, ADATTÁR ).

eddig is tettem azt már egy pár szor

[!]

[sic!]

. De lehetnek egyes esetek, midőn az ildomosság kívánja a név masquirozását. Értem politicai célzásoknál (melly pénz ugyan jövőre alkalmasint ki van parancsolva a forgalombul) vagy szatiránál, miért az embernek hajába esnének.

Kertbeny

Kertbeny Károly Mária

levelét a tieddel egy napon kaptam, jóllehet az már oct. 28-án postán volt – s rögtön válaszoltam.

n

Jegyzet

KertbenyKertbeny Károly Mária levelét… kaptam, … rögtön válaszoltam.

lásd

Arany János

Kertbeny

Kertbeny Károly Mária

nek, 1850. dec. 23-án kelt elveszett levelét.

[szerkesztői feloldás]

papiros kitépve

[szerkesztői feloldás]

Vahot

Vahot Imre

Reményéről semmit sem hallani

n

Jegyzet

[szerkesztői feloldás] VahotVahot Imre Reményéről semmit sem hallani

Arany János

tól

Vahot

Vahot Imre

folyóiratának márciusi számában jelent meg először költemény. (Lásd ADATTÁR.)

mostanában.

Hát a „Katalin” mit csinál?

n

Jegyzet

Hát a „Katalin” mit csinál?

A Pesti Röpivek 1850. 5. nov. 3-i számában jelent meg a hirdetés, mely szerint: „Megjelent Geibel uram bizományában s kapható KATALIN. írta

Arany János

, 64 lap, finom velin papiron, ára 20 pkr.

Szilágyi Sándor

kiadó.” –

Arany János

sürgető érdeklődését bizonytalan anyagi viszonyai indokolják. Ekkor kezdett tárgyalnibarátjával,

Kovács János

sal, aki a szülők nevében

Tisza Domokos

tanítására kérte fel.

Az[törölt]
« on »
az egynehány példány elkelhetett volna már, ha akart. Vagy tán még a farsangon át sem kel – el „Katalin kisasszony?

[szerkesztői feloldás]

”

Bizony pedig, mondom neked, soha sem esett volna olly jól nehány pengő mint épen most, midőn semmi de semmi kilátásom nincs az ég alatt. Most teljesen „független” vagyok: de e függetlenség vagyon jövedelem nélkül, fene dolog. Irhatnék s irnék most bezzeg eleget, de mi haszna. Kérlek, nézz utána hogy áll Katica, s küldj nehány pengőt, különben.….. nem tudom hogy leszek.

Gyulai

Gyulai Pál

t viszont köszöntöm.

n

Jegyzet

GyulaiGyulai Pál t viszont köszöntöm.

Gyulai Pál

e korszakban – mivel, mint a Telekiek titkára Pest közelében, Gyömrőn lakott –

Szilágyi Sándor

szerkesztői munkájában aktívan vett részt. 1850–51-ben a

Gyulai Pál

által írott és fentmaradt levelek legnagyobb része

Szilágyi Sándor

nak, továbbá

Szász Károly

nak szól s

Szilágyi

Szilágyi István

ról több bizalmas közlést, megjegyzést tartalmaz.

Gyulai

Gyulai Pál

e levelekben véleményt mond a

Szilágyi

Szilágyi Sándor

kiadványaiban megjelent vagy közlésre küldött verses és prózai művekről. (Lásd

Gyulai

Gyulai Pál

Szilágyi Sándor

nak és

Szász Károly

nak írt leveleit 1850–51-ből GyulaiLev. )

– Válaszolj mielőbb és, ha lehet, élezd

[!]

[sic!]

fel az én csüggedett lelkemet nehány pengő forint harmatával. ’Djon isten!

őszinte barátod

Arany János

U.i. Igen kedves dolgot cselekednél irányomban, ha megtudnád

Emich

Emich Gusztáv

től mibe van „Murány ostromának” az ő kelendőségi állapota.

n

Jegyzet

mibe van „Murány ostromának” az ő kelendőségi állapota.

Arany János

itt említett,

Emich

Emich Gusztáv

nek írt levele elveszett, de 1858. jan. 2-án, amikor jegyzetekkel látta el

Petőfi

Petőfi Sándor

leveleit, az 1848. aug. 16-ra ráírta, hogy

Emich

Emich Gusztáv

a Murány ostromáról sem nem számolt el vele, sem egy fillért nem adott írói tiszteletdíjul.

Én

Emich

Emich Gusztáv

urnak eziránt még octoberben írtam volt s őt a legillendőbben felkértem, tudassa velem e dolog miben létét: válaszra azonban mind ekkorig nem méltatott, min valóban csodálkozom, miután

Emich

Emich Gusztáv

urat ugy ismértették meg velem, mint leghumanosabbat a pesti könyvárusok közűl.

n

Jegyzet

EmichEmich Gusztáv urat ugy ismértették meg velem, mint leghumanosabbat a pesti könyvárusok közűl.

Petőfi

Petőfi Sándor

írta egykor

Arany János

nak, hogy neki valamennyi könyvárussal volt már dolga, „s biztositlak, hogy Emich a legbecsületesebb ember köztök” (1848. jan. 2.).

Az meglehet, hogy könyvem nem nagy kelendőségnek örvend: de annak nem egyedűl a mű roszaságát lehet okául vetni, olly viszonyok közt jelenvén az meg, midőn mindenki a forradalmi eseményekre forditotta figyelmét, s egy pár szerény könyvhirdetés, valamelly lap sarkán, bizony senkinek sem tünt fel, ugy hogy én azóta irodalmi s író emberekkel nem egy izben találkozom, kik e művem létezéséről soha se hallottak egy betüt sem. Arra kértem volt

Emich

Emich Gusztáv

urat probálja meg ujolag hirdetni, de nem tette, a nélkül hogy okát adná, miért nem. Bizonyosan nem tartja érdemesnek azon nehány krajcár hírdetési dijra. 1848 és 1849-ben több izben voltam sőt laktam is Pesten;

n

Jegyzet

1848 és 1849-ben több izben voltam sőt laktam is Pesten;

Arany János

1848 májusában tartózkodott Pesten, amikor a Nép Barátja ügyeit beszélte meg; másodízben 1849 júliusában, amikor a kormánnyal együtt jött fel Debrecenből, s itt maradt a hónap végéig. (Lásd ez időből feleségének írt levél-töredékeit.)

Emich

Emich Gusztáv

ur boltjában soha sem láttam e könyvemet. Igy,

perse

Szerkesztői feloldás: persze

, nem kel a könyv. – De nem leszek keserű; nem csak én, minden magyar iro tapasztalja az efféle bánás módot: tehát ez általános szabály, s igy kell lennie, bizonyosan. Még szebb ennél az, hogy

Tompa Miska

Tompa Mihály

ugy adhatta ki verseit, hogy neki visszaadtak 50 példányt

n

Jegyzet

Tompa MiskaTompa Mihály úgy adhatta ki verseit, hogy neki visszaadtak 50 példányt

mint

Tompa

Tompa Mihály

írta

Arany János

nak: „ilyen alkura kellett lépnem barátom! mert egy fillért sem igértek érette… hogy legalább kinyomva lássam költeményeimet”… (1850 András napján

[szerkesztői feloldás]

nov. 30.

)

belőle, egyebet

[szerkesztői feloldás]

papir kitépve

[törölt]
« …nit »
Diójának héját visszakapta. –

De nem beszélek többet héjába, nehogy ez utóírás hoszszabb legyen, mint a

le

Szerkesztői feloldás: levél

[szerkesztői feloldás]

papiros kitépve

mi körülbelül már is ugy van.

Adi

Szerkesztői feloldás: Adieu!

[szerkesztői feloldás]

papiros kitépve

AJOM 15

Megjegyzések: