Toldy Ferenc – Aranynak
[szerkesztői feloldás]
Pest, 1851. junius 3.
Bátor vagyok Kegyeddel egy, elébbi levelemben tán érintett, munkámnak
Ilosvai
t illető §-át lemásolva
küldeniIlosvai Selymes Péter
n
–
tudomásul.
Jegyzet
Ilosvait illető §-át lemásolva küldeniIlosvai Selymes Péter
Toldy Ferenc
e műve:
A magyar történeti költészet Zrinyi előtt. Bécs, 1850. 1–30.
l. – Ugyanez az anyag ugyanebben a kötetben németül is megjelent: Die historische Dichtung der Ungern vor Zrinyi – címmel,
31–51. l. – A 8. §: Toldy Ferenc
Ilosvai Péter
. – Neve és életkörülményei. – Fennmaradt s elveszett munkái. –
Toldi Miklós históriája. – A Toldi-monda, ennek régisége, időszakai. (28–30.
l.) – Ilosvai Selymes Péter
Toldy Ferenc
könyve e szakaszában először is tisztázza, hogy a két Toldy Ferenc
Ilosvai Péter
közül melyikük a Toldi-monda
szerzője, illetve kiadója. „Az hires nevezetes Tholdi Miklósnak jeles cselekedeteiről
és bajnokságáról valós historia” a szerző legkésőbbi munkája. 1574-ben készült, s Ilosvai Selymes Péter
Jankovich
szerint még az évben meg is jelent, de csak az 1746-i pozsonyi maradt fenn. – A következőkben Jankovich Miklós
Toldy Ferenc
kimutatja, hogy a további figyelmetlen
újranyomások révén hol maradtak ki részek a szövegből, majd a történeti Toldi-monda nyomait
és korát vizsgálja. Említi a Toldy Ferenc
Dugonics
által közölt Toldi monda-töredékeket, a rá vonatkozó közmondásokat
és példabeszédeket. Idézi továbbá a pozsonyi kiadásból azokat a verssorokat, amelyek
Dugonics András
Toldi Miklós
nak a budai
Bécsi-kapuban látható fegyvereit sorolják fel. – A következőkben ismerteti, hogy az egyes
szerzők mely korokba helyezik Toldi Miklós
Toldi
alakját: Toldi Miklós
Ilosvai
szerint Ilosvai Selymes Péter
Róbert Károly
és Károly Róbert
Nagy Lajos
idejében élt, Nagy Lajos
Rádai Pál
viszont
Nógrádban, mint Ráday Pál
Mátyás
király fekete
seregének vitézéről hallott róla, úgyszintén Mátyás
Dugonics
is. Ezután Dugonics András
Toldy
saját elgondolását közli a Toldi-mondáról. Szerinte:
„a regés magyar hőskorból maradt fenn”, mint a görög heraclesi monda s a századok folyamán
csonkult és bővült, egyszóval módosult, változott, s mikor a nép tudatában Toldy Ferenc
Nagy Lajos
alakja elhomályosult, a hőst a hozzá
közelebbi Nagy Lajos
Mátyás
király idejébe
plántálta át. A történet magva – Mátyás
Toldy Ferenc
szerint is – történeti személyhez tapad, bár hogy akár Toldy Ferenc
Nagy Lajos
, akár Nagy Lajos
Mátyás
király idejében Mátyás
Toldi Miklós
valóban élt volna, annak nyomát Toldi Miklós
Toldy Ferenc
még nem ismerte sem a
korabeli krónikákban, sem oklevelekben. – Toldy Ferenc
Szilády Áron
ez irányú kutatásainak eredményéről lásd Szilády Áron
Arany János
– Arany János
Toldy Ferenc
nek, 1851. ápr.
28-i levelének jegyzetét.
Toldy Ferenc